Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Közlemények – Mitteilungen - Járó Márta: Római kori falfestmény-töredékek készítéstechnikai vizsgálata. p. 177–184.

amelyben a króm és nikkel nyomelemek jelenléte, és azok koncentráció-arányának azonos volta arra utal, hogy a két falat, amelyről a töredékek származnak, ugyanazon pigmenttel festették (Járó 1987, 285-288). Sok esetben eltér egymástól a színüket vas (Ili-oxidtól (hematit) nyerő vörös pigmentek, illetve a zöldföld nevű pigmentek ásványos összetétele is (Delamare 1987a, 331338).

6 Különbözhet esetenként az ugyanolyan összetételű pigmentek minősége is, pl. eltérhet a szemcseméret. Az Ács-vaspusztai kékek egy csoportja pl. apró szemcsés, a másik csoportja durvább szemcsés egyiptomi kék (Járó 1991). A simítóvakolat összetételének vizsgálata Értékes adatokkal szolgálhat a pigmentréteg alatti, legtöbbször fehér un. simitóvakolat-réteg elemzése. Ennek összetételében ugyanis jelentős eltérések mutatkoznak Pannónián belül (Járó 1985, 83-88). - A simítóvakolatok más részében viszont a mészkőliszt helyett dolomitlisztet találunk. A dolomitliszt használata Pannóniában igen elterjedt volt, minden eddig vizsgált, Magyarország területén feltárt település vagy villa anyagában megtalálható. Többszörösen átfestett falról származó töredékek esetében, ha előfordul, mindig a felsőbb, azaz későbbi festésnél alkalmazták (Járó 1991). Feltehetően helyi termék lehetett, kis golyóbisok formájában (is?) forgalmazták. Ilyen dolomitlisztből készített golyók vannak a balácai nyers pigment-anyagok között (Járó-Kriston 1987, 763764). - A fenti két fő típus mellett van olyan simítóvakolat is amely homok-mész keverékből készült. Ezzel a nem fehér, a pigmentet erősen magábaszívó vakolattipussal eddig aquincumi és gorsiumi falfestmény-töredékeken találkoztunk (24., illetve Id. a 8. sz. táblázatot). Alkalmazása feltehetően valamilyen konkrét technológiai célt szolgált, vagy esetleg egy festő sajátságos technikájára utal. Semmi esetre sem tudható be annak, hogy hiányzott a fehér kőzuzalék, hiszen pl. Aquincumban erre a simítóvakolat-típusra a legdrágább vörös pigmenttel, az importból származó cinóberrel is festettek.

7 - Egy esetben találkoztunk az aquincumi anyagban vastag, vörös simítóvakolat-réteggel, amely egyúttal pigmentrétegként is szolgált.

8 A pigmentvizsgálat eredményei kiegészítve a simítóvakolat összetételére vonatkozó adatokkal a készítéstechnikai információkon túl esetenként már lehetővé tesznek bizonyos összehasonlítást, csoportosítást is. A 8. számú táblázatban a gorsiumi falfestmény-töredékeken eddig végzett vizsgálatok eredményei találhatók. Az értelmezés elsősorban a régész feladata, csak az ő megfigyeléseivel, 6 Nem publikált adatok. Igen eltérő krisztályszerkezetűek, pl. az aquincumi, a balácai vagy a gorsiumivörös, vasoxid alapú pigmentek, illetve a vizsgált zöldek (zöld-földek). 7 Nem publikált adatok. 8 Nem publikált adatok. megállapításaival együtt értékelhetők érdemben a kapott adatok. Szembetűnő érdekesség pl. hogy a 150/740-es számon futó négy töredék simítóvakolata különböző. Ami lehet annak eredménye, hogy elfogyott a mészkőliszt (vagy a márványzuzalék), és helyette dolomitlisztet használtak (nem ismervén természetesen a két anyag különbözőségét), de elképzelhető pl. az is, hogy a négy darab nem egy időben készült kifestésből származik. Mészkőlisztes (vagy mérványzuzalékos simítóvakolat ezeken kívül csak két esetben volt azonosítható. Megléte a településen mindenképpen két különböző fonásból történő "anyagbeszerzést" jelent. A fürdőből előkerült töredékek (260/800) egyikének simítóvakolata (sok homok és mész keverékéből készült, nem fehér réteg) hasonlóságot mutat néhány aquincumi töredék festéselőészítésével.

9 A simítóvakolat alatti rétegek tanulmányozása A simítóvakolat alatti vakolatrétegek számának, színének, minőségének dokumentálása szintén szerves része a készítéstechnikai vizsgálatoknak, annak ellenére, hogy sok esetben nem alkothatunk valós képet a teljes töredékkeresztmetszetéről. A levert, betöltésre használt, vagy a restaurálás során "lesoványított" darab hátoldaláról ugyanis esetenként több vakolatréteg is hiányozhat. A rétegek száma, vastagsága, a felhasznált homok színe, szemcsézettsége, a vakolat-rétegek egyéb adalékanyagai (pl.: szalma, téglapor) mind fontos adat, nem csak a készíté-technika ismeretéhez, hanem az összehasonlításhoz is. Az Ács-vaspusztai anyag vizsgálata során pl. kiderült, hogy szürke és sárgás színű homokot használtak. A szürke homok egyes esetekben finomabb (szitált, vagy eredetileg is finomabb minőség), más esetben durvább szemcsés (Járó 1991). Az átfestések vagy az arra utaló szerszámnyomok tanulmányozása Az egyes falfestmények készítéstechnikájának vizsgálata mellett fontos egyéb, a kormeg-határozást, vagy legalábbis a relatív kronológia megállapítását segítő adatok is nyerhetők az esetleges átfestések számának meghatározásával. - Az átfestések számának megállapításához fontos megfigyelni a töredék keresztmetszetét. Az újrafestés ugyanis az esetek túlnyomó részében újravakolással és újabb simítóréteg felvitelével történt. - Értékes adatokkal szolgálhat a töredék felületének tanulmányozása is. A felületi átfestések könnyen észrevehetőek. A felületbe mélyedő, háromszög alakú nyomok feltehetően egy szerszám hegyének helyei, ezzel készítették elő az elöregedett, régi falfestés felületét az újravakoláshoz. A bevágások az új vakolatréteg jobb tapadását segítették elő (Járó 9 Nem publikált adatok. 178