Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II. p. 77–99.
gának létrehozása a koalíciós alkudozások következtében elhúzódott, s augusztus 16-án valósult meg. A közgyűlés a baloldal nyomására alispánná választotta, bár a kisgazdapárti küldöttek erős oppozíciót alakítottak ki ellene. Ellenfele, és egyben a polgári oldal alispánjelöltje, az 1944 őszén a nyilasok által leváltott alispán, Thais Andor volt. A Kisgazdapárt a törvényhatósági választásokat a Közigazgatási Bíróságnál megfellebbezte. Szirbiknek nem volt jogi végzettsége, közigazgatási gyakorlata. A Közigazgatási Bíróság helyt adott a fellebbezésnek, 1946. április 12-én Szirbiket felmentették tisztsége alól. A bírósági indoklás a továbbiakban azt is tartalmazza, hogy a törvényhatósági bizottság a képesítés megszerzését nem írta elő. Szirbik Ferencet a belügyminiszter sem védte meg. (Ezidőben vizsgálták Szirbik előző lakóhelyén 1944 előtti tevékenységét is.) Ebben az időben zajlott a Blistázás, a tisztviselők egy részének elbocsátása. A kommunista pártszervezet kérte, hogy az alispánt annak lezajlásáig ne helyezzék el Fehérvárról. Ennek megfelelően arra november végén került sor. Szirbik Ferenc a Békés megyei Gyulán született. Tanári képesítése volt. 1944 őszéig Kecskeméten tanított, majd onnan menekült (a közeledő front elől) Fehérvárra. Itt a Könnyűfémműben alkalmazták, közellátással foglalkozott. Nyelvtanári képesítése volt, angolul, németül, oroszul beszélt, az oroszok tolmácsnak alkalmazták. {Törvényhatósági jk. 1945-1946; Dok. 1945; FH1945-46.) Kispéter István 1946-1950 1945 előtt a Délvidéken közigazgatási alkalmazott, 1945 után Szeged város aljegyzője, a Magyar Kommunista Párt tagja. 1946. november 4-i Fejér vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén választották alispánná. Alispáni tisztségét 1950. április 26-ig megtartotta. A megyei tanácsigazgatásban végrehajtó bizottsági titkárként működött. 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja tagja. Az alispán a közigazgatás feladatait értette, eredményesen dolgozott a vármegye érdekében. Mint a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja tagja, nála is túlpolitizál ás volt tapasztalható. Minden körülmények között pártja irányvonalát érvényesítette. 1947. január 12-én a kommunista értelmiség első vármegyei konferenciáján tartott felszólalása különösen tükrözte ezt, amikor a politikai érettséget a fizikai dolgozóknál magas színvonalúnak tartotta, az értelmiséget viszont felszólította, képezze magát a munkásság színvonalára. Kivette részét a két munkáspárt egyesítésének munkájából, az új munkáspártnak, az Magyar Dolgozók Pártjának a megyei választmánya közé is kerül. A vármegyei tervbizottság egyik irányítója volt, ennek képviseletében vett részt a Bicske-környéki szénlelőhelyek feltárására szervezett terepszemlén. Alispáni tevékenységéről összefoglalás az 1947. évi jelentés a törvényhatóság állapotáról. (Törvényhatósági jk. 1946-1950; Dok. 1945-1948.) Kardos Istvánné 1950 1950. április 26-án a Fejér vármegyei törvényhatósági bizottság legutolsó közgyűlésén Kardos Istvánné másodfőjegyzőt Fejér vármegyei alispánná választották. {Törvényhatósági jk. 1950.) 2. MÁSODALISPÁNOK, ÁLTALÁNOS ÜGYVISELŐK (VICEGERENSEK) HELYETTES ALISPÁNOK 1693-1871 (1919) Kronológia Albert Benedek 1693-1694 Kolosvári Mihály 1695-1710 Eölbey Péter 1694-1704 Grueber Mihály 1704 Gányi Bálint 1710 Lipthay Ferenc 1724-1743 Ányos Ferenc 1738 Hrabovszky István 1744-1760 Gyurkovits Ferenc 1760-1773 Hiemer Ignác 1779-1780 Pribék János 1787-1790 Kotsi Horváth József 1790-1805 Jankovich József 1813-1832 Horváth Gábor 1832 Bajzáth György 1832-1836 Bezerédy Miklós 1839 Fiáth Ferenc 1840-1844 Cserna Károly 1848-1849 Boross Mihály 1848, 1860-1861 Sztankovics Károly 1851-1853 Haáder Pál 1862-1865 Kenessey Kálmán 1865-1868 Zuber József 1869-1871 Németh Lajos 1871 Balassa Sándor 1919 Albert Benedek 1695-1710 1692-ben tűnt fel Székesfehérvárt, ahol a magyar lakosság részéről szenátorrá választották. Április 25-én a városi bíróság ülnöke lett. Még ez évben a város Bécsbe küldte, a városi kiváltság visszaszerzésének ügyében. Miskey alispán mellett szolgabírói tisztséget viselt: a Vértesaljai járás falvainak igazgatását bízta rá a közgyűlés. Ezzel egyidőben a helyettes alispáni tisztséget is viselnie kellett: az elsőalispán szinte állandóan Győrött tartózkodott. Mint szolgabírónak állandó kapcsolata volt a falvakkal, de a túlkapásoktól nem tudta megvédeni őket. 81
