Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. p. 221–236.

páni hivatalban, hogy a sárbogárdi kerületben a kormánypártjelöltjeként Horthy Jenő, a nemzeti hadsereg fővezérének fivére fog indulni (Farkas 1980). Jellemző volt a korabeli viszonyokra, hogy a képviselőnek kijelölt személy kortese, Magasházy László százados volt, aki ekkor a fővezér szárnysegédje tisztét töltötte be. Magasházy, akinek ebben a választókerületben igen nagy ismeretsége volt (Sárkeresztúron nevelkedett) vállalta, hogy lebeszéli Zichy Jánost indulási szándékáról, Úgy látszik, akciója sikeres volt, mert Zichy János a további választási mozgalmakban már nem bukkant fel. El is határolta magát az ellenforradalmi szervektől, és kizárólag azokat az egyesületeket, csoportosulásokat kereste, amelyekben az ancien regime kontinuitását látta. így lett elnöke az 1920-ban létrehozott Nemzeti Összetartás Körének, ahol egyébként jórészt legitimista érzelmű nagybirtokosok gyülekeztek. (Almanach 1931) 1922-ben mint pártonkívüli a németlövői kerület mandátumát megszerezte, és ezzel ismét az országos politikai élet részese lett. A nemzetgyűlésnek, illetve az országgyűlésnek, haláláig tagja volt. Már 1923 decemberétől politikai párt vezetőségében tevékenykedett: a Keresztény Nemzeti és Gazdasági Párt elnökségében Ernszt Sándor, Wolff Károly társaságában. A párt programja ellenzéki hangnemben íródott, de politikai törekvései az új kurzusnak támaszul szolgáltak. Zichy János eltávolodott ettől a párttól és a legitimista nagybirtokos csoporthoz csatlakozott. A vármegye volt elsősorban az a közeg, amelyben politikai nézeteit kifejthette, és itt kormány ellenes magatartásának is támogatókat szerezhetett. A kormánypolitikában túlzott iparpártolást látott, amelyben az agrárius érdekek háttérbeszorítását fedezte fel. Zichy János a feudális eredetű nagybirtok és a mágnásérdekek politikai képviselőjeként újra zászlót bontott. 1925. május 4-én Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésén nyílt támadást intézett a kormány ellen. A vármegye alispánjának a törvényhatóság állapotáról szóló jelentéséhez kapcsolódva alkotmány védelmi határozathozatal tárgyában önálló indítványt nyújtott be a közgyűléshez, melyet a főispán, Nagy Pál a tárgyalásra fel is vett. Zichy János felszólalásában bírálta a Bethlen-kormány politikai vonalvezetését, az ellenforradalmi kurzus intézményrendszerét: nem hívta életre a főrendiházat, és egyedül a nemzetgyűlést ismeri el olyan jogforrásnak, amely végleges alkotmányt ad a nemzetnek. Ezzel a kormány megtagadja a nemzet ezeréves múltját, lemond azokról a gyökerekről, melyek a tragikus jelent az előző korokhoz kötik. Legsúlyosabb kérdés Zichy János szerint az, hogy a kormányzat a jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyja, holott az új Magyarországnak az 1918 előtti viszonyokat kell restaurálni, majd fejleszteni. A törvényhatósági bizottság elfogadta Zichy János indítványát, és a határozatban emlékeztetett arra, hogy Fejér vármegye a kormány veszedelmes játéka ellen - mint a múltban többször is - erélyesen állást foglal. A határozat védi a vármegyei intézményt, amelynek modernizálását a kormány tervezte. A határozat szerint a vármegye az alkományos élet védbástyája, a hazafias közszellem őrzője, élesztője. A vármegye és a főrendiház jogilag is a történelmi Magyarország alkotmányos szervezetének remanenciája. Fejér vármegye közgyűlésén hozott alkotmányvédelmi határozat politikai körökben nagy izgalmat váltott ki. A határozatot megküldték a nemzetgyűlésnek és támogatás céljából valamennyi törvényhatóságnak. Másnap a Fejér megyei Napló с kormánylapban "Támadás a kormány ellen" címmel újságcikk jelent meg, amely a vármegye politikai vezetőit közgyűlési szereplésük miatt bírálta, a cikk megírását Bethlen miniszterelnök inspirálta (Farkas 1980). Zichy János 1925-ben megalakította a Keresztény Nemzeti Gazdasági és Szociális Pártot, amelynek elnöke lett. Ez a párt az 1926. évi országgyűlési választásokon a kormány legnagyobb ellenzékévé nőtt. Elnöke a móri választókerületben szerzett mandátumot, de azt Hunyady Ferencnek, a párt egyik vezetőségi tagjának adta át (Farkas 1980). Zichy Jánost a párt, a katolikus egyesületek és gazdasági szervek ügyei kötötték le. A felsőházi üléseken rendszeresen részt vett, amelynek örökös jogú tagja volt, az országgyűlésben pdig Győr város, majd az adonyi kerület, 1939-től pedig Nógrád-Hont vármegye képviselőjeként tartózkodott. A katolikus társadalmi mozgalmakban vezetőszerepet vitt: elnöke volt az Országos Katolikus Szövetségnek, a Katolikus Népszövetségnek, a Központi Katolikus Körnek, az Actio Katolikának (világi), a Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesülésnek. Számos gazdasági vállalkozásban vett részt, amelyekben elnöki vagy igazgatósági tagságot viselt. Ilyen volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Földhitelintézet, az Első Magyar Általános Biztosító, a Központi Sajtóvállalat, az Ipari Jelzálog Intézet, az Altruista Bank, a székesfehérvári Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank. A magyar tudományos életben betöltött szerepét jelzi, hogy tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és a Szentpéteri Akadémiának (Almanach 1931). Zichy János a Horthy rendszer idején vállalta a konzervatív ellenzéki vezér szerepét. Kormányellenes megnyilvánulásai a nagybirtok és az arisztokrácia befolyásának megőrzése érdekében történtek. Zichy Jánost származása, neveltetése, politikai cselekvéseinek sora a magyar társadalom visszahúzó erőihez kötötték, de konzervatív ellenzékisége néha találkozott a polgári politikai baloldallal. 1942 elején például Bajcsy Zsilinszky Endrével, Rassay Károllyal, Peyer Károllyal a parlamentben vizsgálatot követelt az újvidéki atrocitások kivizsgálására. Az agg konzervatív politikus a háború alatt határozott antifasiszta magatartást tanúsított. A Zichycsalád (egyik utolsó) kiemelkedő tagja 1944. január 6-án 76 éves korában halt meg Budapesten, akit e hó 11-én a Fejér megyei Nagylángon családi sírboltban helyeztek nyugalomra. 229