Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 21. 1981 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1984)
Tanulmányok – Abhandlungen - Barkóczi László – Salamon Ágnes: Tendenzen der struktuellen und organisatorischen Änderungen pannonischer Siedlungen im 5. Jahrhundert. p. 147–187.
Radnóti 1941 RIU RLU Sági 1954 Sági 1961 SALAMON 1968 Salamon 1981 Salamon—Barkóczi 1973 Salamon—Barkóczi 1982 Salamon—Duma 1981 SALAMON—ERDÉLYI 1971 Sey 1975 Sey 1975—76 Soproni 1976 SOPRONI 1978 Sós 1961 STIOLITZ 1975 Svoboda 1962 Srejovic—Labovic—Jankovic 1980 Szőke—Szőnyi—Tomka 1976 Szőnyi 1981 Szőnyi 1982 Tokod 1981 Tóth 1973 Tóth 1974a Tóth 1974b Tóth 1980 Ubl 1982 Uzsoki 1960 VÁRADY 1969 Vinski 1964 Visy 1976 VISY 1977 Werner 1949 WERNER 1962 Werner 1981 WOSINSZKY 1896 A. RADNÓTI, Le camp romain et les monuments épigraphiques de Környe. LA II. DissPann, II/ 11, 91—105. L. BARKÓCZI— A. MÓCSY, Die römische Inschriften Ungars. 1972. RIU I. Der römische Limes in Ungaun. Red. : /. Fitz. Székesfehérvár, 1976. Az István Király Múzeum Közleményei—Bulletin du Museé Roi Saint-Étienne Ser. A, No 22. K. SÁGI, Die Ausgrabungen im römischen Gräberfeld von Intercisa im Jahre 1949. Intercisa I. AHung, XXXIII, 61—123. K. SÁGI, Die zweite altchristliche Basilika von Fenékpuszta. AAntHung, IX, 397—459. Á. SALAMON, Népvándorláskori temetők Szekszárd—Palánkon. Szekszárdi Múzeumi Füzetek, , IX, 19 p. Á. SALAMON, F. Fülep, Roman cemeteries on the territory of Pécs (Sopianse). AÉrt, XVIII, 113. Á. SALAMON— L. BARKÓCZI, Archäologische Angaben zur spätrömischen Geschichte des pannonischen Limes. Gräberfeld von Intercisa I. Mitt Archlnst, IV, 73—95. Á. SALAMON—L. BARKÓCZI, Pannonién in nachvalentinischer Zeit (376—476). Severin. Zwischen Römerzeit und Völkerwanderung. Austeilung des Landes Oberösterreich 24. April bis 26. Oktober 1982 in Stadtmuseum Enns. Linz, 147—178. Á. SALAMON—GY. DUMA, Altertümliche Einstoff-Bleiglasuren. Angaben zur Herstellung der spätantiken glasierten Ware in Pannonién. Veröffentlichungen der Kommission für Frühmit__ telalterforschung, V, 45—60. Á. SALAMON— I. ERDÉLYI, Das völkerwanderwngszeitliche Grökerfeld von Környe StudArch. 5. (1971) L. BIRÓNÉ SEY, Brigetio lelöhelyes érmei és pénzforrásának kérdései. Magyar Numizmitikai Társulat Évkönyve, 47—49. K. BIRÓNÉ SEY, A szikáncsi V. századi solidus lelet. NK, LXXIV/LXXV, 1975/76, 7—19. S. SOPRONI, Crumerum—Nyergesújfalu. RLU, 43. S. SOPRONI, Der spätrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre. Budapest, 231 p. A. Cs. Sós, Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Keszthely—Fenékpuszta. AArchHung, XIII, 247—305. H. STIGLITZ, Das römische Donaukastell Zwentendorf in Niederösterreich. RLiÖ, XXVI, 45 p. B. SVOBODA, К déjinam fimského kastelu na Leányváru и Ize okres Komarno. Geschichte des Römerkastells in Leányvár bei lia, Bezirk Komarno. SlovArch, X, 397—424. D. SREJOVIC —A. LALOVIÓ—D. JANKOVIÓ, Gamzigrad. Starinar, XXXI, 65—80. B. M. SZŐKE—E. T. SZŐNYI— Р. ТОМКА, Sondierungsgrabung in Győr—Káptalandomb. MittArchlnst, VI, 107—113. E. T. SZŐNYI, Kutatások Mursellában. Ausgrabungen in Mursella. CommArchHung, I, 88—119. E. T. SZŐNYI, Forschungen im Auxiliarkastell von Arrabona. Alba Regia, XIX, 135—140. Die spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod. Hrsg. A. Mócsy. Budapest, 263 p. E. TÓTH, Late antique imperial palace in Savaria. The question of the so-called Quirinus basilica. AArchHung, XXV, 117—137. E. TÓTH, Vigilius episcopus Scaravaciensis. AArchHung, XXVI, 269—275. E. TÓTH, Korabizánci kőfaragvány Felsődörgicséről. An early Byzantine stone sculpture from Felsődörgicse. FolArch, XXV, 161—177. E. TÓTH, S. Soproni, Der spätrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre. AÉrt, CVII, 126—127. H. UBL, Die archäologische Erforschung der Severinsorte und das Ende der Römer zeit im DonauAlpenraum. Severin. Zwischen Römerzeit und Völkerwanderung. Austeilung des Landes Oberösterreich. Linz, 71—97. A. UZSOKI, Győr, RégFüz, XIII, 66. L. VÁRADY, Das letzte Jahrhundert Pannoniens 376—476. Budapest, 602 p. Z. VINSKI, Betrachtungen zur Kontinuitätsfrage des autochtonen romanisierten Ethnikons im 6. und 7. Jahrhundert. Problemi délia civiltà e dell'economia Longobarda. Milano, 101—116. Zs. VISY, Inter cisa-Dunaűjváros. RLU, 101—103. Zs. VISY, Intercisa. Dunaújváros in der Römerzeit. Budapest, 53 p. J. WERNER, Eberzier von Monceau-le-Neuf (Dép. Aisne). AArch, XX, 248—257. J. WERNER, Die Langobarden in Pannonién. München, I — II. J. WERNER, Zu einer eibgermanischer Fibel des 5. Jahrhunderts aus Gaukönigshofen, Ldr. Würzburg. BVB1, XLVI, 225—254. M. WOSINSZKY, Tolna vármegye története. Budapest, I — II. 187
