Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2001)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II. p. 77–99.

Szüts Jenő 1906-1919 1877. december 1-től 1878. október 15-ig a csákvári járási szolgabírói hivatalban írnokként működött. 1878. november 1- december 31-ig a sármelléki szolgabíróságon szolgabírói-segéd címmel ugyancsak írnoki státust töltött be. 1882. február 13-án lett a váli járás szolga-(fő) bírája. Hivatalát Poór Gusztávtól vette át. 1886-ban évi javadalma 1200 forintot tett ki, 1903-ban 3400 korona és 300 korona lakbér volt. Tisztségét 1906. május 7-ig, negyedszázadon át látta el. 1906. május 8-án Fejér vármegye alispánjává választották. 1919 februárjában (a főispán - kormánybiztost helyettesítő) „hatos direktórium" nyugdíjazta, az intézkedést 1919 márciusában az új kormánybiztos érvénytelenítette. 1919. november l-jén ismét foglalkoztak nyugdíjazásával, és e napban határozták meg annak érvényét. 1921ben halt meg. (Törvényhatósági jk. 1878-1920.) Havranek (Ecsedy) József 1919-1939 Székesfehérvárt született 1881. január 5-én. Apja, Havranek József volt. Középiskolát a cisztercita gimnáziumban Székesfehérvárt, jogi egyetemet Budapesten végzett. Nevét 1938. augusztus 3-án változtatta Ecsedyre. (B.M. 7414-1938. II. sz. г.). Fejér vármegye szolgálatába 1903. február 3-án lépett; a főispán, Fiáth Miklós, tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. E tisztségben 1904. május 19-ig találjuk. A polgári származású tisztviselőkhöz viszonyítva a közigazgatási ranglétrán elég gyorsan emelkedett: 1904. május 19-1906. május 1 között közigazgatási gyakornok; 1906. május 1-1907. november 7 között másodosztályú aljegyző; 1907. november 7-1912. október 7-ig tiszteletbeli főjegyző volt, 1911-ben évi 2900 korona fizetéssel. Hivatalban maradt a forradalmak idején is. 1919. december 15-én lett Fejér vármegye alispánja. 1919. december 29-én a nemzeti hadsereg kiegészítő parancsnoksága Székesfehérváron sorozást rendelt el. A bizottság előtt megjelent Havranek József is, akit azonban a katonai szolgálat alól felmentettek, „tartósan szabadságolva" hivatkozással: az alispáni hivatal vezetése fontos nemzeti érdek. Tisztségben 1939. szeptember l-ig találjuk. 1921. december 19-én Károlyi József főispán lemondása után rövid ideig a vármegyei főispáni teendőket is ellátta. (Törvényhatósági jk. 1904-1939; Alisp. ir. 1. kútfő: Szem. ir. 1908-1982; 1904-3340; 1906-5297. sz.) Thais Andor 1939-1944 1928. október 1-től 1929. december 15-ig tiszteletbeli szolgabíróként működött Fejér vármegye szolgálatában. Vármegyei aljegyzővé 1929. december 16-án, a tisztújításon választották. 1930. augusztus l-jén szolgabíró a székesfehérvári járásban. 1933. október 12-én tiszteletbeli főszolgabíró lett. egyben a főispáni titkári funkciót is ellátta. Alispánná történt megválasztásáig, 1939. szeptember 11-ig a főispáni hivatalban volt alkalmazva. Mint alispán a VI. fizetési osztályba lépett. 1944 novemberéig volt Fejér vármegye alispánja, ezután Tolna vármegyébe helyezték, szintén alispáni munkakörbe. 1945-ben Székesfehérvárt tartózkodott. Az augusztus 16-i tisztújításon az alispáni tisztségre pályázott, de azt 25 fő szavazattal nem nyerte el. A tapasztalt és a közigazgatási kérdésekben jártas vezető tisztviselő hiánya Fejér vármegyében az 1945-1948 közötti években különösen érződött. 1950-1960-as években Sajkódon élt. Nyugdíjazása 1947. december 31-én történt. (Törvényhatósági jk. 1929-1947.) Gyökér László 1944 1941-ben közigazgatási gyakornok és a kihágási rendőri büntetőbíráskodást vezette. Önállóan, mint gyakornok, nem intézkedhetett, aláírásokat sem adhatott. A főispán tiszteletbeli szolgabírói címmel ruházta fel. 1942. március 2-án szolgabíróvá választották, 1944. május 11-én tiszteletbeli főszolgabírói címet kapott, de továbbra is szolgabírói státusban dolgozott. 1944. novemberben Fejér vármegye alispánja. (Törvényhatósági jk. 1941-1944.) Szirbik Ferenc 1945-1946 1944. december 25-én a városi kommunista csoporttal részt vett az orosz katonai parancsnoknál tartott értekezleten, amelyen engedélyt kaptak a Magyar Kommunista Párt székesfehérvári szervezete létrehozására. 1945. január 3-án a pártszervezet titkáraként tűnt fel. A vezetőség megbízta a Fehérvári Hírek című újság szerkesztésével, kiadásával. Az újságcikkek nagyobb részét Szirbik írta. Az 1945. január 22-i német-magyar bevonulás előtt távozott a városból, az oroszok által megszállt területre menekült. Március végén tért vissza a városba. Április elején újra a mozgalomban tevékenykedett, cikkei jelentek meg a helyi újságban. Április 3-án a városi Nemzeti Bizottság titkára lett, a vármegye Nemzeti Bizottsága április 25-i ülésen alispánná választotta. Ettől kezdve a vármegye újjászervezésével, a közigazgatási apparátus megalakításával, annak különösen politikai oldalával foglalkozott. (A kortársak szerint túl sokat politizált, szinte a főispán feladatkörét gyakorolta, alispáni munkakörét a főjegyzőre bízta.) Minden jelentősebb politikai megmozdulásban részt vett, ezeken a kommunista álláspontot képviselte. (Május 1-jei ünnepség, a fővárosi pünkösdi pártkonferencia, május 20-21-én a helyi kommunista értekezletek, az aratóünnepségek.) A vármegye törvényhatósági bizottsá80