Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.

szárnyon két, közel 6 m-es belméretű középkori ház pincéjét tártuk fel. A házak falaihoz több középkori és törökkori periódusban toldaléképületek épültek. Az épületek falkutatását F. Mentényi Katalin és D. Mezey Alice végezte. (Siklósi Gyula) 1992 Dunaújváros - Öreghegy (1952/2-3. hrsz.) Az intercisai castellum porta principalis sinistrajától ÉNY-ra, mintegy 80 méternyire jelentős alapterületű fürdőépület maradványai kerültek elő. A fürdő D-i részét újkori pince- és házépítések elpusztították. A megmaradt É-i részen eddig 6 helyiséget sikerült feltárni (kettőt teljes egészében, négyet részletében), köztük a caldariumot, a frigidarium, a tepidarium és talán az apodyterium É-i részét, illetve a vízelvezető csatornák egy szakaszát. Az épület kőfalait javarészt még a késő római korban elbontották, a téglapadlók és néhány medence maradt épen. A belső vakolat díszítőfestése alapján két építési periódus jól elkülöníthető. Az éremanyag és az előkerült téglabélyegek tanúsága szetint az épületet a III. sz. közepétől használhatták, a késő római korban visszabontották és átépítették. Az objektumtól K-re és Ny-ra korábbi építmények maradványai kerültek elő. (Pongrácz Zsuzsanna) Az 1989. évi régészeti ásatások Fejér megyében. I = ásatás; II = leletmentés; 1 = őskor; 2 = római kor; 3 = népvándorlás kora; 4 = honfoglalás kora; 5 = középkor. Dunaújváros-Öreghegy, Hegyekalja utca Intercisa castellumától É-ra, az Öreghegy lábánál, gázvezeték árok markológéppel való kiásásával a kivitelezők közel 30 m hosszan megfigyelhető, kőalapozású, padlófűtéses, római kori épületet vágtak át. Tüzetesebb megfigyelésre az árok falának megnyesésén kívül nemigen volt mód. A látottakat rajzban dokumentáltuk, a részben visszatemetett árok töltelékföldjéből tubus- és freskótöredékeket, néhány edénytöredéket tudtunk összegyűjteni. (B. Horváth Jolán) Sárosd-Kertali domb Folytattuk az 1989-ben megkezdett, késő avar és X-XI. sz-i magyar temető leletmentését. (Marosi Arnold 1934. évi Disznólegelő lelőhelyével azonos.) 1991 augusztusában 13 (33-45. sír), 1992 augusztusában 14 (46-59. sír) temetkezés került feltárásra. Ez utóbbi két évben kivétel nélkül X-XI. sz-i magyar temetkezések láttak napvilágot, amelyek lényegében az előző években talált sírokhoz hasonló rítussal (lekerekített sarkú, keletéit sírgödrök, esetenként koporsómaradványok) és szegényes leletanyaggal jellemezhetők (Svégű hajkatikák, gyöngyök, nyitott karikák, kések, kovák stb.). Kivételét jelentett a 40. sír: övét (8-as, illetve paragrafusjel alakú bronzveret, valamint két, az övről lelógó, bronz függesztő horog (visszahajló kígyófej motívummal) díszítette. A X-XI. sz-i temetőrész főként Ny-i és részben K-i kiüresedése (a sírok ritkulása, egymástól növekvő távolsága, a gyérülő leletanyag) a temető széleit jelzik, É-i premének közeledte is érezhető volt a Ladányi-féle zártkertben (hrsz.: 183.). Az utóbbi két év feltárásai révén az is bizonyossá vált, hogy 1989-ben az avar temető centruma az eddig kutatott területektől D-re, a Kovács-féle szőlőben (hrsz.: 181.) keresendő. E leletmentés fő feladata a Kertalidombot átvágó földút partfalainak végleges és teljességre törekvő feltárása, s a kimosódásból eredő veszélyeztetettség megszüntetése volt. Kellő anyagiak hiányában a temető belterületi, zártkerti szőlőbe eső részén a feltárásokat meghatározatlan időre kénytelenek voltunk megszakítani. A munkálatokban részt vettek: Farkas Edit, Füle Piroska,' Keszi Tamnás, Kulcsár Mihály, Márkus Gábor, Odor János Gábor, Sőregi Zsuzsa, Vágó Csaba egyetemi hallgatók. (Fülöp Gyula-Hatházi Gábor) Fehérvárcsurgó-Károlyi-kastély A kastély műemléki helyreállításához kapcsolódó építéstörténeti kutatás keretében régészeti ásatást folytattunk az épület belsejében. Megállapítottuk, hogy a mai kastély egy XVIII. sz-i (valószínűleg 1752 után emelt), L alaprajzú épület folyamatos bővítése során jött létre. Erre vonatkozhat az az 1780-as évek béli adat, mely szerint Karancsberényi Berényi Klára számára Csurgón "házat" emeltek. A korai épület keleti homlokzatának jelentős részét a mai kastély 197