Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

új stílus csiráit villantják meg. A románkori templomépítészet szerkezeti sajátosságaiban és felépítésében is rá kell mutatnunk a gótikában való továbbélésre. Az újabb korok átépítései ellenére megmaradt középkori templomrészletek, egyéb, nem szakrális jellegű épületek építészeti elemei és - mint láttuk az ásatásokon előkerülő részletek is vizsgálataink tárgyát képezik. Végső célunk azonban az, hogy éppen a ma is álló emlékeink segítségével közelebbről meghatározhatóvá, datálhatóvá tegyük az ásatások leleteit. Műemlékeink helyes felvételezésének elveit viszonylag korán lefektette a szakirodalom. Lux Géza 1943-ban a műemlék alaprajzát (alaprajzait), összes nézeti rajzát és részleteit (kapukat, ablakokat, tagozatokat bordákat és ezek profilrajzait) tartja fontosnak lefektetni (Lux G. 1943). Általában a helyreállítás előtti állapotot és a rekonstrukció utáni helyzetet is rögzítették. E derűlátásra okot adó alaphelyzet mégsem gyümölcsözött a gyakorlatban. A rajzok többsége pontatlan, sok esetben nem tükrözik a valóságot, egy-egy részletnek több változata is közkézen forog, sok esetben romantikus fantázia-szülte részletek gazdagítanak valóságban létező homlokzatokat. A felmérések gyakran hiányosak, csakúgy mint a részletek leírása. Hiányzik az alaprajzok tájolása, a léptékek szabályszerű feltüntetése. Éppen ezek késztettek bennünket arra, hogy minél nagyobb számú műemléket vegyünk górcső alá, hogy az esetlegesen hibás részletek a nagy számok törvénye alapján kiessenek. Feldolgozó munkánk szempontjából hátrányos, hogy a magyarországi műemlékek bővebben feldolgozott irodalma mellett a ma külföldön levő egykori középkori építményeink szakirodalma kevéssé gazdag. Bár egy épület egészét csak részleteinek összességében szabad vizsgálnunk, természetes az, hogy teljes részletességgel az épület valamennyi részecskéjével, építészeti elemével nem foglalkozhatunk e munka keretein belül. Ezért emeltük ki az épület egészéből az ablakokat. A később ismertetett kőrácsos ablakgyűjtemény gazdag anyaga több szempontból fontos adatbank a kutatás számára. Szerkesztésük módjára, szimbolikái következtetésekre, műhely-kapcsolatok kimutatására egyaránt lehetőséget biztosít részletes feldolgozásuk. Ahhoz, hogy összegzéseinket elvégezhessük, szükséges az egyes műemlékek ismertetése, lényegesebb építési periódusaik, azok összefüggéseinek taglalása. (Siklósi 1983, 1-198) Ezt a munkát csak egységes adatfelvétel alapján végezhettük el. A munkában szereplő helységneveket nem a középkori formájukban közöljük. Magyar elnevezésük mellett a katalógusban szerepel mai szlovák (1969), román (1972), szlovén és jugoszláv (1972) illetve osztrák (1970) nevük. A rövidítések a ma használatos nemzetközi jelölések. Magyar nevüket és a mellettük álló vármegye nevét az 1982-es helységnévtár alapján állítottuk össze. Végül a katalógus rövidítése megjelöli az országnak a nevét, ahol a műemlék ma található. (Az országnevek mögött zárójelben a helységnevek idegennyelvü megnevezését adó helységnévtárak kiadási éve látható). A mai Magyarországon fellelhető gótikus műemlékekkel egyetemi szakdolgozatomban foglalkoztam (Siklósi 1978, 5177). A katalógusban feltüntetett magyarországi helységek mellett ma használatos megye elnevezés szerepel, az 1962-es helységnévtár adatai szerint. A helységneveket a későbbi összehasonlítás kedvéért számokkal jelöltük. A neveket jelző számsorok a helységnevek katalógusánál olvashatók. Számsorral fejezzük ki azt is, hol helyezkednek el az ismertetett fontosabb külső részletek (ablakok), amelyek megjelenése az épület bizonyos pontján állandó, illetőleg tipikus. Ezeket négy számból álló számsor jelöli. A jelölések megkönnyítése érdekében a templomtestet vertikális és horizontális tengellyel négy részre osztottuk {Lábra). A hosszanti egyenest a szentély és a hajótest vonalában húztuk, míg a vízszintes tengely a szentély és a hajó középvonalában futva felezi a templomot. A tengelyek mivel a templomot nem minden esetben keletelték - irányukban nem mindig egyeznek meg az égtájakkal. A négyjegyű számsor első tényezője a templom fő részeit hivatottt jelölni. Ezek a következők: 1. - szentély 2. - hajó 3. -torony 4. - sekrestye 5. -mellékhajó 6. - mellékapszis (A számozás természetesen valamennyi esetben bővíthető). A rendszerbe nem illeszthető részletek külön jelölést kapnak. Két torony esetében, az azonos számok elkerülése végett betűvel, esetlegesen számokkal jelöltük az eltérést. Ezt a jelölést a mellékhajók és mellékapszisok esetében is hasonlóképp végeztük. A második tényező a kérdéses falszakaszok és tengelyek megjelölésére szolgál: 1. - а ВС negyed falszakaszai 2. - a BD falszakaszai 3. - az AC falszakai 4. - az AD negyed falszakaszai 5. - az AB tengely 6. - a CD tengely A harmadik tényező a falszakaszokon, tengelyeken belüli sorszámozást teszi lehetővé. A részletek sorszáma minden esetben az ABC-ben előbb álló betűtől kezdődik és az attól hátrébb állóig tart. Negyedik tényező az emeletet, szintet jelöli, ahol erre szükség van. Ahol nincs, ott automatikusan l-es szerepel, a földszint jele. Az első emelet (2. szint) a kettes, a harmadik szint a hármas, stb. számot kapja. 124