Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 23. 1984-1985 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1987)

Évi jelentés 1984–85 – Jahresbericht 1984–85 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejér megyei múzeumok helyzetéről 1984–1985. – Jahresbericht über die Lage der Museen im Komitat Fejér. 1984–1985. p. 271–275.

a délnyugati saroktoronytól kiindulva. Ezen a helyen a felmenő városfal is megmaradt, számos beépített faragott kővel, kibon­tásra került egy jól megmaradt torony is. Tovább bővült a keleti városkapu és környékének feltárása. Különösen nagy területre terjedt ki az ásatás a délkeleti saroktorony övezetében, a későb­biekben kialakítandó állandó színház játékterében. A déli és a keleti oldalon egy-egy újabb torony és a sarokrészben nagyobb IV. századi oszlopos épület került elő. Feltárások folytak a falon belül VII— VIII. századi temetőben, megtalálva az I. századi katonai tábor déli, illetve keleti árkát, továbbá a falon kívüli V. századi temetőben. Fehérvárcsurgón a Magyar Nemzeti Múzeum­mal közösen végzett koravaskori halomsír-kutatás feltárta a 4. és 5. halmot és hozzákezdett a 6. halom kibontásához. Mindkét évben folytattuk a Rácalmás-Göböljárás területén fekvő honfog­laláskori temető ásatását, A temető déli szélén ismét avar sírok kerültek elő. Új ásatásaink között különös jelentőségű a Székes­fehérvár központjában, a Kossuth u. 3. ház telkén és a Géza nagyfejedelem téren végzett leletmentésünk. A legkorábbi kö­zépkori szinten a Géza fejedelem-kori építkezések maradványai jöttek felszínre. Közöttük egy észak—dél irányú két méter vastag fal a fejedelmi várat körülvevő erődítés részének tekinhető. 1984-ben megindult — az MTA Régészeti Intézetével közös hosszútávú programként — Fejér megye régészeti topográfiájá­nak munkálata. A kutatás első szakaszában a megye egyik leg­hangsúlyosabb részének, Székesfehérvár körzetének terepbejár­saira és adatfeldolgozására kerül sor. Az első két évben Tác (bele­értve Gorsiumot), Jenő, Zámoly és Kőszárhegy községek hatá­rainak felderítése történt meg. A Királysír Bizottság döntése alapján a Magyar Nemzeti Múzeummal feltártuk a Középkori Romkertben őrzött, a király bazilikában és a bazilika körül feltárt sírok embertani anyagát, azokat restaurálva, nyilvántartásba véve a további antropológiai, szerológiai, kémiai kutatások rendelkezésére bocsátottuk. Helytörténeti és legújabbkori történeti gyűjtéseinket Székes­fehérvárt Demeter Zsófia és Gergely Annak gyermekgondozási szabadsága hosszasan visszavetette. A kínálkozó gyűjtési-, vásár­lási lehetőségekkel elsősorban tervezett új állandó kiállításunk anyagát gazdagítottuk. Dunaújvárosi gyűjteményünk a város építészetének kezdeti korszakából származó bőséges iratanyag­gal gyarapodott. Néprajzi kutatásainkban a népszokások, az uradalmi cselédek életének vizsgálata, a népi építkezésre vonatkozó adatok gyűjtése mellett két súlypont alakult ki. Egyfelől a tervezett „Fejér megye népművészete" kötethez kapcsolódó tárgyi anyagot és dokumen­tumokat szedtük össze, másfelől a fülei néprajzi ház berendezését gyűjtöttük. Gyarapodásunkban kiemelkedő értékűek a Lovas­berényben szerzett fehérhímzéses halotti takarók, Velencéről egy nagyszélű kalap, XVIII. századi temetőből. A székesfehérvári palotavárosi tervezett skanzen számára megvettük Diettrich István Csapó utcai kalaposmühelyének szerszámait, teljes fel­szerelését. Képzőművészeti gyűjteményünk 113 tárggyal gazdagodott, 951 450 forint értékben. A gyarapodás továbbra is elsősorban ajándékozásokból, a Művelődési Minisztérium jóvoltából és Freytag Zoltán festőművész hagyatékából állt. Modern képtá­runk fejlesztése mellett lehetőségünk nyílt helytörténeti szem­pontból is értékes 5 darab XIX. századi metszet, valamint egy Than Károly tollrajz megszerzésére. Iparművészeti gyűjtemé­nyünk egy biedermeyer asztallal és két székkel gyarapodott, amelyek vétel útján kerültek birtokunkba. Az Alba Regia XX. (1983) kötete 1984-ben, XXI. (1984) kötete 1985-ben megjelent. Az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának szerkesztésében és a Fejér Megyei Művelődési Köz­pont anyagi támogatásával kiadtuk Pesovár Ferenc posztumusz kötetét A juhait kereső pásztor. Fejér megyei nép­táncok címmel. A Székesfehérvárt 1982-ben tartott VII. Nemzet­közi Antik Bronz Kollokvium előadásai, amelyek az Alba Regia XXI. kötetében jelentek meg, Fitz Jenő szerkesztésében Bronzes romains figurés et appliquées et leurs problèmes techniques címmel önállóan is kiadásra került. Tíz időszaki kiállítási veze­tőnk mellett lehetőségünk nyílt három elfogyott állandó kata­lógus új kiadására : Fitz Jenő Séta a régi Székesfehérvárt, (3. átdolgozott kiadás), Fitz Jenő Gorsium. Vezető Gorsium­ban (5., teljesen új kiadás), Fitz Jenő Középkori Romkert (változatlan utánnyomás). A nem saját kiadásban megjelent munkák között kiemelést érdemel a Magyar Művészet VII. kötete, amelynek Alföldi festészet, Népi-nemzeti szobrászat, Naiv művészet fejezeteit Kovalovszky Márta írta. Az elké­szült nagyobb terjedelmű munkák közül az Akadémiai Kiadóhoz került a Die römischen Inschriften Ungarns sorozat ötödik kötete, amelyben Fitz Jenő Intercisa római feliratait gyűjtötte egybe. A Kelta corpus II. kötetének szerkesztési munkáit F. Petres Éva mindkét évben folytatta. 1985 folyamán két hazai konferencia székesfehérvári rendezé­sében vettünk részt. Június 13—15 között rendezte Székesfehér­várt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szokásos évi vándorgyűlését. A Székesfehérvár középkori és művészeti emlékeivel foglalkozó plenáris ülésen kutatóink közül Siklósi Gyula és Kovács Péter tartottak előadást. A régészeti szekcióban F Petres Éva, В Horváth Jolán, G. Nádorfi Gab r iella , Fü lö p Gyula Fitz Jenő Bánki Zsuzsanna, a művészettörténeti szekcióban Kovács Péter és К Kovalovszky Márta szá­moltak be kutatásaikról. Az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtők III. Országos Találkozóin intézményünket Lukács L á s z к ó képviselte. 1984-ben Fitz Jenő a Magyar Régé­szeti és Művészettörténeti Társulat A magyarországi limeskutatás újabb eredményei ülésszakán, F. Petres Éva Angoulème­ben a Les armes de Vâge du Ferre en Europe kollokviumon, Bánki Zsuzsanna a soproni Iparrégészeti konferencián adott elő. Lukács László Turkuban az /. Finn-magyar néprajzi szimpóziumon, Kernenden a CSEMADOK néprajzi szemináriumán, valamint Nagyvázsonyban a Dunántúli Nemzeti­ségi Konferencián vett részt. A VIII. Nemzetközi Bronz Kollok­viumon, Bulgáriában, intézményünket előadással, Szabó Klára képviselte. 1985-ben Fitz Jenő Mainzban az Elektronische Datenverarbeitung in der Numismatik szimpóziumon számolt be a magyar kutatás eredményeiről. F. Petres Éva Bolognában a Celti ed Etrusci nelVItália centro-settentrionale dal V sec. a. C. alla romanizzazione felkért hozzászólója volt. Lukács László a CSEMADOK barti Néprajzi Szeminá­riumán, Békéscsabán a ///. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencián, Tokajban A népi árucsere kollokviumon és Velem­ben a VII. Nemzetközi Ethnographia Pannonica szimpóziumon adott elő. B. Sergő Erzsébet a krakkói VI. Táplálkozás­tudományi Kongresszuson tartott előadást. Gyűjteményeink a két év alatt összesen 235 305 tárggyal gya­rapodtak. Az új tárgyak túlnyomó része (97%-a) három nagy ásatásból, a dunaújvárosi Partrendezés, a székesfehérvári Sziget nagyberuházást megelőző feltárásaiból és a gorsiumi ásatásokból származik. Új szerzeményeink között különösen értékesek a fehérvárcsurgó koravaskori halomsírokban előkerült leletek, egy középkori oroszlán Pátkáról. A Középkori Romkertben kinyitott sírkamra embertani leletei, a királyi bazilikában elte­metett uralkodók, hozzátartozóik és egyházi, világi személyiségek csontvázai, valamint a bazilika körüli köztemető sírjaiból elő­került vázak, amelyek a későbbiekben a Romkert területén kialakítandó pantheonban kapnak végleges elhelyezést, gyűjte­ményünkbe kerültek. Modern Magyar Képtárunk gazdag gyara­podásából Freytag Zoltán hagyatéka kíván kiemelést. Könyvtárunk 1984-ben 1707 könyvvel és 376 évfolyam perio­dikával, összesen 2521 kötettel, 1985-ben 1160 könyvvel és 369 évfolyam periodikával, összesen 1934 kötettel gyarapodott. Vétel, csere, ajándék formájában szerzeményeink a két év alatt 775 282,30 forint értékűek voltak. Állományunk 1985 végén 48351 kötetből állott. Gyarapodásunk egyik számottevő tétele — 934 kötet — Pesovár Ferenc hagyatékából került gyűjteményünkbe. Cserekapcsolataink, különösen külföldi vi­szonylatban, tovább élénkültek. A két év alatt könyvtárunk 2141 cserepéldánnyal gazdagodott, 484 082,50 forint értékben. Saját kiadványainkból — az Alba Regia két évfolyamát és katalógu­sainkat használva fel — 5770 példányt küldtünk szét cserepart­nereinknek. Központi Adattárunk gyarapodásában különösen fontos helyet foglal el a székesfehérvári belváros műemléki rekonstruk­ciójának dokumentációja 302 dossziében mintegy 9000 lap terje­delemben. Adattárunk fontos új fontos dokumentációja a király­sírokra vonatkozó összeállítások. Adattárunk 1984-ben 11 322, 1985-ben 16 550 leltárba vett tétellel gazdagodott, fotóarchívu­munk gyarapodása 1984-ben 10 802, 1985-ben 7785 tétel volt. Állandó kiállításaink száma 1985-ben kettővel emelkedett. Válón a Vajda-házban népi bútorokból rendeztünk kiállítást. A Múzeumi és Műemléki Hónapban nyílt meg Fülén a Sárréti Tájház, Szőttesek és hímzések Fejér megyében című kiállítással. Csákváron a Vértes Múzeumban a felújítás után a kiállítást újjá­rendeztük. Gorsiumban a közönség számára megtekinthetővé 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom