Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 19. 1979 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1981)

Évi jelentés 1979 – Jahresbericht 1979 - Kovalovszky Márta: Kiss Nagy András kiállítása. p. 302–303.

Intercisa Múzeum Külföldön rendezett kiállítások A Tanácsköztársaság Fejér megyében. Április 27—június 4. A látogatók száma 1344. XX. századi grafika és kisplasztika a Csók István Képtár gyűjteményéből. Június 15—október 1. A látogatók száma 3978. Gyermekrajzkiállítás. Szeptember 7—október 1. A látogatók száma 2000. Nagy Gyula géplakatos élete és munkái. Október 5—december 31. A látogatók száma 2390. Rácalmás, bronzkori és honfoglaláskori temető. Október 19— december 31. A látogatók száma 1465. Vajda János Emlékmúzeum Székesfehérvár a századfordulón. Január 1—december 31. A látogatók száma 1744. Népi bútorok Fejér megyében. Január 1—december 31. A látogatók száma 1744. Vértes Múzeum 100 rovar, 200 kép. A Természettudományi Múzeum kiállítása. Augusztus 20—december 31. A látogatók száma 2194. Múzeumon kívüli kiállítások Fejér megye római kori emlékeiből. Nagy Sándor laktanya, január 1—december 31. A bicskei neolitikus telep. Művelődési Ház, Bicske, június 3—10. Gorsium, egy római város életéből. Koszta József Múzeum, Szentes, október 13—december 9. „Útközben". Ballá Demeter fotókiállítása. Miskolci Galéria, Miskolc, január 12—február 12. A népvándorlás kora Belgiumban és Magyarországon. Musée Royal de Mariemont, Mariemont, március 2—április 16. A látogatók száma 4322. Kortárs magyar művészet. Válogatás a Csók István Képtár modern magyar gyűjteményéből. Ospedale degli Innocenti, Firenze, október 20—november 11. A látogatók száma 22 000. Kortárs magyar művészet. Válogatás a Csók István Képtár modern magyar gyűjteményéből. Palazzo Reale, Milano, december 10—1980. január 10. A látogatók száma 18 000. Kiss Nagy András kiállítása Különös, hogy a középgenerációhoz tartozó és 1975-ben Kossuth-díjjal is kitüntetett Kiss Nagy Andrásnak csupán kisebb, kamara-jellegű bemutatói és művészetének csak egy-egy rövid szakaszát reprezentáló kiállításai voltak. Kiállításunk elsősorban ezt a hiányt szerette volna pótolni, s egyúttal megrajzolni és értékelni is azt a pályaívet, amely a magyar szobrászat kortársi törekvéseitől sokban különbözik. Kétségtelen, hogy ma egyik legjelentősebb szobrászunk, de az is igaz, hogy művészete szűk területen mozog. Itt viszont annál otthonosabban és elmélyültebben, s világának határait tudatosan meghúzva a szobrász inkább — a határok kiterjesztése helyett — a terület mélységei felé igyekszik haladni. Kiállításunkon 1962-től 1979-ig készült munkái szerepeltek, mintegy ötven szobor, elsősorban kisbronzok, de néhány nagyobb méretű plasztika is (Pilár, Április, Kis harcos), valamint hetvenöt érem. Az 1965 előtt készült, gyakran a 10 cm-t sem meghaladó kicsiny bronz- és ólomfigurák külső formái még nem mutatnak különösen egyéni jegyeket, de formáikban olyan mélységes nyugalom és erő rejtőzik, amely már eleve ígéretet jelenthetett a nagyszabású kibontakozásra. Kiss Nagy András mindenesetre valami nagyon egyszerű, ősi világ képére és formáira akart rátalálni, s azokat a jelenségeket, amelyeket szobraiban — a szó szoros értelmében — megörökíteni kívánt, legközelebb gyermek- és ifjúkorának világában, a paraszti munka mindennapos mozdulatait végző, egy földközeli, természetközeli létezés állapotait magukban tükröző férfi és nőalakjaiban találta meg. Ezek a szobrai, mint például a Várakozók, a Találkozás, az Április I., az Október, vagy a Kenyérvivő, ugyanakkor nélkülöznek mindenféle etnográfiai vagy szociológiai megközelítést, éppen ezért is érlelődhetett meg bennük a plasztikai formálásnak egyfajta szabadsága. A hatvanas évek eleji Kiss Nagy-szobrokhoz képest megmozdult a bronzfelület, s ez azt jelenti, hogy alapjában megmozdult maga forma és a szerkezet is: mint valami belső földrengés nyomán, a formákba árkok hasítottak, a domborulatok összetorlódtak, héjszerű darabok váltak le a felületről, de hozzákapcsolódva tovább lebegtek. Különös módon azonban e földindulás mindenkor az emberi alak felépítésének, formarendjének törvényeihez igazodott, nyomában soha nem keletkezett merőben új, ismeretlen formahalmaz. Kiss Nagy Andrásnak ugyanis nem létezik fontosabb, mint egy emberi alak, amelyet felismerhet, beleláthat akár egy tárgy képébe is: ez az a vonatkozási pont számára, amely mindent eligazít, értékel, magyaráz, és értelmez. De talán még pontosabb ha emberi alak helyett emberi jelenlétet mondunk : ez nincs kötve egy adott plasztikai képhez, s így kínálhat — mint ahogyan ez hamarosan meg is történt — új, továbbvezető utakat, lehetőségeket a szobrászi tevékenységben. A kisplasztikák formavilága lassanként kezdte megközelíteni azokat az ősi tartalmakat, amelyek az emberi létezés mély rétegeiben bújnak meg: a bronzanyagot úgy használta, formázta, mint valami sűrű kenyértésztát; gyürkés kérgekből építette-tapasztotta a gyakran kúpalakú, eleven struktúrákat. A figurák létezésének csendje és a formáknak a mintázás egyszerű, évszázados mozdulatait oly híven tükröző élettelisége harmonikusan olvad egybe: mindkettőben érvényre jutott a szobrász vágyakozása a réges-régi tartalmak és az őket megőrző, megelevenítő plasztikai rend tökéletes egysége és egyensúlya iránt. Ez a vágy, a művész archeológiai érdeklődése, művészettörténeti ismeretei és a hosszú munka belső tapasztalatai vezették őt végül a hatvanas évek vége felé új, csaknem máig tartó korszaka felé. 302 A látogatók száma István Király Múzeum Központi épület 22 702 Csók István Képtár 48 939 Középkori Romkert 40 932 Budenz-ház—Ybl-gyűjtemény 11391 Fekete Sas Patika 23 735 Gorsium 69 309 217 008" Intercisa Múzeum 12 741 Római kőtár 7 097 19 838 Beethoven Emlékmúzeum (Mar ton vásár) 9 167 Csók István Emlékmúzeum (Cece) 6 902 Gárdonyi Géza-ház (Agárd) 960 Néprajzi Ház (Sukoró) 4 800 Pákozdi csata 1848 Emlékkiállítás (Pákozd) 32 383 Vajda János Emlékmúzeum (Vál) 1 759 Vértes Múzeum (Csákvár) 4 868 Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum (Kápolnásnyék) 9 700 "307 385"