Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.

belsejében, ennek kiugró rizalitja mögött, a korai pincebol­tozaton levő vastag törmelék- és feltöltésrétegekből lehetett napvilágra hozni. A homlokzat közepén 3 m széles kapu nyílott, kerékvetőit eredeti helyzetükben tártuk fel. A szo­bák K, illetve D felé nyíltak, udvari folyosóról voltak meg­közelíthetők. A szobák sarkában kosáríves kályhafülkék maradványaira leltünk. A homlokzatot a válaszfalakhoz igazodva széles faoszlopok és tükrök tagolták. Később, talán 1800 táján a korai épületet északról megtoldották, helyiségbeosztását megváltoztatták, a kaput befalazták, és a toldalékon nyitottak egy ugyancsak 3 m széles kaput. A szobák sarkában most is kosáríves fülkéket alakítottak ki. Ennek a kornak az emléke lehet a déli homlokzaton feltárt kettős lizéniák rendszere, a keleti homlokzat előtt talált, habarcsból plasztikusra alakított gyémántmetszéssor ma­radványa és tagozattöredékek, szintén vakolatból. Az északi toladlék más jellegű, más volt a homlokzati tagolás, míg a déli rész szobái mályvaszínű festést kaptak, az ittenieket csak meszelték. A következő periódusban a déli pandant­jaként kiépült az északi szárny. Ehhez a Heinrich Koch-féle átépítéshez köthető a keleti rizalit és a helyiségek új rend­szere. (Balázsik Tamás) Sáregres-Pusztadomb 1992. VI. 15-26-a között leletmentést végeztünk a le­lőhelyen, amely a 61-es út 28-as km táblájától D-re talál­ható. 1991 és 1992 tavaszán földeihordás közben egy XII­XVI/XVII. sz-i falu részlete - nagy valószínűséggel az oklevlekből jól ismert "Egres", Bessenew Égre", "Fel Egres" besenyő falu, a mai Sáregres elődje bukkant napvi­lágra. A leletmentés során egy XVI. sz-i, többször megújí­tott padlójú házbelsőt és egy újra tapasztott sütőfelületű kályjhát tártunk fel - ez utóbbiról egy bolygatás és elfog­lalt helyzete miatt - nem tustuk egíyértelműen megállapí­tani a házhoz való viszonyát. 1983 őszéne egy ezüstpénz lelet került elő innen. (Jungbert Béla tévesen a lelőhelyet a szomszédos Cecéhez tartozónak vélta.) Azóta a területet a kincskeresők állan­dóan bolygatják. Ezért, s mivel a dombhát a falu pusztulá­sa után soha nem szántott legelő lett, indokolt a minél előbbi és minél teljesebb feltárása a Pusztadomb dűlői falunak. Konzulens: Hatházi Gábor. (Odor János Gábor) Székesfehérvár-Basa u. 1-3. A ház pincéjében, annak két helyiségébenis folytattunk leletmentést, amelyet a pince járó szintjének csökkenése tett szükségessé. Összesen három árokot húztunk. Kettőt a Basa u. mentén elhelezkedő helyiségben, egyet az udvar felé esőben. A háromárokban egy 170 cm széles, sár­gásfehér habarcsba rakott, formátlan kövekből álló falat találtunk. A fal szerves része a XIII-XIV. sz. fordulóján emelt városfal ÉK-i sarkában felépített újabb királyi vár­nak. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár- Jókai u., Juhász Gy. u., Oskola u., Vá­rosház tér közötti háztömb A háztömbben több éve folyó kutatás folytatásaként összesen tíz szelvénnyel tisztáztuk a középkori telekvi­szonyok összefügéseit. A 43. árok északi részén a 2-4. árokban feltárt középkori pincéhez épített, részint téglával alapozott építményt tártunk fel. Az építmény falait formátlan, különböző méretű, elna­gyolt megmunkálású kövekből sárgás-fehér habarcsba rakták. Téglafalát két-két vízszintes rakott sor közé rakott, felül nyugati irányba döntött, élére állított téglákból emel­ték. A kővel rakott falszövetben több helen találtunk téglát, a falakban gerendalyukakat is felmértünk. Ezek valószínű­leg deszkapadlót tartotak. Alul, a falak lábánál is kifolyt, öüntött habarcsos réteg az építkezéskor keletkezhetett. Leletanyaga alapján a bővítményt a törökök építették. A 44. szelvényben egy a 21., 23., 29. és 39. szelvé­nyekben feltárt ház déli falához épített középkori bővít­ményépület délkeleti sarkát tártuk fel. A 45. és 52. szelvényben a Juhász Gy. u.- Oskola u. sarkán álló XV. sz-i sykfödémes ház újabb pillér4einek alapozása került elő. A pilléralapokat a sárga, agyagos talajba vágva építették. A 46. szelvényben egy kb. 90 cm átmérőjű, kővel fala­zott kuatat tártunk fel, a 47. szelvényben pedig a koráb­ban, az 1. számú szelvényben feltárt K-Ny-i irányú kö­zépkori fal ffolytatása került elő. A 48. számú árokban a Jókai utcára néző, álló középkori ház Ny-i falának részle­teit vizsgáltuk. A 49. számú árokban csak újkori falak kerültek elő, a középkori rétegviszonyok teljesen megsemmisültek. Az 50., 51. szelvényben a Juhász Gy. u.-Jókai u. sar­kán korábban részleteiben feltárt középkori ház É-D-i falát és DK-i sarkát tártuk és mértük fel. (Siklósi Gyula) Az Oskola u. 2-4.-Jókai u. 1-3.: a Bazilikától Ny-ra, négy házból álló, ma egséges megjelenésű, késő barokk épülettömb. Az 1990 óta folyó régészeti és falkutatás jelentős középkori és újabb kori építészeti és képzőművé­szeti részletekkel bővítette az épületről alkotott eddigi ismereinket. A tömbben, felmenő falaiban két XV. sz-i ház maradt meg. Az egyik az Oskola u.-Juhász Gy. köz sarkán, amelyről nem volt magállapítható, hogy földszin­tes, vagy emeletes volt-e. Földszintje középső pillérsorra támaszkodó, kőhevederes, síkmennyezetes lefedésű, ha­talmas, csarnokszerű tér volt. A másikat a Jókai u. 1. és 3. számú telek határán tártuk fel, ennek egysterű pinceszint­je, háromhelyiséges földszintje és emeleti falainak egy része maradt meg. Említésre méltóak még a Hiemer-ház (Jókai u. 1.) öt emeleti helyiségében feltárt későbarokk és klasszicista falképek. (F. Mentényi Klára-D. Mezey Alice) 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom