Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

2. tábla 1-3. a XIV. sz. eleje 4. a XIV. sz. első fele 5-8, 14-15. a XIV. sz. közepe 9-13 a XIV. sz. második fele 16-28. a XIV. sz. vége 29-32. XIV.-XV. sz. fordulója 3. tábla 1. a XIV. sz. folyamán általános típusok 4. tábla 1-11. aXV.sz. eleje 12-21. a XV. sz. közepe 22-37. a XV. sz. második fele 5. tábla 1-7. a XV. sz. második fele 8-28 a XV. sz. vége 6. tábla 1-16. a XV. sz. folyamán általános típusok 17-21. a XVI. század eleje 22. a XVII. sz. első fele Kőrácsos ablakok változatai a magyar középkori templomokon A gótika jellegzetes formái, ablakváltozatai, kőrácsmotívumai, ablakrézsűi, valamint az ablakok jellegzetes elhelyezésmódja a templom meghatározott részein valamennyi európai országban megtalálható. (A mérmüvekkel díszített ülőfülkékkel, korlátokkal, az épületek falfelületét ékesítő kőrácsokkal, baldachinokkal, stb. ilyen részletességgel, ilyen terjedelemben, mint azt ennek a műnek a keretei megengednék, nem foglalkozhatunk.) Európa valamennyi gótikus épületekkel rendelkező országában ez a forma- és motívumkincs azonos, csak a fogalom lényegét nem érintő eltérésekről beszélhetünk. A kőrácsok primer- és szekunder formakincse pl. csaknem teljesen megegyezik. Eltérő azonban ezeknek a formáknak megjelenési, elhelyezési megoldása a mérműben. Éppen ezek az egyedi vonások azok, amelyek a tipikus rézsűformákkal együtt az egyéni ízt adják, a környezet összhatását egybeötvözve jelentkeznek, sajátos stílust alkothatnak egy-egy földrajzilag behatárolható területen. Mint az eddigi vizsgált anyag is bizonyítja, a nyugateurópai befolyás mellett is észrevehető, hogy kőrácsos ablakaink készítési helye a Kárpát-medence területe. Az a tény, hogy középkori templomaink jobbára kisebb méretű falusi templomok, nagyban befolyásolják az ablakok nagyságát, formáját, készítésmódját. Méreteik kisebbek, szerényebbek. A kőrácsokat többnyire egyetlen motívum alkotja, maguk az ablakok pedig jobbára kétosztásuak. Ritkábbak a nagyobb méretű, három- vagy négyosztású ablakok. Magyarországon sok típus még több variációja készült el, ritkán fordul elő hasonló kőrács egy-egy templomon. A nyíláskeretek formája változatos. Anyaggyűjtésünkben találunk körablakot, csúcsíves-, lekerekített-, szamárhátíves-, egyenes- és függönyíves záródást. Előfordul szegmensíves ablak is. Kör- és csúcsíves ablak az ország területén csaknem mindenütt, lekerekített záródású ablak ritkábban, de csaknem valamennyi országrészben található. A szamárhátíves ablak már ritkaságszámba megy. (Brassó, Fekete templom) Jobbára a külső ív fut szamárhátívbe, illetve belső vonalak alkothatnak szamárhátívet egyébként csúcsíves ablak esetében. Függönyíves ablaktípus is ritkán látható (Siklós, Várkápolna; Buda, Szent Miklós torony). Egyenes záródású kőrácsos ablakok is csupán Sopronban (Fabricius-ház), illetve Kolozsvárott (Ferences kolostor) fordulnak elő. Szegmensívesek a tövisi ablakok. A legtöbb magyarországi kőrácsos ablak csúcsíves. A csúcsív korai változatai hegyesebbek, a későbbiek tompább szöget zárnak be. Tulajdonképpen ide sorolhatók a lekerekíttett záródású ablakok is. A csúcsíves ablakok lehetnek osztatlanok, két-, három- és négyosztásúak. Ez utóbbiak viszonylag ritkán fordulnak elő, (Gyulafehérvár (2511), Lőcse, Szent Jakab templom (1531) (5452), Nyírbátor református templom (2512), Pozsony székesegyház (1221, 111, 1211, 1131, 1241,6111, 1231, 1251, 1141), Lőcse, minorita templom (2421, 2451, 2441), Pozsony, ferences templom (6522), Brassó, Fekete templom (2462, 2432), Kolozsvár, Farkas utcai templom (2441, 2431, 2451), Csütörtökhely (6222, 6232, 6242), Kassa, Szent Erzsébet székesegyház (2432, 2513, 2431), Eperjes (6221, 2442), Segesvár, Vártemplom (2351), Szepeshely (6251), Kolozsvár Szent Mihály templom (2451), Garamszentbenedek (2512), ezért felsorolásukat fontosnak tartottam. Mint látható egy részük szinte az egész templomon (nagyobb templomok esetében) fordul elő, másik részük az egykori Ny-i rózsaablak helyén, a 2512-es pozícióban engedi be a fényt. Öt osztású csúcsíves, mérműves ablak nem volt a középkori Magyarországon. Az osztások záródása többnyire csúcsíves, de igencsak gyakori a lekerekített osztászáródás is. Ritkábban fordul elő a szamárhátív és a függöny ív, mint osztászáró elem. Hasonlóan kevés az egyenes osztászáródás. Gyakori és sokszínű osztászáródás fajta az, amikor a kőrácsmotívum primer vonala adja egyben az osztások záródását is. Az osztászáródások lehetnek orrtagosak és orrtag nélküliek. A csúcsíves záródásokban az orrtagok továbbfutó szekunder vonalvezetése körívbe is fordulhat. Az orrtagokat az osztászáródásba futó letört tagozatok is helyettesíthetik. A záródásokban előfordulhat egy, illetve két orrtag. Az osztások záródásai nem kell, hogy feltétlenül egy magasságban legyenek. 128