Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Közlemények – Mitteilungen - Járó Márta: Római kori falfestmény-töredékek készítéstechnikai vizsgálata. p. 177–184.

KÖZLEMÉNYEK - MITTEILUNGEN Alba Regia, XXVI, 1997 JÁRÓ MÁRTA RÓMAI KORI FALFESTMÉNY-TÖREDÉKEK KÉSZÍTÉSTECHNIKAI VIZSGÁLATA (Tác-gorsiumi falfestménytöredékek vizsgálati eredményeivel) A római kori falfestmények vizsgálatának több évtizedes hagyományai vannak Magyar-országon. Anyagvizsgálatokkal kiegészített készítéstechnikai elemzéseket végzett pl. Gedeon és Nemcsics (Gedeon-Nemcsics 1964, 459472) 1964-ben balácai falfestmény-töredékeken, később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, a Központi Múzeumi Igazgatóságon, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban is folytak, illetve folynak több-kevesebb rendszeres-seggel vizsgálatok

1

. A Veszprémi Egyetemen is foglalkoznak pannóniai falfestményekről származó minták elemzésével". A falfestmény-töredékek készítés technikai vizsgálatának lépései A pigmentek azonosítása A Pigmentek azonosítása a készítéstechnikai vizsgálatok fontos része. Az eddig végzett elemzések azonban egyértelműen bizonyítottták, hogy az alkalmazott pigmentek azonosítása önmagában - az esetek többségében semmiféle segítséget nem jelent sem a régésznek pl. a relatív kronológia megállapításában, darabok összehasonlításában, vagy a restaurátornak a töredékek összeválogatásában. A rómaiak ugyanis a falfestéshez viszonylag kis számú, részben természetes eredetű, részben mesterségesen előállított pigmentet alkalmaztak. Ezek legfontosabb adatait az 1-6. sz. táblázatok tartalmazzák. Az öszszeállítás az egykorú írott források, és az irodalomban ismertetett (Augusti 1967; P.Mora-L.Mora-Philippot 1977, 12-15) adatok alapján készült. A provinciákban, így Pannóniában is, még kevesebb pigmentet tudtak azonosítani a szakemberek az eddigi vizsgálatok során.

3 A pigmentek azonosítása tehát elsősorban dokumentációs célokat szolgál, a készítéstechnikai információk egy adata (Barbet 1987, 154-169). Szélesebb körben felhasználhatók a pigmentanalízis eredményei, ha különleges pigment-keverékek azonosíthatók vagy egy leletegyüttesen belül a hasonló színű pigmentek között különbség mutatható ki az összetételben vagy a minőségben: - összehasonlításokat tehet lehetővé a vizsgálati eredmény, ha a színt adó pigment mellett különleges adalékanyag mutatható ki. Ilyen pl. az aragonit (fehér, a mészkővel azonos öszetételü ásvány), amelyet több esetben lehetett azonosítani pannóniai falfestménytöredékek pigmentrétegében. Nem eldönthető egyelőre, hogy szándékos keverésről van e szó, vagy a festési technológia ered-ményeként alakult ki a rétegben ez a kalcium-karbonát módosulat. Egy-egy színárnyalat eléréséhez a fehéren kívül - ritkán ugyan - kevertek más színeket is az alappigmenthez. Előfordul a cinóber-vörös okker vagy a zöldföld-egyiptomi kék keverék (Delamare 1987, 369372).

5 Összehasonlíthatók esetenként az egyes leletegyütteseken belül a vörös, vagy egyéb színű falfestménytöredékek ha a színt adó ásvány és az esetleges adalékanyag mellett meghatározzuk a kis mennyiségben, szenynyezőként jelenlévő ásványokat, illetve nyomelemeket. Egy több periódusú aquincumi villa különböző helyiségeiből előkerült zöld színű töredékek között pl. volt kettő, 1 Gémesi-Járó-Flórián-Zimmer 1980, 265-268; Járó-Zimmer-Flórián 1982, 369; Járó 1984, 301-307; Járó 1985, 83-88; Járó-Kriston 1987, 763-764; Járó 1987, 285-288; Járó 1991. 2 Nem publikált adatok Gedeon-Nemcsics 1964, 459-472; Gémesi-Járó-Flórián-Zimmer 1980, 265-268; Járó-Zimmer-Flórián 1982, 369; Járó-Kriston 1987, 763-764; R. Giovanoli 1969, 53-60; Bachmann-Czysz 1977, 85-107; Kottulmsky 1981, 90-95; Fnzot 1982, 47-59; Schleiermacher 1983, 104-112. 4 Nem publikált adatok, argonit mutatható ki pl. a brigetioi, aquincumi falfestmény-töredékeken. 5 Nem publikált adatok. Mindkét keverék előfordul pl. az aquincumi anyagban. 177