Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Fülöp Gyula: Régészeti adatok Igar község középkori történetéhez. – Archologische Angaben zur mittelalterlichen Geschichte des Dorfes Igar. p. 293–298.
1. ábra: Jger, középkori lelőhelyek. 1. A,,karám" felöli oldalon szántónak alkalmatlan, de legelőknek kiváló domboldalak vannak, ezzel szemben a falu környékén lapos, könnyen művelhető dombhátak fekszenek. 2. A középkori falu melletti terület •— minden valószínűség Szerint —- kert, illetve Szántó volt. 3. A nagyobb termetű lábasjószágot (marha, juh, sertés) mindig is célszerűbb volt a művelés alatt álló területektől távol tartani, s erre legmegfelelőbbnek a faluval Szemközti dombok látszottak, amelyeket a patakon át könnyűszerrel megközelíthettek. A kemencék Az ásatások során két helyen tártunk fel kemencéket, illetve egy harmadik lelőhely anyagát megmentettük (vázlat: 2. ábra). A lelőhely neve — Téglavető-dűlő — onnan ered, hogy a Század első felében és a század közepén erről a területről szállítottak anyagot egy téglagyárhoz. A földkitermelés következtében a Bozót-patak felé lejtő, illetve megszakadó domboldal mai formájában nem azonos a hajdani terepviszonyokkal, s feltehetőleg nagyobb Számban kemencék is megsemmisülhettek. A pataktól 30 m-nyire, a hirtelen felmagasodó dombhát leszakadt partfalából kemence alja látszott ki (l/A). Ez a kemence kb. hátsó harmadáig megsemmisült, bontása közben bukkantunk rá a fölé épült újabb kemencére (I/B). (T. I, 1-2) I/B kemence (3. ábra: löszbe vájt, körtealakú, mérete 170x148 cm. Jól átégett falának vastagsága átlagosan 5 cm. Feneke 4,8—5,0 cm vastag, cseréptöredékekkel sűrűn kirakott agyagréteg. Teteje beomlott, oldalfala rült elő embercsont, melléklet nélkül. Nyomai a templom romjaival együtt még a múlt Században is látszottak( M ). A 15 éves háborúban elpusztult a falu ós temploma egyaránt. Igar csak az 1 720-as években települt be újra, magyarokkal( 12 ), az új település eddigi ismereteink szerint nagyjából a mai falu helyén keletkezett. A törökkor utáni nehéz időkben a falu csak fatemplomot építhetett( 13 ). A helybéliek még emlékeznek a néhai fatemplom helyére, amely a középkoritól délebbre helyezkedett el. Ennek részeit az új református templom építéséhez elhordták, mint a szóbeli hagyomány mondja. Ennek a közlésnek úgy tűnik hitelt kell adnunk a következők miatt : Igar nagyarányú benépesítésekor, 1750-ben tiszta református közösség került ide( u ). Ez a népesség feltehetőleg rövid idő alatt magába szívhatta a csekély Számú katolikus hivőt, minekutána a katolikus kápolna faanyaga a református templom építő elemévé válhatott. A „karám" A Bozót-patak nyugati oldalán, a középkori faluval szemben, a meredeken emelkedő domb platóján helyezkedik el. Szabályos köralakú, nagyjából 25 m átmérőjű, 50—60 cm mélységű alakzat. Korát ugyan nem határozhatjuk meg leletekkel, de az alábbi érvek — úgy véljük — a középkori faluval egyidős volta mellett szólnak( 15 ). (11) NAGY L., О. C, 175. (12) ID., Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543— 1768). Beiträge zur Geschichte der hörigen Bauernschaft im Komitat Fejér (1543—1768). Alba Regia, I, 1960, 89. (13) KöRMENDY J., Fa- és sövény templomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században. Holz- und Heckenkirchen auf dem Gebiet der Diözese Veszprém im XVIII. Jahrhundert. VMMK, X, 1971, 61. (14) FARKAS G., Igar a jobbágy világban, Igar im Feudalismus. Alba Regia, X, 1969, 127. (15) Cf., MÉRI I., Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban. Angaben zur Siedlungsform der Arpadenzeit liehen ungarischen Dörfer. AÉrt, LXXXIX, 1962, 211—. 2. ábra: Igar, kemencék lelőhelye (vázlat). 294
