Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
terheljen. Az elöljárók összeírták a termény- és az élelmiszerkészleteket. A katonai parancsnokság a járási igazgatási teendőket a váli községi elöljáróságra ruházta át, mivel a járási tisztikar 1944. december 8-án, az első katonai menekülőáradattal - egy fő kivételével - elhagyta a községet. 1945. január 24-én a Válón állomásozó orosz egységek váratlanul kivonultak. Másnap Veréb irányából német páncélosok érkeztek a községbe, de erős orosz ellenállásba ütközve, csak a katolikus templomig jutottak. Hamarosan tankcsata alakult ki, amely a temetőtől az Antal-erdőig terjedő részen zajlott. A frontvonal Vál és Pettend között húzódott, majd az oroszok azt Dinnyés-Fehérvár vonalig nyomták vissza. Február 12-én az orosz csapatok egy részét kivonták a községből. A vértesi harcok idején az ottani községekből szervezett kitelepítés történt. Válra Vértesboglárról és Csákvárról érkeztek családok. Ugyanebben az időben a Magyaralmás, Sőréd, Csákberény körüli harcokban magyar katonák estek orosz fogságba, akiket Válón, ideiglenesen berendezett hadifogolytáborban őriztek. (A tábor a terményraktárban, illetve annak környékén volt.) A foglyokat innen Sóskútra, az úgynevezett szűrőtáborba vitték. Az orosz magatartás március elején, amikor a németeket a Vértesből kiverték, megenyhült. Óriási létszámú haderő - gyalogság, tüzérség, páncélos egység - vonult fel Pusztazámor, Sóskút, Gyúró, Veréb, Vál, Bicske térségében. A csapatok a támadás előkészítése során a mezeierdei dűlőutakat vették igénybe. Válról 1945. március 18án indultak el az orosz csapatok Tabajd irányába. (E napon megkondult a templom harangja, a fekete vasárnapi misét bedeszkázott ajtajú templomban megtartották, de lezajlottak a nagyhéti és a húsvéti szertartások és ünnepek is.) A harcok során 146 orosz, 18 német katona esett el. Utóbbiak adatait a plébános megkapta, és miután eltemette őket, adataikat az anyakönyvbe is bevezette. Az élet újjászervezése A községben 1945. április 25-én 2900 fő, az előző évi lakosság mintegy 80 %-a lakott. A demokratikus átalakulás feltétele a demokratikus politikai mozgalom kibontakozása volt. Válón március végén, április elején jöttek létre a politikai pártok. A Magyar Kommunista Párt 15 fővel alakult meg, titkára Szabó József lett. A szociáldemokratákat, főképpen a kisiparosok és kiskereskedők soraiból Bauman Antal tömörítette. A Kisgazdapártot és a Parasztpártot 1945 tavaszán a birtokos parasztság és az újgazdák egy része választotta. A tavaszi hónapokban az utóbbi két párt tagsága volt a legnagyobb. A politikai pártok (a demokratikus erők összefogása érdekében) még április közepe táján létrehozták a Nemzeti Bizottságot. Az egyes pártok négy-négy delegátust küldtek a községi Nemzeti Bizottságba, amelynek elnöke Fónagy István, a Nemzeti Parasztpárt tagja lett. A Nemzeti Bizottság április 18-án összehívta az új képviselő-testületet, ezzel közigazgatási funkciója megszűnt. A községházára Lóránt Lajos mellé, kisegítőnek a nyugállományú Bischoff Antalt hívták be. Rajtuk kívül további öt községi alkalmazottat a közellátás irányításában és szervezésében foglalkoztattak. Nem menekült el Fröhlich József járási tisztiorvos és Szilágyi István körorvos sem. A községi hatóságnak a közellátás okozta a legnagyobb gondot. A lakosságból 1804 fő ellátott volt, részben ellátásra szorult 180 személy, teljes közellátásra 916-an szorultak. Az utóbbiakat a váli malom vámkeresményeiből hetente elégítik ki. Legnagyobb gond a zsírhiány volt, amelyet pótolni nem tudtak. Helyette olajütő malomban sajtolt termékekkel akarták a hiányt enyhíteni. A vezetőjegyző az uradalomban 2 vagon napraforgómagot zárolt. A közellátás mellett a demokratikus átalakulás számos igazgatási teendője hárult még a hatóságra. A községi tisztújítást, amely már a demokratikus pártok befolyásolása alapján történt meg, április 18-án tartották. A község bírája Szedlák István, a törvénybíró Csókás Sándor lett. A négy párt a képviselő-testületbe 9-9 főt delegált, az 36 tagú lett. A képviselő-testület április 18-án elhatározta, hogy közmunkával helyreállíttatja a községi középületeket, az iskolákat, az óvodát, a templomot. A Földigénylő Bizottságtól épületanyagot igényeltek a középületek helyreállításához, a lakosságot pedig napszámmunkára kötelezték. Ez családonként 5 nap volt. Földosztás A Földigénylő Bizottság az igényjogosultak népgyűlésén, április közepén jött létre. Elnöke Bukó Mihály 62 éves 2 holdas törpebirtokos lett. Tagjai 1-5 holdas agrárproletárok: (kivétel Juhász László uradalmi erdőőr, akinek 12 holdja volt) Honfi Lőrinc, Nagy Sándor, Tokodi András, Denkovics Péter, Mihalovics János, Évinger István, Évinger József, Lukács János, Bencsik János, Viliing János, Horváth János, Molnár Mihály, Pásztor Sándor, Fábián Sándor, Váradi Márton, Bencze Sándor, Akli András, Akli István, Halász József, Újszászi József, Molnár Lajos, Sevella József, Nagy Károly. A községi Földigénylő Bizottság a földreformrendelet alapján azonnal megkezdte a földigénylők számbavételét és földigényük felmérését. Számba vette az igénybe vehető földterületet, és döntött az egyes igénylők részére juttatandó földterületekről. Volt olyan javaslat, hogy a Dreher-nagybirtok 50 katasztrális hold szőlőterülete ne kerüljön kiosztásra, hanem nagyüzemi gazdálkodással hasznosítsák. Ennek az előfeltételei azonban ekkor még nem voltak adottak. A Földigénylő Bizottság a földek juttatása során elsősorban a gazdasági cselédeket és földnélküli zselléreket 135
