Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 14. 1973 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1975)
A magyar pénzverés kezdete - Kovács László: Adatok a LANCEA REGIS feliratú pénz értékeléséhez. XIV, 1973. p. 257–274.
ADATOK A LANCEA REGIS KÖRIRATÚ PÉNZ ÉRTÉKELÉSÉHEZ I. István király közismert — CNHI. 1 — 4. típusú — obulusával kapcsolatban a kutatás a legutóbbi időkig szinte minden lényeges kérdést tisztázni látszott( 1 ). E véglegesnek tartott állásponton igyekezett változtatni Vera Hatz és Christian Turnwald, a bosarvei denársúlyú veretet tekintve István első pénzének( 2 ), de olyan feltételezés is napvilágot látott, hogy az ország belső rendjének biztosítása után, csak az 1020-as évekre szilárdultak meg a pénzverés gazdasági alapjai( 3 ). Mindezekkel ellentétben László Gyula azt kísérelte meg bizonyítani, hogy az obulusok verése már Géza nagyfejedelem uralkodása alatt megkezdődött^). Ezen új elméletek a szaktudomány ellenvetésével és cáfolatával találkoztak( 5 ), RÖVIDÍTÉSEK Rég Tan — Régészeti Tanulmányok SzIE = Szent István Emlékkönyv. Bp., 1938, Г-II. (1) CNH, I, 8 — 11; HÓMAN В., Magyar pénztörténet. Budapest, 1916, 170-222; HUSZÁR L., Szent István pénzei. SzIE, II, 335 - 64. (2) V. HATZ., (B)RESLAWVA GIV(ITAS). Zum Beginn der ungarischen Münzprägung. Dona Numismatica, Hamburg, 1965, 79 — 85; Сн. TURNWALD, Denare vom ältesten ungarischen Oboltyp. NK, LXIV-LXV, 1965-66, 19-27. (3) J. HLINKA, Breslavva Givitas — Bratislava. (Prispevok к zaciatkom uhorského mincovníetva). Numismaticky Sbornik X, 1968, 65-77; Сн. TURNWALD, Noch zum, Münzwesen Stephans I. NK, LXVI-LXVII, 1967-68, 23-27. (4) LÁSZLÓ GY., A magyar pénzverés kezdeteiről. Sz. XCVII, 1963, 382-97. (5) J. DEÉR, G y. László, A magyar pénzverés kezdeteiről. Historische Zeitschrift, CC, 1965, 703-4; HUSZÁR L., G y. László, Die Anfänge der ungarischen Münzprägung. NK, LXII — LXIII, 1963 — 64, 101; ID., Bemerkungen zur Frage der ersten ungarischen Münzen. NK, LXIV-LXV, 1965 — 66, 29 — 31; ID., Der Umlauf ungarischer Münzen des XI. Jahrhunderts in Nordeuropa. sőt a különféle logikai eljárások támogatására G e d a i István új módszerrel, a kora Árpád kori temetők éremanyagának elemzésével is megpróbálkozott( 6 ). A temetőtérképen megjelölte a pénzleletes sírokat, és a pénzek kibocsátóinak uralkodási idejéből, illetve e sírok egymáshoz viszonyított helyzetéből a temető benépesülésének viszonylagos időrendjére, s ebből az István obulus verésének kezdeti időpontjára keresett adatokat. Mindössze három teljesen feltárt temető — Halimba-Cseres, Fiad-Kérpuszta és Majs — állt a rendelkezésére, ezen kívül több részlegesen feltártat is vizsgálódásának körébe vont: Ellend-Nagygödör-dúlő, Ellend-Szilfa-dűlő, Pécs-Vasas, Csanytelek-Dilitor, Molnos, Pétervására, Jászberény-Szentpálhalom, Biharkeresztes-Artánd és Magyarhomorog-Kónyadomb. A halimbai temető pénzleleteit elemezve Török Gyula háromszakaszos felosztására támaszkodott, mert úgy vélte, hogy „periodizációját a pénzek teljes egészében igazolják"( 7 ). Persze nem a szakaszbeosztást igazolják a pénzek, hanem elsősorban a pénzek nyomán készül a periodizáció, hiszen a halimbai és a hozzá hasonló köznépi temetők egyszerű leletanyagának keltezését a különféle tárgytípusok együttes előfordulásának összevetése, s végső soron a pénzes sírok régészeti leleteivel való egyezése dönti el. Nyilvánvaló tehát, hogy Török Gyula éppen a pénzes sírok elhelyezkedése alapján választotta szét a három csoportját, s régészeti megfigyeléseit AArchHung, XIX, 1967, 186-87; GEDAI L, A magyar pénzverés kezdete. Kandidátusi értekezés kézirata. Budapest, 1971, 19-20, 71-77. (Itt is megköszönöm a Szerző szívességét, hogy kéziratát hosszas tanulmányozásra rendelkezésemre bocsátotta. Az alábbiakban — GEDAI L, о. c, formában — mindig a kéziratra hivatkozom.) ID., István király denára. NK, LXX - LXXI, 1971 - 72, 23 - 29. (6) GEDAI L, о. c, 23-37. (7) Ibid., 25. 17 Alba Regia 257
