Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. p. 137–157.

umot hirdetett meg, s ezzel a katonai diktatúrát segítette. Guth Antal sem változtatott a városi adminisztráció összetételén, de a politikai vezetést háttérbe szorította. Tíz tagból álló tanácsadó testületet nevezett ki maga mellé. A biztos egy hónapot tartózkodott Székesfehérváron, június közepén távozott. Ekkor az intézőbizottság újra hatalomba került, de hatékonyan nem tudott működni, mivel a katonai törvények továbbra is bénították. Guth Antal a kormányzótanácsban július 24-én népbiztosi funkciót kapott. (Juhász 1927, 235-237, 270; FMTÉ 1969, 261). Károlyi József 1919-1921 A hatalomban újra 1919 őszén találjuk, amikor pozíciót a jogfolytonosság alapján foglalta el. Augusztus 25-én a fehérvári, szeptember l-jén a megyei közgyűlésen volt jelen és elnökölt. A főispán ekkor nem szuverén hatalom, hanem a kerületi kormánybiztos alárendeltje. Működött még a dunántúli kormánybiztosi hivatal is, amely ugyancsak a politikai események feletti ellenőrzést gyakorolta. Mindkét szerv fővezérségi kreatúra, amely a fehér hadsereg érdekeit szolgálta. A dunántúli kormánybiztostól értesült a közeli nemzetgyűlési választásokról, amikor megkapta az indítandó kormánypárti képviselőjelöltek névsorát azzal, hogy a politikai agitációt decemberben el kell kezdeni. Mindezek meglehetősen irritálták a dualizmus légkörében nevelkedett mágnást, és szokatlan volt számára, hogy előírják teendőit. Az 1920. januári választások a kisgazdapárti jelöltek győzelmét eredményezték. Kormánypárti győzelem csak Székesfehérvárt született. A konszolidáció útján elindult új rezsim nehezen törődött bele Károlyi jelenlétébe Fejér megyében. Kapóra jött legitimista nyilatkozata, és ezzel főispáni pályájának véget vetettek. A belügyi kormányzat értésére adta, hogy politikája nem felel meg a politikai vonalnak, jó néven vennék, ha távozna funkciójából. Lemondása 1921. november 28-án megtörtént. Nagy Pál kinevezéséig a főispáni feladatokat a vármegye alispánja, Havranek József gyakorolta. (1922. február 8.) Károlyi a főispáni funkcióból történt távozása után is részt vett a közéletben. 1922-ben és 1926-ban, a nemzetgyűlési választásokon Székesfehérvár város mandátumát juttatták neki, 1931 után pedig felsőházi tag lett. (Farkasl980, 31-178). Nagy Pál 1922-1926 Károlyi Józsefnek a kormányzatot kompromittáló politikai tevékenysége után olyan egyént kerestek, aki az éppen konszolidálódó rendszer Fejér megyei és székesfehérvári posztján a horthystákat képviseli. Feladatul kapta, hogy az uralkodó körök által képviselt valamennyi politikai irányzatot fogja össze, teremtsen társadalmi harmóniát a kormányzat és a két törvényhatóság között. Kinevezésére 1922. február 8-án került sor, bemutatkozása a megyei közgyűlésen e hó 25-én történt. Ekkor leszögezte: nem tartozik egyik párthoz, ha elkötelezné magát valamely politikai irányzathoz, sok követője lenne, és megosztaná a megye és a város úri társadalmát. Beiktatása előtt a mágnás körök részéről fenntartások hangzottak el személyével kapcsolatban. (Köznemesi származású, kevés közigazgatási tapasztalatával le fogja zülleszteni a megye közéletét). A felelőtlen megnyilatkozásokat a közgyűlésen Prohászka Ottokár megyéspüspök burkoltan említette, egyben meg is nyugtatta a mágnás csoportot, hogy az új főispán a veleszületett intelligenciájával, az „ősi nobile officum" készségével fogja a megyét és a várost kormányozni. Utalt arra, hogy a háború előtti években Nagy Pál rövid ideig főszolgabíróként működött. A közgyűlés után úgy tűnhetett, hogy a főispánnak valóban van esélye a társadalmi megbékélést szolgálni. A rendpárti, a munkapárti és a függetlenségi 48-as párt tagjai keresni kezdték a kormánypárthoz történő csatlakozás útjait. Ráébredtek, hogy a kisgazdapárti lépés utánzása nekik is az egyetlen biztosíték létezésük megőrzésére. A főispánnak a politikai életben több súlyos teendője volt: ekkor zajlott a földbirtok-politikai vita, majd a földreform megvalósítása. Ezt, az egyik legfontosabb szociális kérdést érintő törvényt realizálása során, az uralkodó körök részéről számos támadás érte, amelyek elsősorban a főispáni hivatalban csapódtak le. A mágnások azonban a megyei közgyűlés fórumát használták fel véleményük kifejtésére. A hangadó, Zichy János gróf volt. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások heves politikai küzdelemben zajlottak le. A kormánypárti képviselőjelölteket rendkívül nehezen, politikai beavatkozással sikerült mandátumhoz juttatni. A legitimista Károlyi József is bekerült a jelöltek közé függetlenként. A székesfehérvári választáson Károlyinak szociáldemokrata ellenfele volt, akivel szemben csak pótválasztáson tudta a mandátumot megszerezni. A lovasberényi kerületben a Rassay-párti Cserti Józse

/ё lett a mandátum. Feszült politikai légkört jeleztek a radikális szervezetek és egyesületek is. Amíg a kormányzatot ezek balról támadták, addig a mágnások a támadásokat a közgyűlésben tették meg. Amikor a megyei autonómia szűkítése, a választói jog kérdése, a szanálási javaslat került napirendre, a mágnás csoport konzervatív javaslatokat tett, miközben a kormányt becsmérelték. Velük szemben a főispán szinte tehetetlen volt. Az elhangzottak valóban támadásnak voltak minősíthetők (a kormány kalandor céljairól beszéltek, amelyek a magyar társadalom egészséges rétegeit mérgezik; tiltakoztak a még megmaradt, titkos választói kerületek ellen; a nemzetgyűlés tiszteletlenségét említették, amely betyárkodó mentalitást tükröz; a közjogi érzék nélküli kormányzat csődbe viszi az országot). A mágnás csoport élén Zichy János állt, aki a közgyűlésen alkotmány védelmi határozatot csikart ki. Bethlen miniszterelnök Nagy Pál erélytelenségét kárhoztatta, mivel a Fejér megyei helyzet valóban aggodalomra adott okot. Egy cikkben kifejtette, hogy 150