Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.

csőt választotta meg az uradalom vezetőjének. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az uradalom korábbi vezetősége együtt maradt. Hagyó Kovács Előszálláson, az uradalom központjában a hirtelen felduzzadt adminisztrációt végezte egy írnok segítségével, a külső munkák irányítása pedig Wéber Márton kezében maradt. A szocializált uradalomban teljes mértékben érvényesült a Fejér megyei Földmíves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központjának akarata. Végrehajtották a Tanácsköztársaság állami rendelkezéseit. A cselédbéreket felemelték, a cséplésért a gabona 6 %-át adták, az aratás pedig 8. részért történt. 1919 aratása után a cselédeknek 19 mázsa kenyérgabonát mértek ki, tavasszal pedig 2 magyar hold tengeri földet adtak nekik. A cselédeknek családonként 2 tehenük volt, és még 6 db sertést is tarthattak. A proletárdiktatúra leverését követő napokban Hagyó Kovács megvédte cselédjeit. Az uradalmon átvonuló Prónay különítménynek elmondta, hogy a cselédség közül senki sem felelős azokért a veszteségekért, melyek az uradalmat a kommün idején érték. Atrocitásról pedig nem is tudott. A Károlyi forradalom idején lezajlott eseményekért ekkor még nem vontak senkit sem felelősségre. Néhány héttel később, amikor a csehek által veszélyeztetett Pásztó birtokra utazott, a gazdatisztek három egyént feljelentettek, akiket internáltak (Vadócz György, Sallai József, Szenczi József) de a hercegfalvi direktórium elnökét már sikerült kimentenie a meghurcoltatás elöl. A háború utáni évek a gazdaság újjászervezésével és a fejlesztés gazdasági megalapozásával teltek el. Hagyó Kovács törekvése az volt, hogy az extenzív uradalmi gazdálkodás helyett a belterjességet honosítsa meg. Most a többletjövedelem szerzés a rend számára még sürgetőbb volt, mint a háború előtti időkben. Az elavult intézmények rekonstrukcióján túl szükség volt a pénzre a többletköltségek miatt is. Ezek csak részben következtek abból, hogy a vesztes háború után a megélhetési költségek emelkedtek, és a háború előtti időkhöz képest nagyfokú visszaesés volt az ország gazdasági életében. A Nagyatádi-féle földreform valamennyi birtokot megnyirbált, és ezzel a rend összterülete is kevesebb lett. Az előszállási uradalomból ekkor 1786 kat. holdat osztottak ki a környező falvak lakóinak, főleg a kisbirtokosoknak. Egy pillanatra sem volt vitás, hogy a rend jövedelmének legnagyobb részét adó és a kedvező földrajzi és természeti adottságokkal rendelkező, - (ezért aránylagosan a beruházást fokozottabb mértékben visszaadó-) birtokot, az előszállásit érdemes fejleszteni. Első teendő az uradalmi gazdálkodás szervezetének megváltoztatása volt. Előszállást függetlenítették Zirctől. Az előszállási jószágkormányzó az uradalmi gazdálkodásban teljhatalmat kapott, csupán az apáti tanács állott felette. Ez a testület azonban elvi kérdésekben foglalt állást, és a gazdálkodás menetébe nem is tudott belelátni. Ebben a helyzetben igen nagy szerepe lett az egyéni kezdeményezésnek, a tehetség kibontakoztatásának Előszálláson. 1920-ban volt az első esztendő, amikor Zirc már nem irányította a gazdálkodást. A jószágkormányzóság Előszállásról csak az éves zárszámadást és a pénztári főkönyvek másodpéldányait küldte meg az apátságnak. Az ügyrendi függetlenedés egymaga is jelezte az önálló gazdálkodás sikeresebb menetét. Nagyobb változásra 1924-ben került sor, amikor Zircen Wéber Márton jószágkormányzót az új apát maga mellé vette. így Előszálláson egyedül maradt Hagyó Kovács Gyula, aki már eddig is tehetséges birtokvezetőnek mutatkozott. Nagy energáját, kérlelhetetlen következetességét mindig a rendi érdekek szem előtt tartásával kamatoztatta. Az uradalom három évtizedes fejlődését lehetetlen ezekben a keretekben bemutatni, így csak néhány főbb mozzanatra mutatunk rá. A jószágkormányzó az elmúlt esztendőkben fel tudta mérni, hogy a hatalmas uradalom fejlesztését az áll lattenyésztéssel kell kezdeni. Mindenekelőtt a tehenészet és a sertéshízlalás, majd a hízó marhák beállítása volt kiemelkedőbb feladat. Már az első esztendőben gyönyörű ménest hozott létre, majd az igaerő utánpótlására magyar gulyát vásárolt. Ismeretes, hogy az uradalom a háború előtt a szilajmarhákat Erdélyből vásárolta. Az országrész elcsatolása után azonban ez a lehetőség megszűnt. így 1924-ben Ausztriába utazott, ahol a fajmarhák vásárlásán kívül igásállatokat is beszerzett. A növénytermelésben a kapások vetésterületét növelte; a kukorica és a cukorrépatermés a háború előttinek többszöröse lett. A gépesítést is szorgalmazta. Mindenekelőtt a terményszállítást kívánta olcsóbbá és gyorsabbá tenni. Ennek érdekében még 1925ben megkezdte a gazdasági kisvasút építését. Ezt 10 év múltán fejezték be. Ekkor a vasútvonal hossza 72 km volt, amely az uradalom összes gazdaságát bekapcsolta a közlekedési és szállítási hálózatba. Az uradalmi termelés egyre előnyösebben alakult, és ez az állapot a második világháború alatti évekig tartott. A húszas évek végén az uradalmi gazdálkodásnak már országosan is jó híre volt. 1928-ban az OMGE 94 taggal meglátogatta Előszállást és a kerületeket. Ekkor meg is állapították, hogy az előszállási uradalom az ország egyik legmodernebb mezőgazdasági nagyüzeme, és a mezőhegyesin kívül a legjobban jövedelmez. Valóban a nagyobb terméseredményeket elérő uradalomban lehetőség volt arra, hogy a cselédséget és az alkalmazottakat jobban fizessék, mint azt másutt tették. így szociális oldalról is kedvezőbb Előszálláson a kép, mint az ország legtöbb gazdaságában. Ezekben az években vezették be a kegy díjat, amelyet minden cseléd és alkalmazott 30 éves uradalmi szolgálat után megkapott. A cselédbérhez évi 50 pengőt tettek. Eddig a cselédfizetésnél ismeretlen volt a pénz. Bevezették a szülési segély rendszerét. Ezt a harmadik gyermek születésénél, illetve minden további családi szaporulat alkalmával adták. A szülési segély egyébként 100 kg búza és 20 pengő volt. A cselédek tarthattak még 2 db tehenet is, amelyeket az uradalom takarmányával etettek. 1928-ban például az egész uradalomban 1500 cselédtehén volt. (A cselédek mintegy 500-zal több tehe231