Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 17. 1976 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Horváth Jolán, B.: A Dunaújváros-öreghegyi honfoglalás kori temető. – Der landnahmezeitliche Friedhof von Dunaújváros-Öreghegy. p. 275–296.
Bizonytalan nemű felnőtt sír Női sír Férfi sír Serdülő korú leány sírja Serdülő korú — bizonytalan nemű Gyermeksír, kisleányé Gyermeksír, bizonytalan neműé Csecsemősír sírja 5 I 1 5 2 L3 Nem meglepő a csecsemősírok nagy száma. Ennek oka, hogy — mint említettem — a halott csecsemőket is ugyanolyan mélyre hantolták, mint a felnőtteket, s az újkori bolygatás után is maradt nyomuk; valószínűleg teljes szálúban sikerült feltárnunk őket. A bizonytalan nemű felnőtt sírokat egyenlően elosztva (2 — 2) is a női sírok száma nagyobb. Ez megfelel a középkori magasabb női halandóságnak. A temető csontanyaga embertanilag feldolgozatlan, így a fentieknél többet (pontos életkor, rokonság, betegségek stb.) nem mondhatunk. Mindössze annyit állapíthatunk meg az öreghegyi temetőről, hogy egy kisebb közösség — valószínűleg rövid ideig használt — temetkezőhelyót tártuk fel. A leletek Feltűnő a ló és a lószerszám, valamint a fegyverzet teljes hiánya, ami egyrészt köznépi, nem fegyveres közösségre utal, másrészt a temető korára nézve is támpontot nyújt. Mellékletet mindössze 16 sír tartalmazott, az összes sírok 35%-a. A mellékletes sírok a női, a serdülő leány, illetve a kislány gyermeksírok közül kerültek ki. Mellékletes férfisír mindössze egy volt (39. sír), meg kell azonban jegyeznünk, hogy a melléklet nélkül talált férfisírok közül a 12. sírt kirabolták. A bizonytalan nemű felnőtt sírok mindegyike rabolt volt, s rablás nyomát észleltük a 39. sírban is, amelyben az egyetlen férfisír mellékletet — egy késszerű vastárgyat — találtuk. (Végezetül — hacsak nem jelképes sírok voltak — számolnunk kell az üres sírgödrökkel is, amelyek közt mérete szerint lehetett felnőtt férfi sírja.) Nem magyarázható a rablással a fegyverleletek hiánya, a rablás ugyanis többnyire láthatóan a mellkasra és a fej környékére irányult, ahol fegyvermelléklet a legkevésbé lehetett. A sírleletek nagyobb része ékszer, kis része ruhadísz, elenyésző számban ismeretlen rendeltetésű tárgyak. Állatcsont mellékletet egyetlen sír tartalmazott, edényt még cseréptöredók kópében sem találtunk. Nem leltünk pénzre sem. A fej ékszerei A 3 sírban (2., 6., 37. sír) párosával talált hajfonat karikák vastagabb, kerek keresztmetszetű bronzhuzalból készültek. Két esetben nyitott, de összeérő végű sima karikák (I. t. 1 — 2., IV. t. 9 —10.), a harmadikban végük egyszerűen visszapödrött. (II. t. 6 — 7.) Mindhárom alkalommal a halántéknál, illetve a koponya mellett találtuk őket. Kifejezetten X. századi lelettípusokkal együtt jelentkeznek a temetőben: a 2. sírban fülesgombokkal, kettős csüngős veretek ruhadíszkónt felhasznált felső tagjával (I. t.), a 6. sírban fonott karpereccel (II. t. 11.). A pödrött végű hajkarikák jelenléte — még S-vógű karikák nélkül — a temető felső időhatára miatt értékes: e lelettípus a magyar temetőkben csak a X. század utolsó harmadában jelenik meg (SZŐKE, 1962. 37). A vékony bronzdrótból készült hajfonat karikák is nyitottak, végeik esetenként összeérnek. A vastag huzalból való hajkarikáktól voltaképpen csak vékonyságúk miatt különíthetjük el őket (átmérőjük is kisebb volt, mint a vastag karikáké). Együttesen egyszer sem fordultak elő. 5 sírban (10., 14., 16., 35., 38. sír) párosával, egy esetben (29. sír) páratlanul találtuk a vékony hajfonat karikát. Egy kivétellel ezek is a halánték, illetve a koponya táján kerültek elő; a 10. sírban nyílván a rablás következtében került az egyik karika a sírgödör végébe. A 35. sír egyik haj karikájára zöld üveggyöngyöt fűztek (IV. t. 7.). Nyakperec A hurkos-kampós sodrott nyakperecek egyetlen képviselője van meg temetőnkben. Bolygatott kislánysírban (14.) volt, a gyermek valahai termetéhez képest nagyméretű, három szálból sodrott példány (9. ábra, II. t. 2.)( 10 ). Analógiái jól keltezhető X. századi kísórőleletekkel jelentkeznek. A Székesfehérvár környéki temetők mindegyikében megtaláljuk őket. Demkóhegyen az 1. sírban, a 2. sírban ráfűzött gyöngyökkel, fülesgombokkal együtt, a 4., továbbá a 10. sírban pasztagyöngyökkel, egy fonott karperec töredékével, s egy korai típusú állatfejes karpereccel (Bakay 1965/66, XVI. t. 1, XVII, XX. t. 4-8). A Maroshegy I. sz. temetőben pasztagyöngyökkel, kéttagú csüngőkkel együtt fordult elő (ibid., XXXV. t.)( n ). A rádiótelepi temető 29. sírjában sima, nyitott végű valamint sodrott karpereccel (ibid., XV. t.), a Sárkercsztúri úton, a 9. sírban sima, nyitott végű huzalkarpereccel és fonott karpereccel volt együtt (ibid., XLV. t. 1—3. A szárazréti temető több sírjában is megvolt). Szentes-Szentlászló 76. sírjában X. századi környezetben fordult elő (Széli 1941, VI. t. В.). Szakcsról 3 szálból sodrott példányát ismerjük, visszapödrött végű hajfonat karikával együtt jelentkezett (Mészáros 1 962, 202, 8. kép). A mözsi temető egyetlen sírjában (79. gyermeksír) volt hurkos-kampós sodrott huzalkarperec (ráfűzve egy sodrott huzalkarika), nyitott, egymásra hajló, elvékonyodó végű huzalkarpereccel, sima hajfonat karikával, pántgyűrűvel (Mészáros 1973/74, 32. kép). 3 szálból sodrott nyakperec volt a szabadkígyós-tangazdasági temető 15. sírjában. Kísérő leletei: nyitott végű huzalkarpei'ec, zárt állatfejes karperec, színes pasztagyöngyök, préselt ezüst rozetták (Pálóczi Horváth 1971, 20, 31, III. t.; A legközelebbi X. századi temetőben, Rácalmás-Göböljáráson több példányt tártunk fel kisánysírokban). Nyakba való gyöngysor Pjgyetlen sírban, a 10. sz. kislánysírban találtunk gyöngynyakláncot. 27 db lapított gömbölyű egyszínű, valamint ráfolyatott, illetve berakott mintás többszínű — köztük egy hengeres, karéjos keresztmetszetű — pasztagyöngyből, és egy függőként felhasznált cardiumkagylóból áll (III. t. 3). A lapított gömbölyű, színes rátétes díszű gyöngyök jó analógiái fordulnak elő X. századi kísérőleletekkel az alábbi helyeken: Székesfehérvár-Demkóhegy, 28. sír, nyitott bronz fülkarikával, kettős csüngő alsó tagjával, fonott karpereccel, nyitott végű huzalkarpereccel, fülesgombokkal (Bakay 1965/66, 51, XXIV. t.). SárbogárdTringertanya X. századra keltezett temetőjének 24., 29. sírjaiban palmettadíszes bronzkorongok társaságában lelték fel a gyöngyöket (Éry 1967/68, 111, XXX. t. 2, XXXI. t.). Szabadkígyóson, a Tangazdaság homokbányájában feltárt temető 15. sírjában a pasztagyöngyök a (10) Valójában két bronzhuzal, s az egyik szálat kétrét hajtva sodrottak. (11) В а к a y szerint a Maroshegy I. sz. temető a demkóhegyi temető egy része (1965/66, 74). 286
