Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.
net tartottak, mint amennyivel az uradalom összesen rendelkezett.) Hagyó Kovács jól tudta, hogy csak a megbízható munkaerő szolgáltat alapot az egész uradalmi gazdálkodásnak. Ezért igyekezett az uradalmi jövedelemből valamivel többet juttatni a cselédségnek. Már 1920 után magasabb Előszálláson a cselédbér. A Tanácsköztársaság idején kifizetett cselédbér és természeti juttatás a húszas években csak valamit csökkent, de a harmincas években emelkedett. A jószágkormányzó több ízben hangoztatta, hogy az egyházi birtokoknak a szociális gondoskodás területén élen kell járniok. A cseléd, az aratómunkás (mint uradalmi alkalmazott) a nagyüzem részét képezi, jövedelmét ők állítják elő. A jószágkormányzó szerint az uradalom alkalmazottai nem lehetnek elégedetlenek, mert a lázadó cseléddel, aratómunkással nem érdemes dolgoztatni. Nem egyszer jelentette ki, hogy az alkalmazottaknak érezniük kell, hogy munkájuk eredményét nemzeti célokra fordítják, s a rend jövedelmét közhasznú feladatok megvalósítására adja. Az uradalom valóban szépen jövedelmezett. Fokozatosan, - még a harmincas évek elejéig- felújították a régi cselédlakásokat, azokat kibővítve, szoba-konyhás és kamrás lakásokat építettek. A rendnek még a század eleje óta jelentős adóssága gyülemlett fel. Ezt a gazdasági krízisig ki tudták fizetni, sőt a válság alatt vagyonszerzésbe kezdtek. Ez akkoriban mezőgazdasági ingatlanok; szántók, esetleg bérházak, városi telkek vásárlását jelentette. 1932-ben Wimpffen Györgytől megvették a simontornyai 2000 kat.holdas gazdaságot. Ezt az uradalom 12. kerületeként (intézősége) üzemeltették. Most kezdődhetett meg az elavult intézmények felújítása. A harmincas évek közepén éppen a gazdasági eredmények következtében Hagyó Kovács a vármegyei, sőt az országos közéletbe is bekerült. 1934-ben érdemrenddel tüntették ki, közben európai utazásokat tett. 1935-ben Afrikát utazta be. Külföldi útjain a gazdasági szakember szemével látta meg az egyes jelenségeket, s azok egy részét igyekezett idehaza is hasznosítani. 1940-ben Fiúméban tartózkodott. Itt a kormányzó vendége volt, aki birtokára is elvitte. Hagyó Kovács az olasz birtokon megcsodált egy benzinmotoros kapálógépet. Amikor hazaérkezett, a kapa már idehaza várta, mert a kormányzó ezt Előszállásra küldte. A kapálógépet az uradalom házilagosan, némi módosítással gyártotta is. A gépesítés területén a harmincas évek végére jelentős volt az előrehaladás. 1938-ban 18 traktora volt az uradalomnak. 1939-ben Hagyó Kovács Gyulát (Fejér vármegye küldötteként) a magyar országgyűlés felsőházában találjuk (Törvényhatósági Bizottság 1939). Itt is főleg gazdasági kérdések foglalkoztatták. Felszólalásai gazdasági illetve gazdaság-politikai témák köré csoportosultak. Vezérszónoka volt az 1940. évi IV. tc.nek, mely a földbirtokreformmal foglalkozott. Állást foglalt a középbirtok visszahagyása mellett. Szerinte egy ország sem nélkülözheti a nagybirtok termelését, ezért 500-1000 holdas gazdaságok alakítása az ideális. A felosztandó nagybirtokot sem lehet szerinte törpebirtokokra tördelni, mert azok nem jövedelmezők. A 25-50, sőt 100 kat. hold terjedelmű parasztbirtokokban látta a magyar mezőgazdaság jövőjét. Javaslatai, a felsőházban elmondott beszédei országos visszhangot váltottak ki. Az újságok az ország első gazdájának nevezték. Kapcsolata az uralkodó elittel már korábban kialakult. Nemcsak a kormányok tagjaihoz, hanem a kormányelnökökhöz is ismeretség fűzte, (Darányi, Imrédi, Teleki, Kállay) akiket gyakran látogatott. 1940-ben Teleki Pál miniszterelnök felajánlotta neki a földművelésügyi tárcát, amelyet nem fogadott el. Érve az volt, hogy munkájára a cisztercita rendnek van szüksége. A második világháború évei megpróbáltatásokkal teli időszakot hoztak az uradalom, s köztük a jószágkormányzó számára is. A háború alatt gazdaságilag hanyatlani kezdett az uradalom, s ezt megállítani nem lehetett. 1940ben (a földreform lebonyolítása során) újabb földterületeket adott le Előszállás. Ekkor a környező községek lakói közül Hercegfalva 1125, Nagyvenyim 350, BaracsSzéchenyi-telep 600, Előszállás 1365 holdat kaptak. Telepítési célokra 1770 holdat tartottak fenn. Ezt BaracsApátszállás lakói kapták meg, akiket Széchenyi telepre 1941-ben kezdtek telepíteni a Mátra hegység falvaiból. A birtokreform lebonyolítása körüli időben a jószágkormányzó arra is ráébredt, hogy a nagybirtokrendszer jelenlegi formája halálra van ítélve. Ezért a rendi vagyon átmentése érdekében fáradozott. Már 1940-ben jelentős tőkét helyezett el tőkés ipari vállakózásokba, amelyet a következő években, sőt még 1945 után is folytatott. Tulajdonrésze volt a rendnek a székesfehérvári Egyházmegyei Takarékpénztárban, a Dunavidéki Egyesült Gőzmalom Rt-ben, az Egyesült Hungária Gőzmalom Rt-ben, a kalocsai Margit malomban, a dunaföldvári Kendergyárban, a salgótarjáni Kőszénbánya Rt-ben, valamint a Magyar Bauxitbánya Rt-ben. Ez utóbbi részvénytársaságban a részvények többsége a cisztercita rend kezében volt. A háborús nehézségek ellenére a gazdálkodást töretlenül kívánta folytatni, a kiesett cselédmunkaerőt summások és aratómunkások számának gyarapításával igyekezett megoldani. A negyvenes évek elején 190 cseléd és 180 aratómunkás volt katona az uradalomból. 1942 őszén a fronton 114 cselédje volt. Hivatalosan a háború alatt több ízben járt még Olaszországban és Németországban is. 1940-ben Olaszországban az Állatforgalmi Központ elnökeként hízómarhaexportról tárgyalt. A következő évben Németországban a Külkereskedelmi Hivatal képviseletében járt. Mindkét alkalommal a hivatalos tárgyalásokon kívül mezőgazdasági vidékeket utazott be. Bajorországban például a kisgazdaságok üzemvitelét tanulmányozta. Elismeréssel szólt arról, hogy a bajor parasztgazdák (a pusztító háború ellenére is) jó terméseredményeket értek el. Az út tanulságát is levonta. Szerinte a magyar mezőgazdaság jövőjét a bajor minta szerint lehetne megszervezni, illetve átvenni mindazon 232
