Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 327–336.
kat a későbbiekben dali síkján köpenyfallal borították, amelyhez csatlakozóan két merőleges falcsonkot tártunk fel. - A bazilika belsejében ezévben feltárt, több, főként foltokban megmaradt terrazzos járószintek mellett jelentősnek mondható az a viszonylag nagy felületen előkerült téglapadlózat, amely a DNy-i torony belső járószintjét képezte annak korai periódusában. - A sírok vonatkozásában megállapítottuk, hogy a Henszlmann által Albert királynak, majd Ulászlónak tulajdonított, téglából falazott, vasráccsal két részre osztott, nagyméretű (2x2 m) sírkamra egy építési periódusú, melyet eredetileg is csak déli felében boltoztak, míg É-i felére feltehetőleg, a későbbi temetkezések céljából sík záróelem borulhatott. A sírkamra ÉNy-i sarkában sok másodlagos helyzetű embercsont töredéket találtunk, amelyekről Henszlmann nem tesz említést, így nem kizárt, hogy azokat ő helyezte ide. A sírtól Ny-ra többrétegben bolygatott, de in situ csontvázak feküdtek. A sírkamrától DNy-ra egy téglasír maradványa került elő leletanyag nélkül. - A bazilikán kívül - főleg a VI. számú támpillér, valamint a DNy-i toronynak az oldalhajóval bezárt sarkában - több rétegben egymás mellett és fölött számos melléklet nélküli sír utal a templom körüli intenzív temetkezésekre. Egyes sírokat két oldalról kőlapokkal határoltak. Fontosabb kislelet: V. Márton pápa ólombullája. Az ásatáson részt vett: Vári Ágnes rajzoló, munkatársak: Biczó Piroska, Szabó Zoltán. (A jelentést Kralovánszky Alán jegyzeteiből Szabó Zoltán állította össze.) Fehérvárcsurgó-Károlyi kastély 1993-ban további, a XVIII. századi épülethez tartozó falakat tártunk fel, ezek részben a korai épület maradványai felett, az 1850-es évek közepén kialakított megemelt szint alatt helyezkednek el. A megfigyelések szerint a minden bizonnyal a XVIII. század közepe táján felépített, a Karancsberényi Berényi család tulajdonában lévő épület "L" alaprajzú volt, déli és keleti frontjának hossza 43,5, illetve 42 métert tett ki. A korai, keleti tömbje alatt alápincézett épületet, amelynek keleti homlokzatán a kaput is feltártuk, a XVIII. század végén, a XIX. század elején egy kapuval megnyitott toldalékkal tovább bővítették észak felé. Az együttes egy 1835-ös forrás tanúsága szerint már a későbbi tulajdonosok, a Perényiek birtoklása idején kétszárnyú, középrészét tekintve emeletes kialakítást kapott. Az épületet jelentős átalakítás érte a múlt század közepén. A munkálatokat Károlyi György megbízásából a bécsi építész, Heinrich Koch tervei alapján végezték. Az újabb, az 1909-10-es átépítés Károlyi József nevéhez fűződik. Lényegében ennek során jött létre a korunkra maradt helyiségbeosztás, a stukkódísz és a homlokzatkialakítás. (Balázsik Tamás) Sáregres-Pusztadomb Folytatva a tavaly megkezdett munkát a 2. szelvényben feltártuk a bolygatás által kettévágott, XVI-XVII. századi 1. ház déli részét és környékét. Sikerült lokalizálni a középkori falu templomát: a legelőtől nyugatra, telepített erdősáv közepén helyezkedik el. Egyértelmű falakat kevés helyen találtunk, alaprajzának felderítése további kutatást igényel. Az ásatáson részt vettek: Farkas Edit, Haász Gabriella, Kovács Annamária, Tóth Tünde, Koppány András, Thúry László és Tomka Gábor. Konzulens: Hatházi Gábor. (Odor János Gábor) Székesfehérvár-Jókai u. 2. A telek ENy-i sarkában, a török fürdőtől Ny-ra, a városfal mellé épített nagyméretű középkori pince É-i felét tártuk fel. A középkori pince É-i falában három résablak nyílást találtunk. A Ny-i nyálasának indítása megmaradt, részleteit befalazták. A középső nemcsak formáját, de keretkövét is megőrizte. Nyílásának és keretkövének részleteit a K-i ablakban is feltártuk. Előkerült a K-i pincefal ablakának belső rézsűje, oldalfala és az alsó keretköve. Megtaláltuk a pince egy pillérét és fal ívének indítását. E mellett nyílott a pince lejárata. Ennek profilalt ajtó keretkövét, küszöbkövet, és néhány kőfaragó, illetve illesztési jegyét hozta napvilágra a feltárás. A pince K-i falát egy, a török fürdőtől a várárok felé futó hódoltság kori csatorna építésekor elbontották. A csatorna készítéséhez az itt elbontott Szt. bertalan templon köveit használták fel. A pincét a csatorna építését követően - átépítése után - ismét használták. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Jókai u.-Juhász Gy. u.-Oskola u.Városháza tér közötti háztömb. Az 53. sz. árkunkban a barokk ház téglából épült pillérét, külső kövezett járószintjét, és egy a Szt. Bertalan templomhoz tartozó középkori sír részletét tártuk fel. Egy újkori, másodlagosan épült, majd részben elbontott és elfalazott lépcsőlejáró részleteit találtuk meg az 54. sz. árokban, amelyben a középkori szinteket a lépcsőlejáró építésekor elbontották. Az 55. sz. szelvényben egy újkori fal részletét, két cölöplyukat és a Szt. Bertalan templomhoz tartozó újabb középkori sírt mértünk fel. Újkori házalapozást, elbontott pincelejárót és részleteit tártuk fel az 56. sz. árokban. (Siklósi Gyula) 328
