Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.

belsejében, ennek kiugró rizalitja mögött, a korai pinceboltozaton levő vastag törmelék- és feltöltésrétegekből lehetett napvilágra hozni. A homlokzat közepén 3 m széles kapu nyílott, kerékvetőit eredeti helyzetükben tártuk fel. A szobák K, illetve D felé nyíltak, udvari folyosóról voltak megközelíthetők. A szobák sarkában kosáríves kályhafülkék maradványaira leltünk. A homlokzatot a válaszfalakhoz igazodva széles faoszlopok és tükrök tagolták. Később, talán 1800 táján a korai épületet északról megtoldották, helyiségbeosztását megváltoztatták, a kaput befalazták, és a toldalékon nyitottak egy ugyancsak 3 m széles kaput. A szobák sarkában most is kosáríves fülkéket alakítottak ki. Ennek a kornak az emléke lehet a déli homlokzaton feltárt kettős lizéniák rendszere, a keleti homlokzat előtt talált, habarcsból plasztikusra alakított gyémántmetszéssor maradványa és tagozattöredékek, szintén vakolatból. Az északi toladlék más jellegű, más volt a homlokzati tagolás, míg a déli rész szobái mályvaszínű festést kaptak, az ittenieket csak meszelték. A következő periódusban a déli pandantjaként kiépült az északi szárny. Ehhez a Heinrich Koch-féle átépítéshez köthető a keleti rizalit és a helyiségek új rendszere. (Balázsik Tamás) Sáregres-Pusztadomb 1992. VI. 15-26-a között leletmentést végeztünk a lelőhelyen, amely a 61-es út 28-as km táblájától D-re található. 1991 és 1992 tavaszán földeihordás közben egy XIIXVI/XVII. sz-i falu részlete - nagy valószínűséggel az oklevlekből jól ismert "Egres", Bessenew Égre", "Fel Egres" besenyő falu, a mai Sáregres elődje bukkant napvilágra. A leletmentés során egy XVI. sz-i, többször megújított padlójú házbelsőt és egy újra tapasztott sütőfelületű kályjhát tártunk fel - ez utóbbiról egy bolygatás és elfoglalt helyzete miatt - nem tustuk egíyértelműen megállapítani a házhoz való viszonyát. 1983 őszéne egy ezüstpénz lelet került elő innen. (Jungbert Béla tévesen a lelőhelyet a szomszédos Cecéhez tartozónak vélta.) Azóta a területet a kincskeresők állandóan bolygatják. Ezért, s mivel a dombhát a falu pusztulása után soha nem szántott legelő lett, indokolt a minél előbbi és minél teljesebb feltárása a Pusztadomb dűlői falunak. Konzulens: Hatházi Gábor. (Odor János Gábor) Székesfehérvár-Basa u. 1-3. A ház pincéjében, annak két helyiségébenis folytattunk leletmentést, amelyet a pince járó szintjének csökkenése tett szükségessé. Összesen három árokot húztunk. Kettőt a Basa u. mentén elhelezkedő helyiségben, egyet az udvar felé esőben. A háromárokban egy 170 cm széles, sárgásfehér habarcsba rakott, formátlan kövekből álló falat találtunk. A fal szerves része a XIII-XIV. sz. fordulóján emelt városfal ÉK-i sarkában felépített újabb királyi várnak. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár- Jókai u., Juhász Gy. u., Oskola u., Városház tér közötti háztömb A háztömbben több éve folyó kutatás folytatásaként összesen tíz szelvénnyel tisztáztuk a középkori telekviszonyok összefügéseit. A 43. árok északi részén a 2-4. árokban feltárt középkori pincéhez épített, részint téglával alapozott építményt tártunk fel. Az építmény falait formátlan, különböző méretű, elnagyolt megmunkálású kövekből sárgás-fehér habarcsba rakták. Téglafalát két-két vízszintes rakott sor közé rakott, felül nyugati irányba döntött, élére állított téglákból emelték. A kővel rakott falszövetben több helen találtunk téglát, a falakban gerendalyukakat is felmértünk. Ezek valószínűleg deszkapadlót tartotak. Alul, a falak lábánál is kifolyt, öüntött habarcsos réteg az építkezéskor keletkezhetett. Leletanyaga alapján a bővítményt a törökök építették. A 44. szelvényben egy a 21., 23., 29. és 39. szelvényekben feltárt ház déli falához épített középkori bővítményépület délkeleti sarkát tártuk fel. A 45. és 52. szelvényben a Juhász Gy. u.- Oskola u. sarkán álló XV. sz-i sykfödémes ház újabb pillér4einek alapozása került elő. A pilléralapokat a sárga, agyagos talajba vágva építették. A 46. szelvényben egy kb. 90 cm átmérőjű, kővel falazott kuatat tártunk fel, a 47. szelvényben pedig a korábban, az 1. számú szelvényben feltárt K-Ny-i irányú középkori fal ffolytatása került elő. A 48. számú árokban a Jókai utcára néző, álló középkori ház Ny-i falának részleteit vizsgáltuk. A 49. számú árokban csak újkori falak kerültek elő, a középkori rétegviszonyok teljesen megsemmisültek. Az 50., 51. szelvényben a Juhász Gy. u.-Jókai u. sarkán korábban részleteiben feltárt középkori ház É-D-i falát és DK-i sarkát tártuk és mértük fel. (Siklósi Gyula) Az Oskola u. 2-4.-Jókai u. 1-3.: a Bazilikától Ny-ra, négy házból álló, ma egséges megjelenésű, késő barokk épülettömb. Az 1990 óta folyó régészeti és falkutatás jelentős középkori és újabb kori építészeti és képzőművészeti részletekkel bővítette az épületről alkotott eddigi ismereinket. A tömbben, felmenő falaiban két XV. sz-i ház maradt meg. Az egyik az Oskola u.-Juhász Gy. köz sarkán, amelyről nem volt magállapítható, hogy földszintes, vagy emeletes volt-e. Földszintje középső pillérsorra támaszkodó, kőhevederes, síkmennyezetes lefedésű, hatalmas, csarnokszerű tér volt. A másikat a Jókai u. 1. és 3. számú telek határán tártuk fel, ennek egysterű pinceszintje, háromhelyiséges földszintje és emeleti falainak egy része maradt meg. Említésre méltóak még a Hiemer-ház (Jókai u. 1.) öt emeleti helyiségében feltárt későbarokk és klasszicista falképek. (F. Mentényi Klára-D. Mezey Alice) 198