Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 18. 1977/1978 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1980)

Tanulmányok – Abhandlungen - Gelencsér József: Az emberi élet nagy fordulóihoz kapcsolódó szokások Sárkeresztesen. – Wendepunkte des Menschenlebens in Sárkeresztes. p. 133–155.

A koporsó vi vők a fiatal férfiak közül kerültek ki. Ha leány halott volt, akkor világos színű ruhába öltözött, koszorús lányok valamint fehér bokrétás legények vitték a koporsót. Hasonlóan történt legény halottnál is. A szokás csak a negyvenes évek végén szűnt meg. A temetőben, akárcsak a háznál, külön álltak föl a nők, a férfiak, a hozzátartozók és az iskolások. A letett koporsónál a pap beszédet mondott, imádkozott, majd énekeltek rá. Amint a pap elhagyta a prédikációt, csöndben leengedték a koporsót. Az ünneplőbe öltözött rokonok kezdték a halottat efődenyi a „Nincs már szívem félelmében" kezdetű ének hangjai mellett A temetés igen megrázó pillanataiban a XC. zsoltár első és második versét („Tebenned bíztunk...) énekelték. Majdnem minden temetésen ezzel búcsúztattak. Az elhantolásnál egy-egy darab földet a rokonok is dobtak a koporsó után, hogy nyugodjon békében az elhunyt. A föld ráhúzásánál az 52. dicséret harmadik, negyedik és ötödik versét énekelték. („Jézus ki a sírban. ..") A pap „Istennek ajánljuk" kijelentéssel zárta a temetést. Utána a tömeg lassan eloszlott. A sírra virágok inkább csak a II. világháború után kerültek. Előtte egy-egy koszorú előfordulhatott a nagygazdáknál. A sírt inkább gyeppel fedték be. A tor A temetés befejeztével az elhunyt családjából valaki rendszerint megszólította a közeli rokonokat és azokat, akik temettek, hogy „Elvárunk ám estére a halotti torra benneteket!" Ha igen nagy volt a gyász vagy szegény a család, nem tartottak tort, hanem csak megköszönték a részvételt, az elbúcsúztatást. Az eltemetett jobb módú gazdaembereknél arra is volt példa, hogy mégegyszer harangoztak. Ilyenkor, aki akart a temetőből a templomba mehetett, ahol a pap újra prédikált, a megboldogultért. (Egy tyúk járt ezért a prédikációért.) Adatközlők Özv. Pap Ferencné Szűcs Erzsébet 76 éves Lengyel Sándorné Naszályi Mária 73 éves Juhász Istvánné Bajádi Zsófia 72 éves Kovács Sándorné Baranyai Julianna 67 éves Gölöncsér Sándorné Kovács Erzsébet 64 éves Az esti toron a meghívottaknak ételt és bort tálaltak föl. Volt aki sunkát kövesztett, de legtöbbször pörkőtt volt haluskával vagy krumplival. Ettek valamennyit és beszélgettek — előbb rendszerint a halottról, viselt dolgairól, azután másról is. Egy óra elteltével általában hazamentek. Természetesen a pap nem vett részt ezen az általa pogánynak tartott összejövetelen, amely egyébként a háború után megszűnt. Oka elsősorban abban keresendő, hogy a harcok, alatt minden elégett, nem lehetett miből tartani. A temetés utáni napokban még rendszerint a halott körül mozgott minden gondolat, de azután vissza kellett zökkenni a rendes kerékvágásba. Lassan megnyugodtak a kedélyek, melyeket esetleg a halott hazajárása kavart fel. Legtöbben azonban már a két háború között sem adtak hitelt az ilyen állításnak: „Iskolás koromba hallottam: a Vámos öregannyuk mikor meghat, látták, hogy hazajárt, nem is eccer többször is meglátták a lelkit, hogy hazajárt. De én nem hittem e." V. Összefoglalás A szokás történeti kategória és ennek megfelelően keletkezéséből törvényszerűen adódik elhalása. A két végső pont között azonban létezik és ezzel együtt változik. A születéshez kapcsolódó, a lakodalmi, a temetési szokások Sárkeresztesen is mások voltak a századfordulón, másik a két világháború közt és mások ma. Ugyanaz a fogalom bizonyos mértékig eltérő tartalmat jelentett az egyes nemzedékek számára. Az elmúlt évtizedek az anyagi és a szellemi szférában jelentős változást eredményeztek, melyek következtében ma már a szokások lezáródó szakaszának lehetünk tanúi. A hagyományőrző idősebb, továbbá a falujában élő és dolgozó réteggel szemben számolni kell a városban dolgozók, illetve a fiatalok igényével. Az utóbbiak törekvése, közömbössége, illetve másirányú érdeklődése a hagyományok elhalásához vezet. Gelencsér József Szűcs Gábor 70 éves Dávid István 63 éves Gelencsér Károly 53 éves Pénzes Lajos 59 éves Gelencsér József 55 éves Gelencsér Józsefné Pap Erzsébet 51 éves 146