Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
bíró előterjesztésére a község készíttette. A szoborhoz kőanyagot Andreetti Károly, a sóskúti kőbánya tulajdonosa adományozott; a szobrot Erdei Dezső művész terve alapján Semme és fia budapesti kőfaragó cég készítette. Az emlékmű költsége 3.839 pengő volt. A másik Vajda János szobra. A szobor létesítésére a Vali járásban bizottságot hoztak létre, amely 1897. október 21-én alakult. A Vajda Emlékbizottság a szoborhoz szükséges anyagiak előteremtése érdekében országos gyűjtésbe fogott. Ez tizenegy évig tartott. Holló Barnabás alkotását 1908. szeptember 6-án avatták fel. Egészségügy Az Országos Stefánia Szövetség váli intézete 1929. május 23-án jött létre. A csecsemővédelmi szervezet Fröhlich József és Balázs Károly kezdeményezésére került Válba. A szövetség vezetősége: fő védőnő Anna királyi hercegasszony, a védőnő Dreher Antalné, elnök Balázs Károly, ügyvezető és főorvos Fröhlich József. Az intézet székháza a Kisnémet utca 197. szám alatt volt. Itt működött a jól felszerelt, két tágas, kényelmes várószobás rendelő. Rendelést hetente két ízben tartottak; csecsemőket, terhes anyákat gondoztak, a szegény néposztályhoz tartozóknak tápszert juttattak. Egy rendelési napon 25-30 gyermeket vizsgáltak meg. A körorvosi székhely helyben volt. (A körzetbe tartozott még Tabajd, Tordas, Kajászószentpéter, Gyúró, Kuldó községek lakossága.) A körorvos évi fizetéséhez Vál 870 pengővel járult és a lakást (évi 300 pengő értékben) biztosította számára. A körorvos a Vajda János utca 124. szám alatt lakott, rendelője is itt volt berendezve. A körorvos Nagy Gyula volt, de Válón lakott Fröhlich József is, a járási tisztiorvos. A járványkórházat 1927-ben átalakították. Az ötágyas kórteremhez egy-egy ápolószoba, kisbetegszoba, előszoba, fertőtlenítő és fürdőszoba tartozott. A gyógyszertár 1872-től a gyógyszerész, Janovics István Vajda János utca 10. számú házában működött. Szülésznő 3 volt, két községi, egy magánszülésznő. A szegénygondozás a községi önkormányzat feladatai közé tartozott. 1930-ban 35 közsegélyre szoruló egyént tartottak nyilván, a községi szegényházban három személyt tudtak elhelyezni. A szegényház két szoba-konyhás házban volt, ellátását a község fedezte. 1929-ben a községi szegényalapot megszüntették, holott abban 1200 pengő volt. Egyházak 1925. május 20-án az iskolaszéki ülésen a plébános lemondott azokról a községi terhekről, amelyek a török idők óta megillették, bár beszedésük soha nem sikerült teljesen. A falu megváltotta a párbért és egy összegben 2 ezer koronát fizetett ki a plébánosnak. A kártérítési összeget a lakosság közadók módján fizette be a községi elöljáróságnak. A plébános javadalma: 66 magyar hold (azaz két jobbágytelek) szántóföld volt, amelyet délen a kántor földek, a templomföld, nyugaton az Öreg-hegy alatti út, északon a községi akácos, keleten a Szabad-hegy határolt. A javadalmi földeket Gürtler plébános körülárkoltatta és akácfákkal is körülültette. A rétterület 15 magyar hold, és két helyen feküdt. Az egyik a Nagyrét, a Tófenékkel, a másik a Kisrét. A gazdák telkei között további 11 magyar hold földje volt a plébániának. Az Öreg-hegyen másfél magyar hold területű a szőlő. Itt présház is volt. Az Új-hegyen fél magyar hold területű káplánszőlőről is szólnak a források, amelynek jövedelme vagy a káplánt illette, vagy a káplántartáshoz tartozott és a plébános kezelte. A zsidótemető melletti egy hold szérűskert a plébániai javakhoz tartozott, de ideszámították a házi kertet is. Az 1920-as 1930-as években a lakosság vallásos lelkületéről több adat szól. Mind belső, mind külső megnyilvánulásaikkal elkötelezett katolikus magatartásnak adtak kifejezést. Vasár- és ünnepnapokon a templom mindig megtelt hívekkel, sokan gyóntak, áldoztak. A körmenetek alkalmával a falu első gazdái és iparosai vitték a baldachint, ők álltak, kezükben gyertyával díszőrséget az oltár körül. Több vallásos egyesület is működött: Szívgárda, Karmelita Egylet, Mária Társulat, Jézus Szíve Társulat, Szent József Társulat. A református lelkész háza a templom déli szomszédságában, a Felszeg 480. szám alatt volt. 1922-1924 között új parókiát építettek, az előző mintegy 130 éve épült. Az új parókia létesítéséhez a helybeli gyülekezet anyagi áldozatot hozott, József főherceg 50 köbméter terméskövet, Dreher Jenő nagybirtokos 18 ezer téglát adott e célra. A lelkész javadalma: 33 hold szántó volt, továbbá kis területű szőlő az Anna-hegyen és rét. 40 pozsonyi mérő búzát kapott, 5 öl tűzifát, 571 pengő készpénzt, 340 pengőt a földmunkaváltságért és 717 pengő kongruát. 16 ÖSSZEOMLÁS ÉS ÚJJÁSZERVEZÉS (1944-47) 1944. évi viszonyok 1944 tavaszán Válón kiképzőtábort létesítettek. Az ország német megszállása után (1944. március 19.) a községben állandóan német katonaság tartózkodott, de magyar alakulatokat is állomásoztattak. 1944 nyarán a németek mintegy 300 főnyi hazai német fiatalt képeztek ki, akiket a katolikus iskolában helyeztek el. A parancsnokság és a tisztikar a Dreher-kastélyt vette igénybe. A német 16 Országos Mezőgazdasági Címtár. (Felső-Dunántúl) Kaposvár, 1937. 3. k. 137. old. - Főisp. ir. 1938-51. és 1939-11 res. sz. - Helytörténeti feltáró lapok. Vál. 1931-1939 133
