Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok. A Fejér megyei Vál múltjából. p. 101–138.
Imre, Nagy György, Alsó-Nagy József, Szabó Ignác, Marczinka János, Derkovits János, Hermann Ignác, Fazekas János. Az elöljáróságot a következőkből állították össze: Szabó Ignác bíró, Segesdy János törvénybíró, André Imre pénztárnok, Vári-Nagy József közgyám. Elöljárók lettek: Varga Ferenc, Szabó János, Szabó Ferenc, Juhász János, Csincsa János, Keresztes Mihály, Nagy György és ifj. Kecskés János. Váli iparosok (1877) Asztalosok: Somogyi Antal, Somogyi József, Stiller József Ács: Schneider Mihály Kötélgyártó: Ulmer Mihály Molnár: Kutni József Szatócsok: Bérezi Antal, Braun Ábrahám, Lövenstein Mayer, Pol Iák József, Schleichom Bernát, Steiner Samu, Szabó Ignác, Veiner Jánosné, Veinstein Adolf, Vitkei Miklósné Kereskedő: Herman Ignác Vasárus: Kittler András Szabók: Berkes Lajos, Baumgartner Bence, Kokas Ignác, Kokas József, Paulovszky Márton, Sárossy András Kovács: Pallér János, Erdélyi Mihály, Lipárdi Ferenc, Vitkovindisch János Takácsok: Eperi István, Farkas Mihály, Győrik János, Homán János, Németh János, Tóth József, Udvardy Ferenc Mészárosok: Freud József, Burger Ferenc Szíjjártó: Galál Ferenc Bognárok: Kaiser János, Kaiser István Sütő: Klujber János Csaposok: Ring Ferenc, Vindisch István Molnár: Schimli János Csizmadiák: André Imre, Bentsik István, Berkes Józsefné, Gödi Mihály, Hofman Mihály, Köpf János, Lengyel Ferenc, Marczinka János, Molnár József, Pongrácz István, Pongrácz Pál, Pulcz Ádám, Radanovits István, Rönkös András, Tokodi Pál, Villang Mihály Lakatosok: Balinkó Ferenc, Schider Alajos Iccés: Brauner István Kádár: Baumann Antal, Bék János, Varga József A csizmadia céh 1878. február 27-én megszűnt és 1878. március 3-án a "Válvölgyi Csizmadia Ipartársulattá" alakult. A társulat elnöke Marczinka János, jegyzője Lengyel Ferenc lett. A "Válvölgyi Ipartársulat" 1877. februárjában jött létre. A tagok száma 16, a társulat működési engedélyt 1877. július 13-án kapott. Szociológiai jellemzők A váli képviselőtestület a település fejlesztését megkezdte, de az elmaradott állapotokat rövid idő alatt felszámolnia nem sikerült. 1872 őszén a váli gyógyszertár személyes jogát Heisler Győző okleveles gyógyszerész nyerte el. A gyógyszertár épületet Ürményi nagybirtokos létesítette. 1881-ben a váli egészségügyi személyzet 5 főből állt. A körorvos Fröhlich Nándor, a gyógyszerész Libertini Antal, a gyógykovács Wittwindisch János, bábák Örs Katalin, Tillmayer Mária, Farkas Erzsébet. 1872. szeptember 24-én felgyújtották a váli kaszárnyát. Az épületet Ürményi nagybirtokos emeltette, és ezzel is enyhíteni kívánta a katonai terhek közül a legkellemetlenebbet, a házaknál történő katonai elszállásolásokat. 1870. június 30-án megalakult a Vál-vidéki tanítóegyesület. Az egyesület az alapszabályokat Alcsúton fogadta el. Az egyesületnek 65 világi és egyházi (hitoktató) tagja volt. Félévenként a nevelés egyes ágairól előadásokat hallgattak, bemutató tanítást tartottak. Az 1885 júniusában felvett tanügyi törzskönyvek szerint a váli járásban 51 elemi népiskola volt, amelyekben 72 tanító működött. Ezekből a római katolikus iskolákban 36, a református iskolákban 20, evangélikus iskolákban 3, az izraelita-jellegüben 4, az állami iskolákban 2, a községi jellegű iskolákban pedig 7 tanító működött. Ebben az évben Válón egy katolikus és egy református iskola volt egy- egy tanítóval. 1900-ban már óvoda is működött Válón: az óvónő ekkor Keller Irén volt. Mintegy 30-35 gyermek járt az óvodába. 1877. június 21-én a váli izraeliták temető céljára területet vásároltak. A váli izraelita hitközség 1885 nyarán alakult. 1877 elején összeírták a működő társadalmi egyesületeket: a legrégibb egyesület a "Felebaráti Szeretet" volt, amely 1826. március 19-én jött létre. 1877-ben 78 taggal működött. Az egyesületet 1851. december 13-án a hatóság engedélyezte. A "Váli Casino" 1877. november 6-án alakult 68 taggal. A "József Társaság" 1826-ban alakult, 1881-ben 40 tagja volt. A vallási egyesület működési engedélye 1826. március 18-án kelt. Dreher-uradalom A váli 5 ezer katasztrális holdas uradalmat 1877-ben Dreher Antal vásárolta, akinek Ausztriában sörgyárai voltak. Dreher a birtokon házi gazdálkodást vezetett be. A XX. sz. elején Vál határa 7032 katasztrális hold, amelyből 2737 hold a Dreher-uradalomé. Alisp. ir. VII. t. 1888, máj. 10. Vál. - Uo. XVI. t. 1877. Vál. - Uo. 1878. XVI. Vál. Törvényhatósági biz. jk. 1872-100. sz. - Alisp. 1881.X. Vál. - Uo. IV. 1870. Vál 118
