Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. p. 137–157.
1841-ben a járási alszolgabírák számát 3-3 főben állapították meg. így a három járásban 3 fő- és 9 szolgabíró működött. A szolgabírák a járásokon belül kerületeket igazgattak. Ezek néhány településből álltak. A vármegyei centralizáció irányításának ez az egyik kézzel fogható jele volt. Cziráky Antal 1845-ben 75 éves, hivatali tevékenységében az ernyedés mutatkozott. 1845 februárjában udvarias hangú felszólítást kapott a kancelláriától, hogy jelöljön főispán-helyettest. Ezt nem tette meg, de megértette a távozásra való felszólítást, és lemondott állásáról. Cziráky Antal a cziráki és dénesfalvi nemesi előnevet viselte. Birtokai Vas- és Fejér vármegyében voltak. (Utóbbi vármegyében: Lovasberényben, Nadapon, Börgöndön voltak a Cziráky-birtokok.) Cziráky Antal 1772. szeptember 8-án született Sopronban. Apja, Cziráky László; anyja, Zichy Julianna. Meghalt 1852. február 22-én Pozsonyban. (Pallas, IV, 833.) Zichy Ödön 1845-1848 Főispán-helyettesként nyert kinevezést (Cziráky Antal utódaként) 1845 szeptemberében. Adminisztrátori működése nem volt gyűlöletkeltő, még a liberális politikai ellenzék is elismerte ügyes diplomáciával végbevitt tevékenységét. Beiktatására a vármegyei közgyűlésen nem került sor, kizárólag az 1845. október 6-i bemutatkozása történt meg, ahol a vármegyéhez Zichy Ödön főispán-helyettesi kinevezését közlő uralkodói iratot olvasták fel. (Nemesi kgy.1845.) Zichy Ödön a vármegyei konzervatív köröket fogta össze, politikai tevékenysége 1839-től már ismert volt, amikor Cziráky Antal főispánnal együtt igyekeztek a vármegyei liberális politikai ellenzéket visszaszorítani. (1843. május 3-án katonaságot vezényeltek a közgyűlés szétoszlatására. (Nemesi kgy. A. 1843. V. 3.) Meggyőződése szerint a Fejér vármegyei köznemesi ellenzékkel szemben a főrendekre kell támaszkodnia. A tisztújítást (1845) a bécsi kamarilla kívánságainak megfelelően hajtotta végre, amíg a vármegyei országgyűlési követeknek (1847) a mérsékelt ellenzék vezéreit választatta meg. (Ac. pr. A. 1845.) A nekik adott követutasítások a két politikai párt közötti kompromisszum eredményeit tükrözik. Zichy Ödön részt vett az 1847-48. évi rendi országgyűlésen, amelynek bezárása után nem tért vissza Székesfehérvárra. A Batthyány-kormánnyal szemben bizalmatlan volt, így április 7-én kormánybiztosi állásáról lemondott. Zichy Ödön 1809. szeptember 15-én született. Apja, Zichy Ferenc veszprémi főispán, anyja Lodron Laterano Dominika. Korán árvaságra jutott, testvérei közül Domokos (később veszprémi püspök) volt rá hatással, aki a konzervatív politikai nézetek követésére ösztönözte. Székesfehérváron tartózkodott 1848. szeptember 26án, amikor Jellasics bán bevonult a városba. A bánnal több ízben találkozott, aki menlevelet adott neki, amikor a Roth-hadtest közeledett birtoka, Kálóz felé. A menlevelet a portyázó nemzetőrök Zichy Ödön kocsijában felfedezték. Ezért Csepel-szigetre hurcolták, ahol Görgey katonai statáriális bírósága hazaárulás vádjával halálra ítélte, és szeptember 30-án Lóréven felakasztották. (Lauschmann III, 1995, 163-164). В. A POLGÁRI KORI VARMEGYE ES THJ VAROS KIRÁLYI BIZTOSAI, FŐISPÁNJAI ÉS FŐISPÁNKORMÁNYBIZTOSAI 1848-1949 Fejér vármegye a Székesfehérvár thj város E 100 éves történelmi kornak a következő etapjai vannak: 184818501861, 18611865186719181919. 1919. 1919. 19191944194419451849, a magyar minisztérium által megbízott főispán, majd a különleges feladatok megoldására kiküldött kormánybiztos, királyi biztos működése. 1860, az összbirodalmi koncepciónak megfelelően Fejér megye a budapesti kerületi főispán felügyelete alatt. az alkotmányos kormányzás elveinek érvényesülése. 1865, a katonai provizórium időszakának királyi biztosa. 1867, a polgári provizórium királyi biztosának működése. 1918, a köztörvényhatóságokat felügyelő főispán (1872-1875, Székesfehérvár thj város önálló főispánság) a polgári demokratikus 1919, kormánybiztos átalakulás élén. február, a munkás-, katona- és földmívestanács kísérlete a hatalom megszerzésére (Hatos direktórium). február-március,a polgári hatalom főispánkormánybiztosa. március-augusztus,a munkás-, katona- és földmíves tanács intézőbizottsága elnökének, majd a katonai diktatúrát ellenőrző kormányzótanácsi megbízott működése. 1944, a polgári restauráció főispánjai (1939-1943, önálló városi főispánság, 1945, a főispán, mint hadműveleti kormánybiztos). 1945, orosz katonai parancsnokok a város és a megye élén. 1949, a polgári önkormányzat és a demokratikus átalakulás. Az autonómia felszámolásának főispánja. 140
