Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)
Tanulmányok – Abhandlungen - Lukács László: Kakasütés a Dunántúlon. – Rooster beating in Transdanubia. p. 209–220. t. LXXIV–LXXVI.
ketten rongyos ruhát, álarcot viseltek. A századfordulón álarc helyett arcukat korommal kenték be. Mindkettőjük kezébe jókora bot, a legénynek öltözött maskara karjára kosár került. A falu legényei nótaszóval kísérték végig az utcán a maskarákat. A lánynak öltözött maskarával útközben a legények csipkelődtek, fogdozták. Valamennyi lányos házhoz betért a maskarázó csoport. Annak a bérét követelték a szülőktől, hogy a farsangi mulatságra elvitték és megtáncoltatták a lányokat. A szülők ezért néhány tojást tettek a maskarák kosarába, borral, pálinkával kínálták meg őket. A maskarázást követően délután három óra körül a legények a kocsmából indultak a kakasütésre. Ezzel választották meg a falu elsőlegényét, aki a legmódosabb, legtekintélyesebb legények közül került ki. Egymás között már előre megegyeztek a legények abban, hogy ki lesz a falu elsőlegénye. A templom melletti tér volt a kakasütés színhelye. Élő kakast vagy üres borosüveget ástak a földbe. A kakasnak vagy az üvegnek a nyaka látszott ki a földből. Az 1930-as években még néhányszor élő kakast ástak be. Később már csak borosüveget, mivel az élő kakas beásását a falu új plébánosa állatkínzásnak minősítette, ezért megtiltotta. A kakas beásása után elindították az első, kendővel bekötött szemű, kezében kaszát vagy botot tartó legényt kb. 50 méterre a kakastól. Indulás előtt kétszerháromszor megforgatták bekötött szemmel, hogy ne tudjon tájékozódni. Mellette két-három legény irányította előrehátra, jobbra-balra. Amikor végre a kakas közelébe ért, akkor a kísérő legények egy vastag botot tartottak a kakas elé, így a bekötött szemű legény azt ütötte el a kaszával. Rendszerint 20 legényt indítottak — a legények, a gyerekek és a kíváncsiskodó felnőttek jó szórakozása közben — akiknek nem sikerült a kakasütés. Csak az elsőlegénységre kiszemelt legényt irányították úgy kísérői, hogy a kaszával a kakas vagy a bottal a borospalack nyakát eltalálja. Sőt neki a szeme bekö f ésénél egy kis rést hagytak, hogy kilásson. A kakas fejének leü'ése után az új elsőlegényt a vállukra emelve vitték be legénybarátai a kocsmába. Ott rögtön felszalagozták a kalapját. Erre ő bort, pálinkát fizetett valamennyi jelenlevő legénynek, s otthonról is vödörszám hordatta a bort. Addig ihattak, mulathattak a falu legényei ezen a napon az elsőlegény kontójára, ameddig csak akartak. A kakasütés után hamarosan pincebsli mulatságra, pinceszerre is meghívta a falu legényeit az elsőlegény. Feladata volt egész évben a táncmulatságok előkészítése, megrendezése. 6 fogadta fel a zenészeket, nyitotta meg a táncot a bálokon. A bevételből ő fizette ki a zenekart. Ha a befolyt Összeg nem fedezte a költségeket, akkor a hiányzó részt ő fizette ki a saját zsebéből. A báli nyereséget viszont szétosztották a bál rendezői, legénybarátai között, vagy közösen elmulatták azt. Tisztsége a következő hamvazószerdáig tartott, amikor utóda ismét kakasütéssel nyerte el megbízatását. Sóskúton utoljára 1935-ben választották kakasütéssel a falu elsőlegényét. A sóskúti kakasütésről К r u p a András is megemlékezett a magyarországi szlovákok kalendáriumában (1977, 220—222). Sóskútra Esztergom, Komárom és Nyitra megyéből települt szlovák lakosság a XVIII. század első évtizedeiben (Pesty 1977, 272). Köveskálon (Veszprém m.) 1939-ben a hamvazószerdát követő csonkacsütörtökön rendeztek kakasütést (a népnyelv szerint kakasnyakvágást) Szabó Réka László prímássá avatásakor. Szabó Réka József helybeli muzsikuscigány négy fiával [László, József, Góri (István), Béla] együtt játszott zenekarában, amelynek prímásává ekkor legidősebb fiát avatták. A kakasütést és a zenészavatáshoz kapcsolódó bált kézzel rajzolt plakátokon Köveskálon és a szomszédos községekben már jó előre hirdette a fiatalság, így a rendezvényre Balatonhenyéről, Monoszlóról, Szentbékkálláról is sokan érkeztek. Az esemény egy jelképes lakodalom keretei között játszódott le, ahol a prímásjelölt a vőlegény szerepét játszotta. Menyasszonyának erre az alkalomra egy jó táncos, módos leányt, Györffy Sárát, keresztapának Meckler József kocsmárost kérte fel a felavatandó cigánylegény. Csonkacsütörtökön délután két órakor gyülekeztek a falu fiataljai a községi nagykocsmában. A leányok koszorúslánynak, a legények vőfélynek öltöztek. Indulás előtt minden vőfély koszorúslányt választott magának. Harminc pár vőfély és koszorúslány vonult a menetben. A vőlegény a kiválasztott menyasszony házához ment és a gyülekező helyére vezette őt. A Réka-féle zenekaron kívül egy-egy banda a közeli Kapolcsról és Tapolcáról is érkezett. Az egész falu népe a kocsma előtt várta a szerveződő menetet. Közben a legények egy kakast pálinkás kenyérrel megrészegítettek. A bódult állatot lábainál fogva két hosszú, szalagokkal díszített léchez kötözték. A lakodalmi menetben legelői a vőlegény és a menyasszony haladt, őket egy pár vőfély és koszorúslány követte. Utánuk vitte négy legény a lécekre kötözött kakast, úgy ahogy a Szent Mihály-lovát viszik, őket a többi vőfélykoszorúslány, majd a falu népe követte. A menetben haladtak a zenészek is, hegedűvel, nagybőgővel. Molnár Gábor kocsmája előtt álltak meg a Henyei úton. A kocsma előtti tér volt a kakasütés színhelye. Fehér kötényt kötöttek a vőlegény elé, a helybeli református tanító katonatiszti kardját adták a kezébe. A kocsma előtt az öreg prímás beköszöntőjében előadta, hogy a mai napon felavatják az új prímást. Erre a keresztapa így szólt: „De csak akkor, ha egy vágásra le tudja vágni a kakas fejét!" A beköszöntő után a prímásjelölt egyetlen kardvágással leütötte a kakas fejét, amire a jelenlevő zenekarok nagy zendülettel reagáltak. Rögtön ittak is a sikeres kakasnyakvágás örömére, majd továbbvonultak a Fő utcai Mecklerkocsmába. Itt vették le a lécekről a fej nélküli kakast, s a vendég zenészek számára főzték meg azt. Egyet ittak, táncoltak a Meckler-vendéglőben a kakasütés résztvevői, majd hazamentek vacsorázni. A vőfélyeket a koszorúslányok hívták meg vacsorára, amiért az esti bálra a vőfélyek fizették be őket. Éjfélkor a bál valamennyi résztvevője egy friss csárdásra menyasszonytáncot járt a felkért menyasszonnyal. Az összegyűlt pénzt a frissen avatott prímás kapta meg. A menyasszonytánc után a bál tovább tartott reggelig. Köveskálon 1940-ben csonkacsütörtökön ifjabb Szabó Réka József prímássá avatásakor azonos módon ismétlődött meg a kakasütés. A menyasszony ekkor Varga Jolán volt. Szentbékáiián (Veszprém m.) 1941-ben farsangvasárnapon kakasütéssel vették be a kapolcsi bandába nagybőgősnek Horváth László 19 éves cigálylegényt. A községi római katolikus ifjúsági egyesület által rendezett bálokon évtizedeken keresztül a kapolcsi banda játszott, ezért úgy dön-
