Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)
Tanulmányok – Abhandlungen - Mesterházy Károly: Köznépi ékszerek nemesfém változatai: arany S-végű hajkarikák. – Edelmetall-varianten von Schmukstücken des Gemeinvolkes: Goldene Schläfenringe mit S-förmigen Ende. p. 143–151.
KÖZNÉPI ÉKSZEREK NEMESFÉM VÁLTOZATAI: ARANY S-VÉGŰ HAJKARIKÁK A kora Árpád-kor legnépszerűbb, a társadalom minden rétege által kedvelt ékszere az egyszerű S végű hajkarika volt. Viselete a feltűnésétől kezdve a tatárjárásig (1241) olyan karriert futott be, amely minden más ékszerféleséget messze maga mögött hagyott. Több mint két évszázados divatja idején sokféle méretben, változatos formában, gyakran díszes külsőben jelent meg. Anyaga bronz, ezüst, ólom, aranyozott bronz vagy ezüst, sőt nem ritkán tiszta arany vagy elektron. Ez utóbbi anyagok eleve arra utalnak, hogy ezen ékszerek viselőit a vagyonos rétegben kell keresnünk annak ellenére, hogy az egyszerű S végű haj karika Magyarországon, de másutt is zömében a köznép viseletének tartozéka volt. Az arany és elektron S végű hajkarikák lelőhelyének, leletkörülményeinek és időrendjének vizsgálata érdekes szempontokat vet fel társadalmi és vagyoni helyzetet jelző szerepüket illetően. Akasztó-Pusztaszentimre (ma Soltszentimre, Bács-Kiskun m.). Két darab, négyszögletes metszetű elektron huzalból készült egyszerű S végű hajkarika, egyik példányon bordázás. Átmérő: 2,6—2,7 cm huzalvastagság: 1,5 mm, S vég szélessége: 3; 3,7 mm. A hajkarikák friesachi dénárokkal elrejtett ékszerleletből kerültek elő (1. ábra: 1, 5.) (Parádi 1975, 130—131). Békés-Povád (Békés m.). A X-XII. századi köznépi temető szórványleletei között szerepel két db kerek metszetű arany huzalból készült bordázott S végű hajkarika. Méretük különböző. a. S végű hajkarika, átmérő: 2,3 cm, huzalvastagság: 1,7 mm, S vég szélessége: 5 mm. b. S végű hajkarika, átmérő: 1,3 cm, huzalvastagság: 1 mm, S vég szélessége: 3,3 mm (Trogmayer 1960—62, 30., XI. t. 23—24.) Deszk-D temető (Csongrád m.). A Nádashalmi dűlőben X— XI. századi temetőt tártak fel. I. László denára mellett sok meghatározatlan pénzt is találtak. Aközöletlen temető anyagában két arany S végű hajkarika is van. 11. sir. Kis méretű, kerek alakú hajkarika, kerek metszetű aranyhuzalból, S vége bordázott. Átmérő: 1,85 cm, huzalvastagság: 1,4 mm, S vég szélessége: 4 mm ( 1. ábra: 2) 152. sír. Kis méretű, kerek alakú hajkarika, kerek metszetű, vékony aranyhuzalból. Bordázott. Átmérő: 1,5 cm, huzalvastagság 1,2 mm, S vég szélessége 3 mm. (1. ábra: 3.) Szegedi Múzeum, ltsz. A. 53.14.21. és A. 55.133.1. (FEHÉR— ÉRY—KRALOVÁNSZKY 1962, 222. tétel). Esztergom-Kovácsi (Komárom m.) A Kőláb nevű határrészben, ahol Kovácsi falu Szt. Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma állott, 1891-ben az esztergom-füzítői vasútvonal töltéséhez földet hordtak el. A földmunkáknál tönkretett sírokból arany ékszerek is kerültek elő.( x ) a. S végű hajkarika kerek metszetű arany huzalból, keskeny, bordázott S vége torzult. Átmérő: 1,75 cm, huzalvastagság: 1,75 mm. S vég szélessége: 3,4 mm, súly: 2,79 g. (1. ábra: 4) MNM. ltsz. 66/1891. 3. (HORVÁTH—KELEMEN—TORMA 1979, 8/17. lelőhely). b. S végű hajkarikák, kis méretűek, kerek metszetű arany huzalból. Keskeny S végük bordázatlan. A két karika össze van kapcsolva. Átmérő : 1,6—1,6 cm, huzalvastagság: 2,7, ill. 2,9 mm, S vég szélessége : 4,4, ill. 5 mm, összsúly: 9,67 g. (1. ábra; 6—7 ) MNM ltsz. 66/1891. 15—16. Ismeretlen lelőhely (? Bóta, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) A miskolci Herman Ottó Múzeumban letétként őrzött tárgyak között, Bóta lelőhellyel jelzett aranytárgyak között szerepel két S végű hajkarika is. a. S végű hajkarika, vékony, kerek metszetű aranyhuzalból. Átmérő: 3,1 cm, huzalvastagság: 1,5 mm, S vég szélessége: 2,4 mm. (1. ábra: 8) (K. Végh 1970,88) ltsz. 53. 1121. 1. b. S végű haj karika kerek metszetű arany huzalból, S vége sima Átmérő: 1,4 cm, huzalvastagság: 1,7 mm, S vég szélessége: 3,1 mm (1. ábra: 9) (K. Végh 1970, 88) ltsz. 53. 1121. 2. Ismeretlen lelőhely. S végű hajkarika, kerek metszetű, vékony arany huzalból, keskeny S vége bordázott. Átmérő: 1,5—1,3 cm, huzalvastagság: 1,2 mm, S vég szélessége: 3,2 mm, súly: 2,95 g. (1. ábra: 10) A számavesztett tárgyat nem sikerült teljes biztonsággal beazonosítani. Vagy a MNM 23/1884. leltári számú, ismeretlen lelőhelyű, vagy a 83/1900 leltári számú Erdélyből származó darabjával azonos. Józsa (Hajdú-Bihar m.) A Klastrom dűlőben meglelt templom felszíni leletei között kis méretű, arany huzalból készült, szélesre kalapált S végű hajkarikát találtak. S vége bordázatlan. Déri Múzeum, Debrecen, Közöletlen. (M. Nepper J. ásatása) Kacs (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) A jelenlegi templom déli oldala mellett állt Árpád-kori templom szentély előtti részében fekvő sírhoz tartozott egy arany S végű hajkarika. Kerek metszetű arany huzalból készült, S vége bordázott. Átmérő: 2,7— 2,3 cm, huzalvastagság: 2,6 mm, S vég szélessége: 4 mm, súly: 6,41 g. (1. ábra: 11) (FEHÉR—ÉRY—KRALOVÁNSZKY 1962, 520. tétel; Kozák 1968, 252, 256, Parádi 1982,). Karcag (Szolnok m.) S végű hajkarika, hegyesedő végű, négyszögletes metszetű elektron huzalból, keskeny, bordázatlan (1) A leletkörülményekre MNM irattár 224/1891. 143