Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Évi jelentés 1989–1992 – Jahresbericht 1989–1992 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 188–200.

voltak. A 10. sz. árokban egy török kori ciszterna maradványait tártuk fel, melyeket a zwingerfal K-i oldalához építettek. A 2-8. sz. árkokban egy 1804 után épült ház pincéjének részleteit tártuk fel. A későbbi királyi fellegvár által védett palotaszárny Dny-i belső sarkát és udvarrészleteit tártuk fel a 9., 11. és a 15. sz. árkokban. A falak vastagsága 190 cm volt. A szélein durván megmunkált, másutt formátlan törtkövekből fehér habarcsba rakott falak É-D-i és K-NY-i irányban futottak. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-királyi bazilika A XV. sz-i Mátyáskirály-féle bővítmény szentélyétől D-re folytatott kis léptékű régészeti kutatás eredménye: a szentély K-i végének sávjában két különböző nyomvonalú és 2-2 helyen megfigyelt falszakasz került elő. Az egyik kötőanyag nélkül, 1.5 m széles törtköves alapozás legalsó kősorából áll, amelyet vízszintes helyzetben lerakott fatörzsekre alapoztak. A másik fal sárgamurvás habarccsal kötött, Velence-hegységi törtököves fal visszabontott alapozása, amely 1 m átlagszélességű. Ehhez K-re közvetlenül meszes habarcsú, tört homokköves alapfalat építettek 1.5 m szélességben. Rekonstruált funkció: prépsotsági kerítésfal, majd kerítésfal+várfal. Építési kor: 1601 előtt, ezen belül valószínűleg az Árpád-korban. Ugyancsak előkerült egy középkori, téglával kibélelt vízelvezető csatorna, amely az 1989-es ásatából megismert két vízelvezetővel közös koncepciót és kivitelezést tételez fel. {Kralovánszky Alán-Fülöp Gyula Székesfehérvár-Kossuth L. u. 14. A leletmentést az épület újjáépítése tette szükségessé. Munkálataink során az udvaron három K-Ny-i irányú árkot húztunk. Ezekben egy középkori falcsonk és egy falazott emésztőgödör került elő. Nem kerültek elő a városfal keresett részletei, melyek a mai támfalon kívül húzódtak. Megtaláltuk viszont a sárgás, zúzott köves elterítést, mely a korai királyi vár lábától a későbbi belváros árkáig húzódott. (Siklósi Gyula) Székefehérvár-Zalka M. u. 2-4. A leletmentést a Zalka u.-Juhász Gy. u.-Jókai u.-Szabadság tér között elterülő háztömb rekonstrukciós munkálatai tették szükségessé. A feltárások során összesen nyolc kutatóárkot nyitottunk. Ezekben három középkori épület részleteit, egy lejtaknába torkolló középkori csatorna részletet, egy török kori falmaradványt, továbbá két kutat tártunk fel.. (Siklósi Gyula) 1991 Dunaujváros-Pentele, Rácdomb A város középkori történetének legfontosabb lelőhelyén, a görögkeleti műemléktemplom szomszédságában, egy lelkiismeretlenül engedélyezett magánépítkezésen a markológép harapott ki több száz köbméternyit abból a dombból, amely újkökori alapokon több ezer éven át rétegződött, amíg mai formáját el nem nyerte. ( A bronzkori telibe a római korban sírokat ástak. Az Árpád-korban itt állott az Andornak-nemzetség vára. Ide építettek palánkvárat a törökök: H. Ottendorf színes rajzon örökítette meg 2663-ban.) Az 1991. évi régészeti ásatások Fejér megyében. I = ásatás; П = leletmentés; 1 = őskor; 2 = római kor; 3 = népvándorlás kora; 4 = honfoglalás kora; 5 = középkor. Mintegy 160 m

2-nyi felületen, 3 m vastagságban semmisültek meg a kultúrrétegek. A jövendő lakóház pincesziuntjéig letarolt felület alatt is akadt még menteni való. Feltártuk 20 tároló- és huladékgödör maradványát, köztük két, vidékünkön ritkaságszámba menő neolitikus (Zselizi kultúra) gödröt. A zömmel bronzkori (Nagyrévi kultúra) gödörmaradványok mellett volt néhány törökkori, igen mély gödör, nem tudni, hogy ezek milyen magasságból indultak, mindenesetre helyenként átvágták a bronzkori objektumokat, s telis-tele voltak állatcsontokkal, kerámia töredékekkel, üveg töredékekkel, mi több: számos ép tálka, ibrik, kályhaszem került elő belőlük. Hogy mi minden pusztult el leletmentésünk induló korabronzkori - szintje fölöt t, arról csak sejtéseink van193