Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Régészeti adatok Igar község középkori történetéhez. – Archologische Angaben zur mittelalterlichen Geschichte des Dorfes Igar. p. 293–298.
40 cm magasságban maradt meg. Szájnyílása 66 cm széles, tájolása 21', a patakra néz. I/A kemence (3. ábra): hasonló felépítésű, mint az előző, 16 cm-el az I/B alatt feküdt. II. kemence: a területen legelő marhák által bolygatott és Sáfrány J. által részben megmentett maradvány. A helyszínen maradt töredékéből a következőket állapíthattuk meg : alakja, mint az I/A— В kemencéké. Háromszor újjították meg, alja 20 cm vastag volt. 1. réteg: átégett, 4 cm vastag agyagréteg, alatta sűrűn egymás mellé rakott cseréptöredékek. 2. réteg: 2,5 cm vastag, elszenesedett csík, alatta kevésbé átégett agyagtapasztás, azalatt sűrűn kerámiasáv. 3. réteg: átégett agyagréteg, alatta edénytöredékek, legalul nagyobb kövek és az altalaj. A patakra nyílott. III. kemence (4. ábra): alakjában némileg eltér az előzőktől: lekerekített sarkú négyszög. Tájolása 15', a patakra nézett. Szájnyílása 50 cm, fala vörösre égett, 9 cm vastag. Közvetlenül a felszín alatt jelentkezett, körülötte, 10—15 cm mélységben szürkés-vöröses Színű foltok jelentkeztek, melyből kerámiatöredékek, vastárgyak kerültek elő. RétegezéSe: vöröses agyagréteg, alatta edénytöredékek, alattuk szürkés felületű agyagtapasztás, ezalatt, mintegy 3 cm vastag kerámiaréteg, majd újabb vékony tapasztás. Legalul kövek és néhány tégla, főképpen a kemence pereme alatt, körben. Az I/A—-B kemencék biztosan földbevájtak voltak, a II. és III. kemence dombja a terepalakulatokban felismerhet ő T volt, azaz — minden valószínűség szerint e kettő földreépített volt, talán csak kőalapozásuk mélyedt le kissé. A domboldalon látható kis buckák alapján 40—50 ép kemencével számolhatunk a továbbiakban, s egy részük, mint fentebb említettük, elpusztulhatott. A Szabadban álló kemencék( 16 ) ilyen elkülönülése jól ismert mind középkori faluásatásainkból, mind néprajzi analógiákból( 17 ). Intenzív használatukra, s ezzel együtt tűzveszélyes voltukra utal a faluval szemközt levő parton való csoportos elhelyezésük. A leírt kemencék szerkezetük alapján elsősorban sütésre szolgálhattak( 18 ). A kemencék feltehető nagy Száma, intenzív használata arra mutat, hogy a simontornyai vár uradalmához tartozó igari jobbágyok kenyérrel adóztak a vár urának, illetve a várnép élelemmel való ellátásában vettek részt ( 19 ), A kemencékből előkerült kerámia töredékek alapján használatuk a XIH— XVI. századra keltezhető. Zömmel a XIV—XVI. századból valók( 20 ). (T. I, 3-4; I-II.) (16) Összefoglalóan: MÉRI I., Árpád-kori szabadban levő kemencék. Freistehende Backöfen aus der Regierungszeit des Hauses Árpád (10—13. JR.). AÉrt, XC, 1963, 273—. (17) Ibid., és BÁTKY Zs. — GYÖRFFY I. — VISKI К., A magyarság tárgyi néprajza, in : Л magyarság néprajza I. Budapest, év nélkül, 169. kép. (18) MÉRI I., o. c. AÉrt, XC, 1963, 277. (19) Igar már első említésekor mint a simontornyai vár uradalmának tartozéka szerepel. Cf., KÁROLY J., Fejér vármegye története IV. Székesfehérvár, 1899, 207,-208. (20) Analóg leletek: KOVALOVSZKI J., Ásatások Csepelyen. YMMK, VIII, 1969, 247, 32. és 34. kép; PARÁDI N., Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. Münzfunde hortende mittelalterliche Gefässe in Ungarn (11—17. JH.). AÉrt, XC, 1963, 205—. különösen 5. kép 1, 6, 9, 14. 3. úIna: Igar, I/A-B kemencék. 295
