Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
biztosítani kívánta magának a mandátumot a következő ciklusra is. Az október 2-i választáson Eötvös Bálint lépett fel vele szemben, aki a mandátumot meg is szerezte. Eötvös 1014, Szüts Jenő 857 szavazatot kapott. A Székesfehérvár és Vidéke с lap 1901. október 3-i számában közölt ismertetés szerint a váli képviselőválasztáson „pesti suhancok zavart okoztak" volna. A cikket Szüts Jenő politikai elvbarátai írták, akik egyébként a függetlenségi politikai mozgalom nyílt ellenségei voltak. Kiderült, Eötvös Bálint május 5-i szónoklatát is Szüts politikai köre tette lehetetlenné. Vasadi Balog Lajos, gyúrói lelkész 1904. február 26-án kelt levelében a váli választói kerület politikai hangulatáról írt a főispánnak. E szerint a kormánypárt a kerületben megszerezheti a mandátumot, ha a képviselő-jelölt közgazdasági érzékkel rendelkező egyén lenne. Ehhez némi anyagi támogatásra is szükség volna. 1904. év végén már nyilvánvaló volt, hogy a kerületben a képviselő népszerűtlen, indulása a következő választáson a kormánypárt bukását eredményezné. A választói kerület egyik jelöltje, Tuszkai Ödön volt, akit a fővárosból ajánlottak. 25 tagú delegáció érkezett Válra, hogy Tuszkait a központi választmány előtt képviselő-jelöltnek ajánlja. A választmány azonban nem találta megfelelőnek a fővárosi jelöltet. Végül is hárman indultak a választáson: a kormánypártot Pátkai Béla képviselte, a Függetlenségi Párt Gyapai Pált és Hajós Jenőt indította. A kerület politikai hangulata ellenzéki volt, ami a függetlenségi jelölteknek eleve esélyt adott. Pátkai és Hajós a választás reggelén visszaléptek, így a mandátum Gyapay Pálé lett. A választópolgárság az esemény iránt nem érdeklődött, a szavazáson igen kevesen jelentek meg, az urnákat délelőtt negyed tízkor lezárták. A választást Válón két bizottság bonyolította le, ahová a kerület falvaiból a szavazási joggal rendelkezők eljöttek. Az első választási bizottság előtt szavaztak Vál, Alcsút, Bicske, Csabdi, Vértesdoboz, Felcsút, Mány, Óbarok és Tabajd szavazói, míg a 2. számú bizottság előtt a százhalombattai, kajászószentpéteri, martonvásári, pusztazámori, rácszentmiklósi, sóskúti, szentlászlói, tárnoki és tordasi szavazók jelentek meg. Az első bizottság a katolikus iskolában, a második a községházában székelt. 1905-ben a kerületben a Függetlenségi-, Kisgazda- és Kisiparospárt nevében Lukács János bukkant fel. Budapesti kocsmáros volt; váli, valamint Vál-környéki gazdákkal került kereskedelmi kapcsolatba, így talált támogatásra. Esélyt azonban a győzelemhez nem garantáltak neki a gazdák. A politikai megfigyelők szerint a „mandátum megszerzéséhez a Kossuth-párti Csontos Andor áll közelebb, hiszen támogatói között jeles férfiak vannak." Május 24-én Mérey Lajos Bicskén tartott választói gyűlést, az érdeklődés meglehetősen lanyha volt. Érdektelenséget kellett tapasztalnia a Just-párti alvezérnek több más váli kerületbeli faluban is. Mérey a küzdelem eredményessége érdekében, kortes útjaira a szokásos pénzösszegnél is többet áldozott. A hatóság tartott a rendzavarástól, a választás napjára, június 2-ára, nagy karhatalmi erőt rendelt Válra. Egy század lovasságot, egy század gyalogos katonaságot, 20 főnyi csendőrséget. A képviselő Csontos Andor lett, ahogy azt a főispán néhány héttel korábban megmondotta. Az 1910. évi választási küzdelmek februárban kezdődtek. Elsőként a munkáspártiak próbáltak képviselőjelöltet állítani maguknak. Egy kisebb politikai csoport Luczenbacher Miklós, pettendi nagybirtokost szemelte ki a tisztségre. Széchényi Viktor főispán szerint a kezdeményezés csak pénzkidobást jelentene, átütő siker lehetőségét nem látta benne. Megjegyezte, a Munkapárt még nem alakult meg a váli kerületben, a Luczenbacher-féle indítás legfeljebb a párt zászlóbontására volna elégséges. A főispán még február végén az egész megyében felmérte a politikai kilátásokat. Válón, a főispán szerint, az addigi képviselő, Csontos Andor baracskai birtokos fog fellépni, bár Gyapai Pál mellett is kiálltak hívei. Gyapai azonban esztergomi főispán lett, aki a főispáni tisztség elnyeréséig itt volt képviselő. Pótválasztáson szerezte meg Csontos a mandátumot, amelyhez Gyapai segítette hozzá. Egyébként mint jó barátok, nem volt valószínű, hogy politikai küzdelmet vívjanak egymással. A váli kerületben 2539 szavazót tartottak nyilván, a rendszeresen szavazók száma két ezer fő körüli volt. Ezek nagyobb része, mintegy 70 %-a a 48-as pártot támogatta, a többi a Néppárt mögött állt. Április végén azonban még volt munkapárti jelölt. A Dreher-uradalom ugyan vállalkozott arra, hogy egy esetlegesen fellépő munkapárti jelöltnek pénzbeli támogatást nyújt, de ilyet nem találtak. Ugyanekkor vált világossá, hogy a Just-párti Mérey Lajos (a párt alelnöke) a kerületben lép fel. Ő viszont Csontos Andorral szemben komoly esélyesnek látszott. Mérey április végén Válón kiállt az általános és egyenlő választójog mellett és a városokban követelte a titkos választás megvalósítását. 10 1910-ben felvett adatok szerint a váli termőterület 6741 katasztrális hold volt. A terméketlen határrész 292 hold. A váli birtokok katasztrális tiszta jövedelme 92 294 korona. A birtokok 8042 földrészletben voltak, a birtokívek száma 796 darab. Művelési ágak: szántó 4905, kert 131, rét 511, szőlő 425, legelő 311, nádas 4 és erdő 454 katasztrális hold. Vál elöljárósága intézkedéseket tett a nagyközség fejlesztésére: 1910-ben járdaépítésre, közvilágításra 30 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület, 1912-ben pedig a Bicske és Ercsi között tervezett vasútépítésbe is bekapcsolódott, 125 ezer korona részvényt jegyzett. Főisp. ir. 1905-5. és 15. res. sz. (Vál) - Népszava 1904. okt. 27., 1906. dec. 18. és 1907. árp. 19. - Székesfehérvár, 1872. ápr. 7., 1875. jún. 23. - Ua. 1875. máj. 21. - Fejér megyei Napló 1896. okt. 17. - Főisp. ir. 1894-30. res. sz. - Főisp. ir. res. országgyűlési választások Uo. 1901-16, 20, 47 res. sz. - Székesfehérvár és Vidéke 1905. jún. 26. - Főisp. ir. 1905-11 res. sz. -Népszava 1910. jún. 4. 121
