Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 24. 1986-1988 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1990)

Évi jelentés 1986–1988 – Jahresbericht 1986–1988 - Kovács Péter: Jelentés a Fejér megyei múzeumok helyzetéről 1986–1988. – Jahresbericht über die Lage der Museen im Komitat Fejér. 1986–1988 p. 211–214.

mi ásatások további vezetésével, és felkértük évkönyvünk főszerkesztői feladatainak további ellátására Petres Évát - tiszteletdíjas tudományos tanácsadóként - felkértük korábbi ősrégészeti kutatómunkája folytatására. Szász Zsuzsa korábbi restaurátort áthelyezéssel megbíztuk az újkori történeti és néprajzi gyűjtemények raktárkezelői munkájával. Magda Józsefné a régészeti gyűjtemények raktárkezelője lett. Hargitai Rezsőné félállásban a képző- és iparművészeti raktárak kezelésével lett megbízva. Az év végén 92 főfoglalkozású, 12 időszaki főfoglalkozású és 32 részfoglalkozású munkatársunk volt, 1987 végén pedig 90 főfoglalkozású, 6 időszaki főfoglalkozású és 86 részfoglalkozású dolgozónk volt. A Csók István utca 17. számú épület költségvetésének részleges belépésével 1988-ban lehetővé vált a létszám további megerősítése. Isztl László az újkori történeti, Sasvári Edit a művészettörténeti osztályra kapott segédmúzeológusi kinevezést. Nagy Károly és Kabáczy Anita a restaurátorműhelybe kerültek felvételre. Két takarítónői állással - ideiglenesen, az új épület tényleges belépéséig - szintén a restaurátorműhely kapacitását erősítettük. Félállásban, szerződéssel alkalmaztuk Illyés Endrénét restaurátorként, akivel megoldódni látszik a műhely sok éves vezetői válsága is. A vezetők közül 1987-ben és 1988-ban is távol volt Demeter Zsófia (GYES). Cserményi Vajk 1987-ben, tekintve, hogy elnyerte a Soros Alapítvány kutatási ösztöndíját, csak félmunkaidőben dolgozott. Gazdasági osztályunk munkáját az 1987-es év közepétől erős személyi feszültségek zavarták. Hosszú válság után, a személyi állomány csaknem teljes kicserélődésével és Garami Júlia gazdasági igazgatói kinevezésével 1988 végére egyensúlyba kerültek a dolgok. A régészeti kutatások súlypontjai az előző évekhez hasonlóan alakultak. Fehérvárcsurgón befejeződtek a Nemzeti Múzeummal közösen folytatott koravaskori halomsírfeltárások, 1988ban Isztimér-Csőszpusztán tártunk fel egy vaskori halomsírt, befejeztük a bakonycsernyei neolitikus temető és telep ásatását, folytattuk a lovasberényi kelta temető kutatását. Legfontosabb rómaikori feltárásaink Gorsiumban és Intercisában folytak. Gorsiumban a nyugati városfal és a kaputornyok kutatását folytattuk. Újrakezdtük a munkát a szentélykerületben, feltárásokat végeztünk a déli II. temető és a II. katonai tábor területén. 1987-től Fedák János vezetésével egy kanadai kutatócsoport is belépett a munkába, ők a Nyugat-keleti fő utcától délre eső nagyobb épület feltárásában működtek közre. Dunaújvárosban a partvédelemhez kapcsolódóan Intercisa Castellumában és a táboron kívül a VIII. akna helyén folytattunk leletmentést. Rácalmás-Göböljáráson X. századi temetőt tártunk fel. Perkátán és Hantoson középkori kun szállásokat kutattunk. Székesfehérvárott a belvárosi építkezésekhez és felújításokhoz kapcsolódóan folytattuk a városfal és a belső vár falának kutatását. Számos nagyon fontos új eredményre jutottunk a Palotai kapu környékén, a Kossuth utcai tömbbelsőben és a Romkert területén. Sikerült - rekonstruálható módon - feltárni a Jókai utcai török fürdő mintegy kétharmadát. Őskori leletmentéseket folytattunk Csabdiban, Pázmándon, Bakonycsernyén, Isztiméren, Adonyban, Lovasberényben, római kori leletmentést Enyingen, Baracson, Szabadegyházán, Intercisában, középkorit Sárszentmihályon, Székesfehérvárott, Moha-homokbányában, Baracson, Rácalmáson. Intézményünk az MTA Régészeti Intézetével közösen folytatta a régészeti topográfia munkálatait. Fejér megye I. kötetének régészeti terepbejárása elérte a 80%-os szintet. Párhuzamosan folytattuk az irodalmi és az adattári anyaggyűjtést. A helytörténeti gyűjtés Székesfehérvárott elsősorban a két világháború városi életmódjának az emlékei felé fordult, míg Dunaújvárosban az ötvenes és hatvanas évek anyagát, illetve iskolatörténeti emlékeket fogott össze. Néprajzi gyűjteményünk elsősorban a vásározás különböző tárgyi emlékeivel gyarapodott. Rendkívül dinamikusan fejlődött a három év folyamán a képzőművészeti gyűjtemény. Barta Lajos szobrászművész hagyatékával, Drégely László festőművész jelentős ajándékával, az 1987-es nemzetközi művészkönyv kiállítás ajándékként itt maradt értékes anyagával, a Művelődési Minisztérium nagylelkű vásárlásaival több, mint másfélezer darabbal gyarapodott gyűjteményünk, sok millió forint értékben. Iparművészeti gyűjteményünk két biedermeyer bútorral, egy értékes XVIII. századi tabernákulummal és - szintén a Művelődési Minisztérium jóvoltából - tizenöt, kortárs alkotók kezétől származó különféle, főleg textil tárggyal gyarapodott, közel négyszázezer forint értékben. 1987-ben megjelent az Alba Regia XXII. kötete, 1988-ban pedig a XXIII. A Múzeumegyesület három kötetet jelentetett meg az IKMK В sorozatában. A 35. Kresz Mária Csákvárifazekasság, a 36. a Németh László emlékét idéző A lélek tápanyagai című tanulmánygyűjtemény, a 37. pedig Fitz Jen ő Ein Spaziergang durch Alte Székesfehérvár című munkája. A három év alatt huszonkét időszaki kiállításunkhoz készítettünk katalógust. Az MTA Soros Alapítvány támogatásával jelent meg Idézőjelben (1986), Hajas Tibor és a Régi és új avantgárdból). 1988-ban a Művelődési Minisztérium támogatásával jelent meg Kuchta Klára, a Vásárok és árucsere kiállítás katalógusát Székesfehérvár városa mellett a veszprémi múzeum támogatta, az Akvarell kiállításét Dunaújváros Tanácsa, míg Györy Eszter saját költségén jelentette meg a magáét és az olasz hivatalos fél Livio Segusoét. A Tájak-Korok-Múzeumok sorozatban jelent meg három állandó kiállításunk vezetője : F i t z Jenőtől Gorsium, Demeter Zsófiától a Pákozdi csata emlékmúzeuma és Kralovánszky Alán: A középkori romkert. Önálló kötetben megjelent Kovács Péter Mathias Braun (1986), Fülöp Gyula Az igari avarkori vezérleletek с munkája. Az időszakban két konferencia megrendezését vállaltuk: 1986-ban a Dunántúli Néprajzi Nap, 1987-ben a VIII. Ethnographia Pannonica nemzetközi szimpóziumét. Munkatársaink mindhárom évben számos nemzetközi konferencián vettek részt. Előadással szerepeltek F. Petres Éva, Fülöp Gyula és Jungbert Béla a southamptoni régészeti világkongreszszuson, Fitz Jenő a XIV. Nemzetközi Limeskongresszuson, Bánki Zsuzsanna és Cserményi Vajk a bécsi IX. Római Bronz-konferencián, Lukács László ugyanott a II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, S ergo Erzsébet Kassán, a népi gyógyászat kérdéseiről rendezett konferencián. 1987-ben a Mainzban megrendezett^XI. Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszuson F. Petres Éva, Siklósi Gyula és Jungbert Béla tartottak előadást. 1988-ban Freiburgban a X. Nemzetközi Antik, Bronzkonferencián Bánki Zsuzsanna, F. Petres Éva, Cserményi Vajk és Fitz Jenő vettek részt előadással. Fitz Jenő előadással szerepelt a velencei La Venetia nell'area padanadanubiana : le vie die Comunicazione, a klosterneuburgi Frühes Christentum in Pannonién, Carnuntumban a CarnuntumKomission konferenciáján és a berlini XIII. Klasszika Archeológiai Kongresszuson. Fitz Jenő és Farkas Zoltán előadást tartottak a Budapesten megrendezett XVIII. Eiréné Kongresszuson. Munkatársaink közül Lukács László 1986-ban a budapesti ELTE, Kovalovszky Márta és Kovács Péter az egész időszakban a pécsi Janus Pannonius Egyetem meghívott előadója volt. Könyvtárunk 1986-ban 1716 kötet könyvvel és folyóirattal, 1987-ben 1886 kötettel, 1988-ban 1649 kötettel gyarapodott. Az időszak végén teljes állományunk 53 602 kötet volt. Az időszakban 91 hazai és 531 külföldi partnerrel álltunk cserekapcsolatban. 1986 januárjától több állandó kiállításunkat is be kellett zárnunk, mert a Március 15. utcai épületben folyó felújítási munkák miatt ideiglenesen raktárakat és irodai munkahelyeket is ezekbe kellett áttelepítenünk. Rövidebb időre zártuk be az IKM két állandó kiállítását és a Budenz Házat, a Schaár Erzsébet Gyűjteményt azonban, ahova fotóműhelyünket kellett áttelepíteni, csak 1988-ban tudtuk újra megnyitni. 1987-ben felújítottuk a gorsiumi állandó kiállítást, 1987-88-ban pedig külső segítséggel az agárdi Gárdonyi Géza Emlékházat és kiállítást. 1988-ban a martonvásári Beethoven Múzeum kezelését átadtuk az MTA Zenetudományi Intézet Múzeumának, aki a továbbiakban a kastélyban működő MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetre bízta a további fenntartást. 1988 őszén a városi tanács anyagi támogatásával rendeztük be és nyitottuk meg a Székesfehérvár Rác utcai skanzenben állandó néprajzi kiállításunkat. A három év alatt összesen 47 időszaki kiállítást rendeztünk múzeumainkban. Kiemelkedő, szinte valamennyi munkatársunkat megmozgató vállalkozás volt az 1988-as Alba Regia Liber ata kiállítás a Csók István Képtárban, melyet a török uralom alóli felszabadulás 300. évfordulójára rendeztünk. Jórészt művészeti kiállításaink mellett sor került egy-egy néprajzi - Vásárok és árucsere néprajza, 1987 - és történeti, helytörténeti jellegű bemutató Családregény, egy visszatelepült amerikás család története, 1988 - megrendezésére is. Művészeti kiállításaink sorából kiemelkedtek Barta Lajos és Vilt Tibor emlékkiállítása, az Idézőjelben című kiállítás, amely a nyolcvanas évek jellegzetesen hazai festészeti és szobrászati törekvéseiről adott képet, Újházi Péter gyűjtemé212