Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)
Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.
Alba Regia, XXVII, 1998 SIKLÓSI GYULA MÉRMŰVES ABLAKAINK ÉS KRONOLÓGIAI RENDSZERÜK "... mert 1847-ben történt, hogy a t. Akadémia kiadta felszólítását "minden, a nemzet becsületét szívén viselő magyarhoz", hogy méltassák figyelmökre hazai műemlékeinket, mentsék meg azokat az enyészettől, vagy legalább emiéköknek is elpusztulásától. " Bunyitay 1887,3. Középkori építészettörténeti kutatásunk visszatérő problémája az ásatásokon előkerülő épületplasztikai töredékek típusainak pontos meghatározása, azok lehető legszűkebb határokon belüli datálása. E cél érdekében célszerű - természetesen csak feltételesen -, az egyes faragványtípusok esetünkben a kőrácsok - kiemelése az épület egészéből a részletes vizsgálódás elősegítése érdekében. Az ásatásokon előkerülő faragványrészletek egy jelentős részét képezik a kőrácsos ablakok töredékei. Ezek meghatározásához legkézenfekvőbb módon a középkori Magyarország ma is álló műemlékeinek részleteit és az ásatások során előkerült formailag és kronológiai lag pontosan meghatározható mérmüveket használtam. A mai Magyarországon található mérműves ablakokkal 1978-ban megjelent munkámban foglalkoztam részletesen, (Siklósi 1978, 5-177) a középkori Magyarország kőrácsairól és bélletprofiljairól doktori disszertációmban írtam (Siklósi 1983, 1-256). Az ásatások anyagából a szakirodalom által datált és kiegészített töredékeket vettem csak számításba. Ezeket javarészt hazánk területéről, az 1945 utáni feltárások publikációiból gyűjtöttem. Az anyaggyűjtés tetemes hányada ma is álló műemlékek helyszínen található kőrácsos ablakainak rajza. Ezek eredetiségét egyrészt a szakirodalom segítségével, másrészt helyszínen végzett vizsgálataimmal, harmadrészt pedig és nem utolsó sorban, az OMF tervtárában levő felvételi- és rekonstrukciós rajzok összehasonlításával igyekeztem megállapítani. Az összehasonlító módszer segítségével sikerült a rendszerbe illeszteni olyan motívumvariációkat, amelyek csak egykori rajzokon maradtak fenn, de hitelességük valószínűsíthető. (Csemegi 1939, 24-40; a csütörtökhelyi kápolna ablakai és OMF Tervtár Steindl hagyaték; a szegedi Havi Boldogasszony templom ablakai). Gótikus részleteink vizsgálatakor a középkor leggyakoribb, ma is álló emlékeit kell górcső alá vennünk, a gótikus templomokat. A középkori Magyarország ezen becses építészeti emlékei közé kevésbé sorolhatjuk a nagyobb és impozánsabb katedrálisokat, inkább a falusi templomok jellemzőek a kor építészetére. Ezek a templomok egy belső művészeti fejlődés eredményeként épültek fel, amíg az a kisebb számú, de minőségileg kimagaslóbb alkotás (Kassa Szent Erzsébet templom, Szent Mihály templom, Csütörtökhely, Szepeshely temploma, a brassói u.n. "Fekete" templom, stb.) amellyel a középkori Magyarország gazdagodott, ugyan külföldi példák után készültek, de egyéni feldolgozásban (Gerevich T. 1940, 146.). Történelmünk viszontagságainak erős nyomát viselik ezek az épületek, többségük nem csupán megrongálódott, hanem egészében megsemmisült. Éppen ezért szükséges megmaradt emlékeink alapos vizsgálata, a részletek mélyreható elemzésével. Az Akadémia emlékezetes felszólítása 1 óta eltelt 151 év alatt rengeteg anyag halmozódott fel múzeumok és műemlékekkel foglalkozó intézmények adattáraiban. Számtalan kiadvány gazdagította a szakirodalmat. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy bizonyos részletek elemzését elvégezzük. Nehézséget jelent az, hogy jóformán nem maradt ránk olyan gótikus templom, amely mai formájában egységesen épült volna. Vizsgálódásunk alapjául természetesen azok az épületek szolgálnak, amelyek jellegükben és összességükben leginkább a gótika termékei. Természetesen hasznos információt nyerünk azokból a középkori jellegű templomokból, amelyek gótikus részletekkel rendelkeznek, illetve olyan korai középkori templomokból, amelyek részletei az első gótikus jegyeket, az Bunyitay 1887,3. 123
