Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)

Tanulmányok – Abhandlungen - Barkóczi László – Salamon Ágnes: Tendenzen der struktuellen und organisatorischen Änderungen pannonischer Siedlungen im 5. Jahrhundert. p. 147–187.

«Gabler 1966 Gabler 1971 Gabler 1976 Câbler 1977 HAMPEL 1905 HAYES 1972 HEURGON 1958 HORVÁTH—KELEMENTORMA 1979 Inter

cisa I. 1954 intercisa IL 1957 IVANOV 1980 Kiss 1969—70 Kiss 1980 Kiss 1981 Kolniková 1967—68 Koenig 1981 KUZMOVÁ—KOLNÍK—RAJTÁR 1981 KUZSINSZKY 1920 Lengyel 1971 Lőrincz—Visy 1980 Lotter 1979 MISKE 1908 Mócsy 1955 Mócsy 1962 MRT L. Nagy 1939 L. NAGY 1942 L. NAGY 1946 T. NAGY 1939 T. Nagy 1942 T. Nagy 1943 T. Nagy 1973 Nemeskéri 1952 Papp—Salamon 1978—79 Párducz 1959 PÁRDUCZ 1963 Petrikovits 1971 Póczy 1967 Póczy 1976a Póczy 1976b PÓCZY 1977 Popovic 1971 D. GABLER, Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964—65. évi ásatásairól. Vorbericht über die Freilegung des römischen Militärlagers von Barátföldpuszta im Jahre 1964/65. Arrabona, VIII, 67—98. D. GABLER, Kutatások Arrabona canabaejában. Research in the canabeae of Arrabona. Arrabona XIII, 5—53. D. GABLER, Quadrata

—Lébény—Bar át földpuszta. RLU, 19. D. GABLER, Untersuchungen am oberpannonischen Donaulimes. Studien zu der Militärgreuzen Roms II. Köln—Bonn, 306—312. J. HAMPEL, Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig, I

—

III. J. W. HAYES, Late Roman pottery. Rome. J. HEURGON, Le trésor de Ténés. Paris. I. HORVÁTH—

M. H. KELEMEN—

I. TORMA, Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a Dorogi járás. Archäologische Topographie des Komitats Komárom. Die Kreise Esztergom und Dorog. MRT, V, 455 p. L. BARKÓCZI—

G. ERDÉLYI—E. FERENCZY—F. FÜLEP—J. NEMESKÉRI—

M. R. ALFÖLDI— K. SÁGI, Intercisa I. (Dunapentele—Sztálinváros). Geschichte der Stadt in der Römerzeit. AHung, XXXIII, 342 p. M. R. ALFÖLDI—

L. BARKÓCZI—

J. FITZ—

K. Sz. PÓCZY—A. RADNÓTI—Á. SALAMON— К. SÁGI—J. SZILÁGYI—E. B. VÁGÓ, Intercisa II. (Dunapentele). Geschichte der Stadt in der Römerzeit. AHung, XXXVI, 655 p. Т. Иванов, Аьритус. Abrittus a Roman castle and early Byzantine town in Moesia Inferior. Sofia, 253 p. A. Kiss, Unpublished finds from the V. century originated from Transdanubie in the British Museum and the Janus Pannonius Museum of Pécs. JPMÉ, XIV/XV, 119—123. A. Kiss, Germanische Funde von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. Alba Regia, XVIII, 105—132. A. Kiss, Funde aus dem 5—6. Jh. im Gebiet von Brigetio. FolArch, XXXII, 192—208. E. KOLNIKOVÁ, Nalez neskororimskych solidov v Bini. okres Nővé Zámky. NumSborn, X, 5—50. G. G. KOENIG, Wandalische Grabfunde des 5. und 6. Jhs. DAI/M/, XXII, 295—360. K. KUZMOVÁ—

T. KOLNÍK—J. RAJTÁR, Dritte Saison der Revisionsgrabung im römischen Kastell in lia-Aktion Donau. ArchVyzkum, I

—

II, 155—167. B. KUZSINSZKY, A Balaton környékének archaeologiája. Die Archäologie der Umgebung des Balaton. 220 p. I. LENGYEL, Die Laboratoriumsuntersuchung des Gräberfeldes von Keszthely—Fenékpuszta aus dem 6. Jahrhundert. JRGZM, XVIII, 191—199. B. LŐRINCZ—Zs. VISY, Die Baugeschichte des Auxiliarkastells von Intercisa. Roman Frontier Studies 1979. BAR Int. Ser. VII, 681—701. F. LOTTER, Die historischen Endphase römischer Präsenz in Ufernorikum. Von der spätantike zum frühen Mittelalter. Aktuelle Probleme in historischer archäologischer Sicht. Vorträge und Forschungen, XXV, 27—90. K. MISKE, Die prähistorische Ansiedlung Velem St. Vid. I. Wien, 72 p. A. MÓCSY, A Százhalombatta—dunafüredi római tábor és település. Roman camp and settlement at Százhalombatta. AÉrt, LXXXII, 59—69. A MÓCSY Pannónia. Suppl. IX, 517—776. Magyarország régészeti topográfiája. Archäologische Topographie Ungarns. L. NAGY, Pannónia sacra. Szent István emlékkönyv. Budapest, 31—149. A. ALFÖLDI—L. NAGY—GY. LÁSZLÓ, Budapest az ókorban. Budapest története I. Budapest, I—II. L. NAGY, AZ Eskü-téri római erőd Pest város őse. Budapest, 112 p. T. NAGY, Pannóniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. Geschichte des Christentums in Pannonién bis zu dem Zusammenbruch des römischen Grenzschutzes. DissPann, 11/12, 249 p. T. NAGY, Kutatások Ulcisia Castra területén. Indigini sul territorio di Ulcisia Castra. AÉrt, Ш/3, 261—285. T. NAGY, A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938—1942 évek között végzett kutatásairól. Bericht des Archäologischen Institutes von Budapest über die Forschungen der Jahre 1938—1942. BpR, XIII, 359—399, 537—558. T. NAGY, Budapest története az őskortól a honfoglalásig. Budapest története I., 39—216. J. NEMESKÉRI, An anthropological examination of recent macrocephalic finds. AArchHung, II, 223—233. L. PAPP—

Á. SALAMON, Gräber aus dem 5. Jh. in Letkés. MittArchlnst, VHI/IX, 85—92. M. PÁRDUCZ, Archäologische Beiträge zur Geschichte der Hunnenzeit in Ungarn. AArchHung, XI, 309—398. M. PÁRDUCZ, Die ethnische Probleme der Hunnenzeit in Ungarn. StudArch, I, 82 p. H. v. PETRIKOVITS, Fortifications in the North—Western Roman Empire from the third to the fifth centuries A.D. JRS, LXI, 178—218. K. Sz. PÓCZY, Scarbantia városfalának korhatározása. La datation de Veneeinte de Scarbantia. AÉrt, XCIV, 137—154. K. PÓCZY, Contra Aquincum. RLU, 122—123. K. PÓCZY, A portra praetoria feltárása az aquincumi legios táborban. The excavation the Porta Praetoria in the Aquincum legionary camp. BpR, XXIV, 79—87. K. Sz. PÓCZY, Scarbantia. Die Stadt Sopron zur Römerzeit. Budapest, 59 p. V. POPOVIC, A survey of the topography and urban organisation of Sirmium in the Late Empire. Sirmium, I, 119—133. 186