Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. p. 137–157.
alakítása követett. Ez akkor nyílt kihívás volt a hivatalos kormánypolitika ellen. A millenniumi ünnepségek lezajlása után a főispán személye teher volt a kormányzat előtt, így leváltása hamarosan megtörtént. (1896. december 29; Lauschmann IV, 171, 189, 281-288) Fiáth Miklós 1848. november 25-én született; apja Fiáth Ferenc, anyja Кару Ágnes. A Fiáth család az eörményesi és karánsebesi előnevet használta. Régi nemesi család. Nagyapa 1857-ben osztrák bárói méltóságot kapott, amelyet 1874-ben az apa és fia is elnyert, a magyarországi jogokra kiterjesztve. Fiáth Ferenc a reformkori politikai mozgalmak egyik dunántúli vezéregyénisége, aki 1844-ben Fejér vármegye alispánja, majd két cikluson keresztül országgyűlési követe. Később Veszprém vármegye alispánja, majd főispánja. Fiáth Miklós a jogakadémiát Pozsonyban végezte 1867-1870 között, 1870ben bírói vizsgát tett. Rövid ideig szolgált a honvédségben, ahonnan főhadnagyi ranggal szerelt le. Ezután Pesten, Hódossy Imre ügyvédnél és országgyűlési képviselőnél gyakornok, és a pesti egyetem jogi és bölcsészeti fakultásain hallgató. Családi kapcsolatok révén gyors közigazgatási karrier állt előtte. Még 1871. júliusi közgyűlésen (Fejér vm.) tb. aljegyző lett, majd a bodajki alsójárás néhány prominens embere felkérte, hogy az új közigazgatási rendszer tervezetét dolgozza ki. Ennek megtörténte után még 1871 decemberében ennek a járásnak szolgabírájává választották. A szavazás azonban nem ment simán. A bizottmányi közgyűlésen felszólaltak a nyilvánvaló protekciós státus ellen; hangoztatva, hogy Fiáth Miklósnak közigazgatási tapasztalata nincs, s ezt a magas megyei tisztséget nem érdemli meg. (Főisp. ir. 1871-80.SZ.) A közigazgatási munkát ugyan megkezdte, de aztán amerikai tanulmányútra ment. Onnan hazatérve a földmívelési tárcát is gyakorló miniszternek tervezetet készített a mezőgazdasági statisztika bevezetéséről. 1884ben Fiáth Miklós lett a minisztériumban megszervezett statisztikai ügyosztály vezetője, osztálytanácsosi ranggal. Innen került Fejér megyébe főispánnak. 1896-ban az egyik Fejér megyei országgyűlési kerületben (Bodajk) kormánypárti programmal lett képviselő, utóbb főrendiházi tag. Felesége, Semsey Alice (1875. július 31.) kúriája a Veszprém megyei Akán volt. (Pallas VII, 171; Szinnyei III, 466. Fejér vármegye, és Székesfehérvár thj. város kgy.jk. 1891-1896). Fiáth Pál 1896-1906 Egy évtizedig tartó regnálása a századfordulóra esett. Ez idő alatt a két törvényhatóság fejlődésében a polgárosodás szemmel látható volt. A tőkés társadalom intézményei modernizálódtak, a kommunális infrastruktúra bővült. 1897-ben a városi színház a törvényhatóság tulajdonába került, 1901-ben megépült a Szent György kórház, 1902-ben a törvényház, de ebben az esztendőben létesült a villanytelep is, amely a város utcáit, közintézményeit, az üzemeket, a magánházakat korszerű világítással látta el. Ugyancsak 1902. évi létesítmény a Budai úti gyalogsági laktanya, amely a Kaszárnya utcai épület kiváltását szolgálta, így a belvárosban, a laktanya helyén, három korszerű középület létesült: a Postapalota, a Vörösmarty Társaság székháza és az Árpád-fürdő. 1903-ban épült meg a Szent István-terem, 1905-ben pedig a Felső Leányiskola. Politikai tevékenységét ellentétes tendenciák keresztezték. Nem tudta megfékezni a politikai ellenzék egyre nagyobb térnyerését, magában a városban is a függetlenségi politikai elvek érvényesültek. Az 1901. évi országgyűlési választások során Zichy Jenőé lett a városi mandátum, aki élete végéig kitartott elvei mellett. Az 1905-06. évi politikai küzdelmek során szembe került a főispán mindkét törvényhatósággal, különösen a „kuruc vármegye intranzigenciájával" nem tudott leszámolni. így az 1906. évi országgyűlési választások alkalmával sem tudta a kormánypárti politikai érdekeket képviselni, a koalíció hatalomra jutásával a főispánt menesztették. (Városi közgyűlés jk. 1896-1906; Lauschmann IV, 194, 214, 237). Fiáth Pál báró, a karánsebesi nemesi előnevet visele. (Fiáth Miklós unokatestvére.) 1850-ben született Vörösberényben. Iskoláit Kalksburgban és a bécsi Teréziánumban végezte, a jogi ismereteket Pozsonyban, az akadémián szerezte meg. 1871-ben Veszprém vármegyében tb. aljegyző, 1875-ben pedig a vármegye főjegyzője lett. 1895-ben a sióberki Ármentesítő Társulat kormánybiztosa, majd 1897 elejétől Fejér vármegye és Székesfehérvár tjh. város főispánja. 1911-től valóságos belső titkos tanácsos. (Révai Lexikon VII, 478). Széchényi Viktor 1906-1917 Kinevezésére a koalíciós kormány megalakulása után került sor. (Andrássy Gyula belügyminiszter és Széchényi Viktor politikai nézetei közel állnak egymáshoz.) A főispán erélyes fellépéssel számolta fel az 1905-1906. évi anarchikus állapotokat, és tett rendet a főispáni hivatalban is. A kormányzati politika Fejér megyében és Székesfehérváron erős egyéniségű embert kapott. Az Európát járt és nagy politikai tapasztalatokkal rendelkező Széchényi a rábízott törvényhatóságok polgári fejlődését igyekezett előmozdítani. Ez elsősorban Székesfehérvár esetében mérhető fel. Itt az ipari fejlődés érdekében, a meglevő infrastruktúra fejlesztésére, a városi középületek pótlására, modernizálására tett intézkedéseket. A város ekkor kezdett a XIX. századi tespedtségből éledezni. A társadalmi és politikai harmóniát sikerült megtartania az 1910. évi országgyűlési választások után is. Bár kétségtelen vereségként könyvelhette el a kormánypárt választási sikertelenségét és a függetlenségi párti győzelmet. Politikai helyzete azonban nem ingott meg, hamarosan csatlakozott a Munkapárthoz. Az ellenzék támadásai azonban felerősödnek, és az 1914-ig tartó 147
