Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 23. 1984-1985 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1987)

Évi jelentés 1984–85 – Jahresbericht 1984–85 - Kovalovszky Márta: Az új textil. p. 284. - Kovalovszky Márta: Mengyán András kiállítása. p. 284–285.

19 8 5 Az új textil István Király Múzeum A központi épületben : Fémes Beck Vilmos szobrászművész emlékkiállítása. Február 16— március 17. A látogatók száma 2115. A Fejér megyei képzőművészek negyven éve. Március 23—április 14. A látogatók száma 1733. Jovánovics György szobrászművész kiállítása. Április 27—június 16. A látogatók száma 8841. Francsics József festőművész gyűjteményes kiállítása. Június 29— augusztus 25. A látogatók száma 5464. Fejér megyei őszi tárlat. November 2—december 31. A látogatók száma 2594. A Csók István Képtárban: Felszabadulási emlékkiállítás. Április 1—május 1. A látogatók száma 4982. Elveszett /visszanyert paradicsom: Ahogy az amerikaiak az új évtizedet látják. Május 18—június 30. A látogatók száma 11 184. Kortárs művészet Magyarországon — 18 művész. December 14— 31. A látogatók száma 2377. A Fekete Sas Patikában „A hónap tárgya", Hordóformájú edénykék Gorsiumból. Január 26—február 27. A látogatók száma 994. Ereklyetartó kereszt (XIV. század). Március 2—27. A látogatók száma 1897. Patkolt tojások Sárosáról. Március 30—április 25. A látogatók száma 2848. Világítótornyok Gorsiumból. Április 27—június 2. A látogatók száma 8073. Kamarakiállítások a Fekete Sas Patika kiállítóhelyiségében: Bronzkori védőfegyverek a nadapi kincsből, páncél a Dunából. Június 13—szeptember 8. A látogatók száma 14 139. Smohay János képeinek kiállítása. Szeptember 20—december 31. A látogatók száma 7718. Intercisa Múzeum Régi pentelei női viselet (áthúzódóan 1984-ről). A látogatók száma 1112. Dunapentele felszabadítása. A látogatók száma 4132. Kerámiaművesség az őskortól napjainkig. A látogatók száma 4107. A gyöngy és a divat. A látogatók száma 3083. Fonás-szövés Dunapentelén és Dunaújvárosban. A látogatók száma 3021. Dunapentele régi fotókon. A látogatók száma 3021. Múzeumon kívüli kiállítások Német nemzetiségi néprajzi kiállítás. Pusztavám, Művelődési Ház. Január 1—december 31. Gelencsér Ferenc néprajzi fotói és Párniczky Józsefné népi hímzései. Az Önkéntes Néprajzi Gyűjtők Országos Találkozója. Székesfehérvár, Technika Háza. Június 16—18. Gorsium. Egy pannóniai város emlékeiből. Marcali, Petőfi Sándor Laktanya. November. Válogatás Ballá Demeter „Űtközben" című kiállítása anyagából. Marcali, Petőfi Sándor Laktanya. December. Külföldön rendezett kiállítás Kortárs művészet Magyarországon —18 művész. Glasgow, Third Eye Centre. Október 4—november 9. Az István Király Múzeum szinte indulása pillanatától figyelemmel követte az új textiles-mozgalom kibontakozását és útját, példa erre az 1969-es Szenes Zsuzsa-kiállítás, majd a hetvenes évek folyamán több jelentős textilművész bemutatkozása (Szilágyi Júlia, Pereli Zsuzsa, Szilvitzky Margit, 1980-ban újra Szenes Zsuzsa), Kelecsényi Csilla 1984-es Smohay-díja. Többnyire olyan egyéniségeket, életpályákat, illetve pályaszakaszokat mutattunk be, amelyek — túl a textilműfaj sajátos feladatain — a képzőművészet irányába is kiterjesztették hatóerejüket, vagy éppenséggel a képző- és iparművészet határainak felbontása, a klaszszikus műfajhatárok megszüntetése irányában (is) mozogtak. A textil-mozgalom felívelését, eredményeit e kezdetektől a szombathelyi Savaria Múzeum kiállítási és gyűjtő-tevékenysége kísérte, és a hetvenes évek elejétől lényegében ez az intézmény volt otthona, elsősorban szellemi hajléka. 1970-től a fal- és tértextilbiennálék, 1973-tól az ipari textil-biennálék, 1980-tól a nemzetközi minitextil-biennálék, a biennálé-díjazottak kőszegi kiállításai és végül az 1975-ben megnyílt velemi textil-műhely — már a puszta felsorolás is érzékelteti, hogy milyen sokféle formában nyílt lehetősége a szakmának, a kritikának és a közönségnek egyaránt a műfajban lejátszódó folyamatok követésére, az eredmények felmérésére, a művek szembesítésére. Különösen fontos volt a velemi textil-műhely létrehozása : évről évre ennek szerény, de elmélyült és szabad munkára nagyon is alkalmas, inspiráló keretei között zajlott a szakma csendes forradalma: egyfajta nyelvújító mozgalom, amely a textiles eszközök és tartalmak megtisztításával, kitágításával, gazdagításával nem csupán a textilműfaj belső folyamatait, gondolkodását és kifejezésmódját, lehetőségeit változtatta meg alapvetően, de más műfajok számára is adott indíttatást, vagy bátorítást. Amikor az István Király Múzeum Új textil с kiállítását megrendeztük, célunk az volt, hogy a szombathelyi múzeum textilgyűjteményéből válogatott darabokkal — a textilbiennálék, egyéni kiállítások, minitextil-biennálék és a velemi műhely terméséből válogatott művekkel — megrajzoljuk ennek az átértelmeződésnek vonulatát 1976 és 1983 között. Bizonyos értelemben talán egy késői, de visszapillantásra alkalmas pillanatban történt ez (amelyet nem mernék, már csak babonából sem, utolsónak nevezni), olyan pillanatban, amikor már a textilmozgalom lefelé szálló útját kell tudomásul vennünk. Talán szomorú, de kétségtelenül „történeti tény"-ként kell elfogadnunk ezt: a mozgalmak — betöltvén feladatukat — véget szoktak érni, kifulladnak, elfáradnak, jótékony hatásuk, eredményeik azonban felszívódva a művekbe, nem engedik meg-nem-történtté hallgatni az egykori forradalmat. Messzebbről nézve, talán az sem egészen véletlen, hogy sokféle anyagi, szervezeti, személyi probléma és változás következtében a szombathelyi textil-műhelyek is éppen most érkeztek el arra a pontra, ahol meg kell gondolni, hogy melyek lehetnek a múzeum-műhely, a megőrzésteremtés kettős feladatának új területei és formái. A kiállítás egyébként mintegy negyven alkotást mutatott be, a klasszikus gobelintől a papírból készült tárgyakig, a legkülönbözőbb technikájú és gondolkodásmódú műveket, a nagyméretű kompozícióktól a minitextilekig. Az a tény, hogy a művészek között mind magyar, mind külföldi textilesek szerepeltek (nagyjából fele-fele arányban), érdekes összehasonlításra és összemérésre adott alkalmat, és ismét megerősítette azt a meggyőződést, hogy a magyar textil egy korszakban nemcsak egyidejű, párhuzamos ívet futott be a nemzetközi textilművészet mozgásával, hanem sok esetben meg is előzte azt. Kovalovszky Márta Mengyán András kiállítása Több kisebb önálló kiállítás, sok csoportos hazai és nemzetközi bemutató után gyűjteményes kiállításon láthatta a közönség Mengyán András eddigi pályájának alkotásait. Ahogyan korábban Keserű Ilona, vagy Nádler István fehérvári tárlatain is történt, a lassan középgenerációhoz tartozó művész csaknem két évtizedes tevékenysége, fél-életműve került nyilvánosság elé. Mengyán a hatvanas évek közepén, a nagy új-avantgard generációval induló fiatalként bizonyos szálakon az új-konstruktivistákhoz kapcsolódott, hamarosan kidolgozott azonban egy olyan speciális területet, amely egyenesen következett formatervezői képzettségéből és mégis a képzőművészet formanyelvének meg284