Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 18. 1977/1978 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1980)

Irodalom – Besprechungen - Biró-Sey K.: Fitz J., Der Geldumlauf der römischen Provinzen im Donaugebiet Mitte des 3. Jahrhunderts. p. 344. - Lányi Vera: Burger A., Sz. Das spätrömische Gräberfeld von Somogyszil. p. 344–346.

Nézzük először a sírok adatait. Igen kevés szó esik a publikációban a sírformákról — ,,földsír, téglasír, nyeregtető alakúra épített téglasír" stb. áll a sír leír ásókban, de egyetlen ábra sem jutott ennek, a véleményem szerint, a ritus szempontjából éppen nem jelentéktelen sajátosságnak a bemutatására. Különösen feltűnő ez a hiány ott, ahol a római korban szokatlan sírformát, pl. aknasírt említ a szerző, és ezt sem a szövegben nem magyarázza részletesebben, sem ábrával nem illusztrálja. Korszerűtlennek kell tekintenünk azt a sajnos szinte minden rómaikori temetőközlésben egyöntetű gyakorlatot (kivétel VÁGÓ—BÓNA 1976), hogy a pontosan lerajzolt csontvázak helyett előregyártott csontvázlapokra vetítik a mellékleteket. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a hatvanas években feltárt temető sírjairól ne készült volna pontos csontvázrajz, ha pedig készült, nem értjük, mi indokolja azok mellőzését e merev, azonos méretű, így a valóságot semmiképpen sem tükröző ábrák javára. Érdekes lett volna az ebben az időben teljesen szokatlan ritus — hamvasztásos temetkezés — módjának ábrákkal való illusztrálása is. Mintha a tárgyi anyag javára kissé elsikkadna a temető egy igen fontos aspektusa, a temetkezés hogyanja. A tárgyi anyag közlése pontos és szép. Mégis meg kell említenünk két zavaró körülményt. Az egyik a hagymafejes fibulák közlési módja. Rengeteg különböző emlék — mozaik, elefántcsont diptychon, kőfaragvány, ötvöstárgy — őrizte meg számunkra pontosan a hagymafejes fibulák viseletének módját. Teljesen érthetetlen, miért történik közlésük fordítva a három hagymafejjel felfelé, ahogyan soha nem viselték, még ha ezt a közlési módot a 19. sz. vége, a 20. sz. elejének gyakorlata általánossá is tette (talán mert így a keresztre emlékeztet?). Ideje lenne ezt a közlési módot elvetni, és a viseletnek megfelelő módon, a hagymafejekkel lefelé közölni ezt az ékszertípust. A másik zavaró körülmény az egyes tárgyaknak rendkívül változatos méretaránya, amelyet nem magyaráz a képoldal alján található lépték, amely nyilvánvalóan nem vonatkozhat minden tárgyra, és rendszerint arra legkevésbé, ami alatt vagy mellett áll. Arra kellene törekedni, hogy legalább a tárgycsoportokon belül (kerámia, ékszer stb) ne változtassuk a léptéket, sőt ezt tovább egyszerűsítve, helyes lenne a teljes anyagot az eredeti méreteknek megfelelően megválasztott egy-két méretarány szerint közölni. Külön kell beszélni a temető érmeinek közlési módjáról és meghatározásáról. Csak helyeselhetjük, hogy В. A. a megfelelő BIG illetve LRBC számon kívül az érem teljes leírását is adja. A fent emHtett közlési mód lehetőséget nyújt a meghatározások, datálások ellenőrzésére is. Sajnos jelen esetben igen sok meghatározás nem állja meg az ellenőrzés próbáját. Néhány példa az érmek sorszámozásának rend jében : R|F (1) Nem lehet BIG 23, mert annak verdejegye R*P RIF x | itt pedig s verdejegy RP az BIG 29 vagy 30. (2) Officina jelzés nem lehet A, Urbs Romát csak az £ officina vert. (6) Nem LBBG 913, hanem 908. (15) Verdejegy alapján nem lehet LBBG 669 (datálása 335—337), csak 662 (datálása 334—335). (22) Nem LBBG 772, mert az II Constantius, hanem 770 vagy 771. A leírás szerint ugyanis ezt az érmet II Constantinus nevére verték. (23) Nem lehet LBBG 1136, hanem 1133—35. A verető császár pedig nem I Constantinus, hanem II Constantinus. Nem lehet I Constantinus, mert a verés időpontja 337—341. Ezt csak II Constantinus érme lehet. (29) Nem lehet LBBG 836, mert elválasztása nem GLOR—IA EXERC—ITVS, hanem GLORI—A EXER—CITVS ez LBBG 841. (32) B. A. szerint II Constantinus, de mivel a feliratból csak NOB С olvasható, ez lehet Constans vagy Constantius Caesar is. (38) Nem LBBG 891, mert ez AQP-. AQP verdejegy LBBC-Ъеп nincs. Az érem datálása is rossz, mert az LBBG-ben 341—350 közé eső verési ciklus nincs. (39) Nem LBBG 702, mert az AQP, hanem LBBG 704. (40) Nem lehet LBBG 713, mert az AQS. (47) Az egy darab éremhez két leltári szám tartozik. (48) Ebben az időszakban az érmeken a császárok neve előtt nincs DN. Ml (51) ASIS verdejegy nem lehet LBBG 797, ilyen verdeN[ jegy nincs, talán ASIS. (62) Nem lehet Constantinopolis RIC 12, mert annak Aj verdejegye CONS itt pedig CONSç áll. A CONSç ver de jegy magában véve is valószínűelten, ti. 326—27-ben Constantinopolis verdéjében még csak két officina A és В működött. (64) Nem csak LBBG 680, hanem 682 is lehet. A két meghatározás teljesen azonos, így az érem datálása nem 352—354, hanem 352—360. (65) B. A. szerint LBBG n.h. — Valóságban a darab szerepel az LBBG-Ъеп, LBBG 677, csak ott mint az az LRBC-ben általános, csak a prima officina szerepel, verdejegy RP, itt pedig a secunda officina, tehát RS. (67) Datálása rossz. LBBG szerint 355—360-ből való. (A hibás datálás valószínűleg nyomdahiba). (69) Vagy az LBBG szám és a datálás, vagy a hátlap leírása rossz, a kettő nem vág egybe. Г (76) Nem LBBG 1148, annak verdejegye ASIS (77) Nem LBBG 1204, annak verdejegye *ASIS U, hanem LBBG 1206. (84) Mivel az LBBG 1222 és 1228 azonos, a datálás tágabb, 351—361. (85) AASIS ÍJ verdejegy nehezen elképzelhető, így egy éremnek két officina jelzése lenne. (Д és A). Egyébként a 84. éremről elmondottak erre is vonatkoznak. (87) Nem lehet LRBC 1234, mert annak verdejegye Ml (89—88) Ha a verdejegy ASIS[ ós nem ismeretes, hogy az S után milyen betű vagy jel áll, az érem nem csak LBBG 1234 lehet, hanem 1236, 1238 és 1240 is. (90—91) LBBG 1236 a szelvényben a verdejegy előtt nincs pont. (98) LBBG 1605 a szelvényben a verdejegy előtt nincs pont. (100) LBBG 1682 nem II Constantius, hanem Constantius Gallus nevére vert érem. Tehát az első 100 éremből 31-nek, közel egyharmadának hibás vagy pontatlan a meghatározása. A továbbiakban nem követjük végig a hibás meghatározásokat, csak egyegy hibatípusra kívánunk rámutatni : 1. Helytelen a verető császár személyének meghatározása: a) a 22, 23. számú érmeket nem I Constantinus, hanem II Constantinus verette, ezt datálásuk 337—341 is elárulja, b) A 133—135, a 140—141, a 143 számú érmek nem Constantius Gallus veretei, hanem II Constantius nevére apja, I Constantinus uralkodása alatt vert érmek. Ezeket 324—337 közt készítették, s 325-ben született Constantius Gallus nevével pedig csak 351—354 közt vertek pénzeket. 2. Helytelen az officina jelzés meghatározása. B.A. a 324—364 időszakban (tehát amikor az LRBC határozót használja) egy kivétellel A illetve P (prima) officina jelzést állapít meg. Ennek oka talán az, hogy az LRBC az egyszerűség érdekében a határozótáblákon csak A illetve P officina jelzést közöl, és csak az 345