Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Régészeti adatok Igar község középkori történetéhez. – Archologische Angaben zur mittelalterlichen Geschichte des Dorfes Igar. p. 293–298.
4. ábra: I aar, III. kemence. Történet A Sós-dombon előkerült szegényes temetőrész alapján Igar a honfoglalás kora óta lakott hely volt( 21 ). A későbbi, írott források tiszta besenyő faluként tesznek róla említést^ 2 ). A besenyők feudalizálódása már korán megkezdődhetett, s viszonylag korán előrehaladott állapotba jutott, ugyanis, amikor Károly Róbert 1324-ben Hencfia Jánosnak eladományozta a simontornyai várat, a hozzátartozó uradalommal együtt, akkor a birtokrészek között Igar is megemlíttetett, mint olyan hely, ahol a jobbágyok mellett szabad besenyő nemesek is éltek( 23 ). Simontornya várát valószínűleg Salamonfia Simon alapította, s az 1270-es években épülhetett fel korai magja( 24 ). A XIV— XVI. század folyamán több alkalommal gazdát cserélt, a hozzá tartozó uradalommal — köztük Igarral — együtt ( 25 ). Igar község kb. 3—4 km-re van Simontornyától, a várhoz igen közel eső birtok volt. A várral egyidősek az igari kemencék, szokatlanul nagyszámúak, így fel kell tételeznünk, hogy az azokat használó jobbágyok kenyérrel szolgálhattak a mindenkori várúrnak, illetve a várnép élelemmel való ellátását szolgálták. A vár 1543-ban került török uralom alá, ettől kezdve az igari jobbágyok — falujuk és maguk pusztulásáig — a palotai várnak adóztak, mégpedig elsősorban gabonával és báránnyal ( 26 ). A középkori falu a 15 éves háborúban pusztult el, a XVIII. Század elejéig lakatlan volt. Fülöp Gyula, ARCHÄOLOGISCH E ANGABEN ZUR MITTELALTERLICHEN GESCHICHTE DES DORFES TG AR 1975 wurden drei Backofen im Fundort Igar —Faluhely-dűlő freigelegt. Im Laufe der Ausgrabungen konnten wir eine Geländefahrt in der Gegend unternehmen. Bei dieser Gelegenheit haben wir den genauen Ort des im fünfzehnjährigen Krieg vernichteten, mittelalterlichen Dorfes Igar festgestellt (Abb. 1) und Angaben über die Placierung der mittelalterlichen Kirche und des Friedhofs gesammelt. Die Öfen wurden gegenüber des damaligen Dorfes, an der Westseite des Bozótpatak (Bozót-Bach) freigelegt. (Abb. 2—4) (Taf. I, II) Aufgrund des aus ihnen herausgeholten Fundmaterials kann behauptet werden, daß sie aus dem 14.—16. Jahrhundert stammen. Die im Freien angelegten Öfen müßen aufgrund der teehnischen Kennzeichen, als Brotbacköfen definiert werden. Es kann auf diesem Gelände, aus der Terrainkonfiguration gefolgert, mit dem Bestand von ca 40—50 Backöfen gerechnet werden. Igar gehörte im 14.—16. Jahrhundert zur Domäne der nahegelegenen Festung Simontornya. Aus der großen Anzhl der Öfen und der Nähe der Festung folgerten wir, daß die Lehnbauer von Igar ihren Zins an den jeweiligen Burgherrn und fias Burggesinde hauptsächlich in Brot abgaben. Qy. Fülöp (21) MABOSI A., Ősmagyar temető Igaron. SzSz, V, 1935, 87—88. (22) FARKAS G., о. с, 125; NAGY L., О. С, Alba Regia, VI— VII, 1966, 175. (23) 19. (24) LÓCSY E., Simontornya, in: Várépítészetünk. Budapest, 1975, 245. (25) KAROLY J., о. с, 234—236. és 24. (26) NAGY L., о. с, Alba Regia, I, 1960, 78; FARKAS G., О. С, 126. 296
