Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

Jenő ajándékozott erre a célra. (A vitézi telkek alapítását az Országos Földbirtokrendező Bíróság az 1923. évi 8111. sz. ítéletével létesítette.) Halász Ferenc népfölkelő főhadnagy, váli kéményseprő-mester. Telek nagysága 14 katasztrális hold. Bodajki Lajos tényleges honvéd százados, székesfehérvári lakos. Vitézi telek területe: 20 katasztrális hold. Özv. Láng Lajosné, főhadnagy özvegye, székesfehérvári lakos. Vitézi telke 16 katasztrális hold. Balogh Gyula 12 kat. hold Vál Bencze Károly 12 kat. hold Vál Dénes Mihály 12 kat. hold Vál Juhász László 12 kat. hold Vál Horváth András 12 kat. hold Vál Kerekes György 12 kat. hold Vál Varga Bálint 12 kat. hold Vál Vadász József 12 kat. hold Vál Somogyi Sándor 12 kat. hold Veréb Takács József 12 kat. hold Veréb Kisbirtok A községben a földek tagosítása nem történt meg. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1923-ban hozott ítélete ugyan elrendelte a tagosítást, azt a kedvezőtlen gazdasági viszonyokra való tekintettel nem hajtották végre. Egy-egy kisbirtokosnak átlagosan 10-12 dűlőben feküdtek a földjei. Ezek a szórt parcellák a jobbágyvilág maradványai voltak. Egy negyedtelkes gazdaság 7 kat. hold 630 négyszögöl területből állt; a 2/4-es vagy a 3/4-es úrbéri telkek, azaz a 14 vagy a 21 katasztrális holdas gazdaságok földjei is ugyancsak 12 dűlőben voltak, nagyobb parcellákban. Válón 208 darab negyedtelek és 160 zsellértelek volt. Az úrbéri telek 7 katasztrális hold 630 négyszögöl volt, a zsellértelek pedig 1540 négyszögöl. A telkek feldarabolása a tagosztályt követő években megkezdődött. Ez öröklés és eladás útján ment végbe. Még az 1930-as években is az elidegenített ingatlan parcelláját hosszában mérték ki annyi részre, ahány örökös volt. A keskeny parcellákat alig lehetett megművelni. Ezt a szokást az 1930-as évek végén szüntették meg, az öröklés során már egész parcellák cseréltek gazdát. Egy katasztrális hold föld értéke 500-800 pengő között váltakozott. A gazdák az első világháború óta nyomásos gazdálkodást folytattak: hármas vetésforgót alkalmaztak, sem fekete, sem zöld ugart nem hagytak. A búzát (3/4 részét) nemesített magból vetették el, amelyet a helybeli vagy az alcsúti uradalomtól szereztek be. Gépesítés kezdetleges volt: 42 vetőgép, 2 traktor, 4 benzinmotoros cséplőgép és 30 járgányos cséplőgép volt birtokukban. A járgányos cséplőgépekből az 1920-as évek végén még 6 dolgozott, mintegy 10 gazda (szegényebbek) lóval nyomtattak. Kézi cséplést is végeztek, a rozsból zsúpot készítettek a házak fedélzetének javítására. A kisgazdák 14 gazdasági cselédet foglalkoztattak, nagyobb részük szolgagyerek volt. Bérük: 8 mázsa búza, 4 mázsa rozs, teljes ellátás és ruházkodás. A legeltetési társulat 1925-ben alakult. A közlegelőt a társulat kezelte, területe 93 katasztrális hold. A legelőn 416 szarvasmarhát lehetett tartani. A legeltetési joggal nem rendelkezők legeltetési díjat fizettek. A szőlőművelés az 1920-as évek végén emelkedőben volt. A telepítés rizling, mézes és kadarka fajtákkal történt. A kisgazda társadalom felemelésére intézményesen ebben az időszakban még nem gondoltak. Az egyedüli szervezet a gazdakör volt. Gazdakörök működtek Válón kívül: Alcsút, Bicske, Etyek, Martonvásár, Mány, Szár, Tabajd, Tárnok, Tordas, Veréb, Vértesacsa, Sóskút községekben.

14 Politikai arculat (1926) A földreformmal nem sikerült a szociális feszültségeket levezetni, még enyhíteni sem. Az 1926. évi országgyűlési választások, - amikor a közélet színpadán a „baloldal is megjelent" -, éles politikai küzdelmet hoztak. Mindenekelőtt a Vági István-féle pártra kell utalni, amelynek, bár tagságát nem ismerték, Válón legális vezetősége volt. A Fejér megyei alispán „bizalmi egyének"-től, a Vági-féle párt tagságának névsorát kérte, hogy ellenük politikai eszközökkel felléphessenek. 1926-ban a választók 75 %-a ismét vasadi Balogh Györgynek szavazott bizalmat. A kormánypárt hivatalosan őt jelölte, míg az ellenzéki jelölt Andreetti Károly volt. Az ellenzék igen magas szavazati aránnyal megközelítette a hivatalos jelölt szavazatait. Baloghra a választók 51 %-a, Andreettire 49 %-a szavazott. Az éles szemű külső politikai megfigyelők szerint vasadi Balogh György népszerűsége sokat csökkent, s nem valószínű, hogy a következő választáson az induláshoz szükséges ajánlásokat meg tudja szerezni. A főszolgabírói hivatal arról számolt be a főispánnak, hogy Balogh Györgyöt már 1922-ben is csak meglehetősen erős hatósági beavatkozással lehetett megválasztani, 1926-ban ismét a főszolgabíró agitált érdekében. Felkereste Hardy-Dreher Bélát, a váli uradalom birtokosát, hogy a gazdaság alkalmazottai körében Balogh Györgyöt népszerűsítse. Hardy-Dreher ezt meg is tette. Közbelépése hozta meg Balogh számára a győzelmet, több mint ezer szavazó függött az uradalomtól. Fejér megyei törvényhatósági biz. jk. 1920-64 és 126 kgy. sz. Főisp. ir. 1920-28 res.sz. - Főisp. ir. 1919-27, 1920-27-28, 59, 64 res.sz. - Alisp. monográfia, Vál. - Helytörténeti feltáró lapok, Vál 1921 1924. - Alisp. ein. 1921 -300. sz. 126