Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: Kralovánszky Alán (1929–1993). p. 313.
SZEMLE -RUNDSCHAU Alba Regia, XXVII, 1998 FITZ JENŐ KRALOVÁNSZKY ALÁN (1929-1993) A magyar régészeti kutatás egyik jelentős alakját veszítette el Kralovánszky Alánban, aki pályája hosszú szakaszaiban aktívan kötődött a Fejér megyei Múzeumok tevékenységéhez - váratlan halálát megelőző időszakban is a székesfehérvári királyi bazilika végső feltárásán dolgozott. Székesfehérvárra 1960-ban került, miután 1950-55 között az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen László Gyula tanítványaként középkori régészetből szerzett diplomát. Mint kezdő kutató előbb a debreceni Déri Múzeumban dolgozott, majd a forradalom után Tatára került, mint a Kuny Domokos Múzeum igazgatója. Pályáját a politikai per szakította félbe, amely állítólagos debreceni magatartásáért nyolchónapi börtönnel sújtotta. Szabadulása után ásatásokon kapott munkát, így került 1960-ban Gorsiumba, ahol az ásatás megszervezésében és vezetésében kapott fontos szerepet. Helyzetének rendezésére ekkor még nem volt lehetőség, e miatt másutt keresett elhelyezkedésére megoldást. 1963-ban azonban visszatért Székesfehérvárra, ahol előbb osztályvezetői, majd tudományos titkári kinevezést kapott. 1973-ig a középkori bazilika új nagy ásatása fűződik nevéhez, amely számos új felfedezéssel egészítette ki ismereteinket egyik legfontosabb hazai régészeti emklékünkröl. Nevéhez fűződik a Székesfehérvár 1000 éves fennállását előkészítő "Alba Regia történész ülésszak" tudományos konferenciasorozat (1966-1972) megszervezése és az elhangzott előadások közzététele a "Székesfehérvár évszázadai" című sorozatban. 1973-ban a Veszprém megyei Múzeumok igazgatója lett, majd a 80-as években a Nemzeti Múzeum adattárának osztályvezetője, élete utolsó évében annak főigazgatója. Az utóbbi korszakra esik második nagyszabású ásatása Székesfehérvárt, amikor a millenium előkészítése során lehetővé vált a romkertet határoló utca felszámolásával a temlom déli hajójának teljes feltárása. A második infarktus nemcsak a feltárások utolsó szakaszának lezárásától fosztotta meg, őt és a magyar régészetet, de a tőle várt tudományos összegezéstől is, amint fontos feltárásai közül a székesfehérvári Szent Kereszt templom, a Géza fejedelem sírkápolnája, a veszprémi Gizella kápolna, a Szent Miklós templom kutatásainak összefoglalásai sem készülhettek el. 313
