Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 327–336.
с. darabjának bemutatása. Papp János szervezése és ren- A 22. Fejér Megyei Honismereti Tábort Dunaújvárosdezése, a főszerepben Bánsági Ildikóval. Különlegességet ban rendeztük meg. A kutatás témája Dunapentele és a jelentett, az Apicius receptjei alapján, a Gorsium Étterem városkörnyék története, néprajza volt. által felszolgált római lakoma. Fülöp Gyula RÉGÉSZETI KUTATÁSOK Archaeologische Forschungen 1993 Székesfehérvár-Királyi bazilika Dunaújváros-Liszt Ferenc kert-Martinovics utca-Vigadó utca-Batsányi utca. 1993 tavaszán az Intercisa Múzeum leletmentést végzett az intercisai római nagytemető területén. A leletmentést az tette szükségessé, hogy a dunaújvárosi Kábelkom árkokkal szabdalta át, mintegy 1000 m hosszan épp azokat a sávokat, ahol a 60-as években nem volt feltárás. Munkánkat igen megnehezítette a 40-50 cm "széles" árok. A leletmentés során kb. 15 sírt tártunk fel: néhány sír annyira fel volt dúlva, hogy csak antropológus vállalkozhat a csontanyag szétválogatására. Néhol dokumentálhattuk a sírrablás szakkifejezéssel élve "ragázás"- árkait is. A néhány ép sír ( csontvázas rítusú: 4., 5., 9., 11., 13.,? hamvasztásos: 8. ) közül gazdagságával kiválik az 5. sz. sír. Az idős asszonyt arany fülbevalópárjával, arany gyűrűjével, sok melléklettel ( aranyozott üveggyön-gyökből fűzött nyaklánc, agyagmécses, 4 kis agyagbögre, kis üvegpalack, illatszeres fiola, vasveretes ládika ) temették el. (Pongrácz Zsuzsanna) Szabadbatyán-Malomcsatorna A Szabadbattyánból Sárszentmihályra vezető út jobb oldala és a Malomcsatorna (Sárvíz) közti terület feltárását végeztük az 1974-75-ben folytatott kisebb leletmentős ásatások helyén. A feltárás során a már ismert épület (I. számú) egy helyiségét (10,8 x 5 m) teljesen, a szomszédos helyiségeket csak részben sikerült feltárni. A termeket egy kivételével, melynek agyagpadlója volt -jó minőségű terrazzo padló borította. Az egyik teremben előkerült padló alatti fűtés egy része érintetlenül, eredeti állapotában maradt meg. A bolygatatlan omladékrétegekből nagymenynyiségü falfestmény töredékek kerültek elő. Az egyik terem padlóra dőlt omladékából egy sisak nyakszirtvédője, bronz-, ezüstözött bronz, ezüst töredékek, dárdahegyek, égett embercsontok, kerámia- és üvegtöredékek kerültek elő. Kora III-IV. század. (Nádorfi Gabriella) A középkori királyi bazilika déli oldalhajójának, valamint délnyugati tornyának az 1992-es évről áthúzódó feltárása során az alábbi objektumok, illetve összefüggések váltak ismertté. - A déli hajófal kb. 1,7 m széles alapozása teljes hoszszában megmaradt, sőt eges szakaszokon a felmenő falsíkokat alkotó kvádersorok is rögzíthetők voltak. A felmenő fal tekintetében legalább három periódust sikerült meghatározni, melyek mindegyike - különböző vastagságuk ellenére - megtartotta az eredeti nyomvonalat. Az összefüggések értelmezéséhez adatokkal szolgálnak a VI. számú külső támpillér és a VII. számú támpillér alapozásának előkerült kősorai. A lábazati profilok maradványai a pillérmagos periódus profiljaival mutatnak formai hasonlóságot, és így az oldalhajók beboltozásának korára is adatokat nyújtanak. - Teljes egészében megismertük a Henszlmann által 1862-ben, illetve 1882-ben, valamint az 1992-ben már részben feltárt DNy-i saroktorony alapozási, egyes szakaszokon pedig felmenő falait. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi torony későbbi, mint a Szent István-kori bazilika. A torony anyagát kívül nagyméretű, szabályosan faragott, sárgás mészkőkváderek, belül pedig törtkő képezi. A torony K-i és Ny-i fala átvágja az alapok aljáig a bazilika D-i falát, D-i fala pedig a bazilika fal külső falsíkja mellett épült meg. DK-i és DNy-i sarkán egy-egy 45 fokos szögben elhelyezkedő támpillért tártunk fel, közülük a DK-i támpillér erős élszedéssel tagolt lábazata is megmaradt. - Mivel a toronyfal alapozásában jól különválasztható a Szent István-kori alapozási rész a torony átépítésével összefüggő későbbi köpenyezéstől, a Szent István-kori állapot pontosan rekosntruálható. Ezek szerint az épület DNy-i sarkán az ENy-i sarokhoz hasonlóan torony emelkedett. A torony D-i oldalán a DK-i támpillér mellett feltárt, felső felével lefelé álló, mauthauseni gránitból készült, másodlagosan felhasznált római kori oszlop a torony gótikus átépítése előtt került lábazatával együtt a torony mellé. - A torony Ny-i fala előtt, a D-i hajó vonalában feltárt falszakasz, amely már a bazilika Ny-i építményéhez tartozott, szintén a torony gótikus átépítése előtt készült. A fala327
