Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.

Uradalmi leírás 1930-ban a Dreher-uradalom Válón 2640 katasztrális hold birtokában volt. Művelési ágak: szántó 1549 katasztrális hold; legelő 225, rét 141, kert 20, szőlő 53, erdő 498 katasztrális hold. Az utóbbiból mintegy 200 hold volt művelhető, a többi újratelepítésű terület. Erdő tehát csak az uradalom tulajdonában volt, mintegy 200 katasztrális hold területen, ahol akác, bükk, cser, szil fajták voltak a meghatározók. Eladásra fát nem termeltek. Az évi kitermelés 400 m

3 fa volt, a kitermelt mennyiséggel a kastélyt, az uradalmi alkalmazottakat, a cselédséget látták el. Az uradalom a kegyúri jog kötelezettségéből a katolikus iskolának 24, a kántortanítónak 24, a plébánosnak 34 köbméter fát juttatott. A Dreher-uradalom osztrák származású gazdatisztje, Wiesmayer Norbert, gazdasági oklevelét 1903-ban Bécsben szerezte. Az uradalom cselédsége 1927-ben: 3 majorgazda, egy magtáros, 10 kézműves, 120 cseléd, 2 csősz, 5 pásztor volt. (Cselédkonvenciók) Béresek: 16 pengő, 7 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 4 mázsa árpa, egy tehéntartás, 6 m

3 ágfa, 1400 négyszögöl szántó. Majorgazdák: 32 pengő, 2 tehéntartás és 2700 négyszögöl szántó. A többi a béresekével egyező. Magtáros: 11 mázsa rozs, 5 mázsa árpa. A többi a gazdák konvenciójával egyező. Kézműves: 48 pengő, 10 mázsa búza, 10 mázsa rozs, 4 mázsa árpa, 1095 liter tej (azaz napi 3 liter), 4 m

3 hasáb fa, 10 mázsa szén, 2700 négyszögöl szántó. Csőszök: 28 pengő, 7 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 4 mázsa árpa, 730 liter tej (azaz napi 2 liter), 6 m

3 ágfa, 2000 négyszögöl szántó. Pásztorok konvenciója a béresekével egyezett. Állatállomány: ló 49, ökör 106, bivaly 4, tehén 78, birka 678, növendékmarha 65, sertés 657 db. Epületek: cselédház 9, ököristálló 4, sertésistálló 3, tehénistálló 1, lóistálló 1, birkaszállás 8, növendékistálló 1, góré 3, pajta 1, takarmányos kamra 1, vízház 1, présház 2, tisztilak 2, kastély 1. A cselédlakásoknak kb. kétharmada még közös konyhás volt. Gépek: vetőgép 6, cséplőgép 2, traktor 3. Villanyvilágítás nem volt, vízvezeték csak a tehenészetben. Sertéshizlaldában évente átlag 150 hízót tartottak eladásra. Svájceráj modern berendezésű. Napi tejátlag 10 liter. A tejet a Fővárosi Tejüzem Rt. vásárolta meg, literenként 29 fillérért. Az uradalom a modernizálást elhanyagolta, mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipara nem volt, nem épített mezőgazdasági vasutat sem. Aratók: évente átlagosan 78 pár váli aratót foglalkoztatott. Egy aratópár keresete 1927-ben: 14 mázsa búza, 3 mázsa rozs, 2 mázsa árpa, 4 mázsa zab. 1927-ben mindössze 35 summást alkalmazott az uradalom. Az aratók és a béresek szinte valamennyi munkát el tudtak végezni, csupán a kapásnövények ápolására alkalmaztak helybelieket. Napszám munkára 1927-ben alig volt lehetőség. Mindössze 150 nap alkalmaztak napszámosokat. Termésátlag 1927-ben: búza 13 mázsa, rozs 10 mázsa, zab 7 mázsa, árpa 8 mázsa, tengeri 14 mázsa termett katasztrális holdanként. Kifizetett adónemek 1927-ben: földadó 10.310 pengő, házadó 859 pengő, rokkant adó 570 pengő, általános kereseti adó 157 pengő, útadó 1141 pengő, községi adó 5625 pengő, betegápolási adó 1825 pengő, mezőgazdasági kamarai illeték 208 pengő, iskolai adó 3992 pengő. Vetésterület az 1928-1929. gazdasági évben: búza 300 katasztrális hold, rozs 138, árpa 114, repce 15, bükköny 20, bab 2, vegyes takarmány 280, köles 9, lucerna 35, baltacím 180, vörös here 50, magrépa 3, takarmányrépa 71, tengeri 190 katasztrális hold volt. A Hollán-féle birtok Hollán Sándorné középbirtoka 203 katasztrális hold és 1202 négyszögöl volt. Művelési ágak: szántó 151, kert 1202 négyszögöl, erdő 30, nádas 15, földadó alá nem eső terület 7 katasztrális hold. A birtokot Ravasz Dezső ispán vezette, a gazdaságban 10 bérest, 1 kovács-bognárt, 3 pásztort alkalmaztak. A béresek és a pásztorok konvenciója valamivel gyengébb volt, mint a Dreher-uradalomban: kaptak 16 pengőt, 7 mázsa búzát, 8 mázsa rozsot, 4 mázsa árpát, naponta 1 liter tejet, 6 köbméter ágfát, 1200 négyszögöl szántót, 200 négyszögöl kerti területet. Állatállománya: ló 13, csikó 6, tehén 10, bika 1, borjú 6, birka 22, sertés 10 db. Épületek a birtokon: egy úrilak, egy ispán lakás, 2 cseléd lakás, 3 istálló. Bevetett terület 1928-29-ben: búza 35, rozs 22, zab 21, takarmány 20, répa 4, bükköny 1, tengeri 39, lucerna 7, katasztrális hold. A gazdaság 9 pár aratót alkalmazott, keresetük páronként 35 mázsa gabona volt. Terméseredmény: búza 418 mázsa, rozs 223, árpa 225, zab 150, tengeri 200 mázsa. Puszták (Dreher Jenő tulajdonában) Mária-Annapuszta: Területe 1057 katasztrális hold és 786 négyszögöl. (Művelési ágak: szántó 957 katasztrális hold 310 négyszögöl; erdő 61 katasztrális hold 170 négyszögöl; kert 8 katasztrális hold és 760 négyszögöl; utak 12 katasztrális hold és 570 négyszögöl; szegély fasor 3 ka127