Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 13. 1972 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1974)

Közlemények – Mitteilungen - Sergő Erzsébet, B.: Népi táplálkozás és étkezési szokások Dunapentelén. XIII, 1972. p. 273–285.

ben előtérbe kerültek a krémes, cukros sütemények és az étkezés rendjében az a változás, hogy mindenki külön fatányérban, külön evőeszközzel evett. A nagyobb változás akkor következett be Pentele népi táplálkozásában, amikor túl azon az általános anyagi javuláson, amelyet a felszabadulás és az azt követő gazdasági változás jelentett, megkezdődött a város építése. Az a nagyarányú és intenzív szimbiózis, ami kialakult a A gyűjtögetés nyomait őrző készítmények A gyűjtögetéssel megszerzett alapanyagokat inkább orvosságként használják ma már, mint táplálkozás céljaira. Ezek közé tartozik a vadgesztenye hasmenés ellen, a kamillatea gyulladásokra, az ezerjófű vágott seb gyógyítására. Martilaput orbánc ellen, a vérehullófecskefüvet szemölcsök ellen használják, a pipacsból főzött teát pedig szín-analógiaként használják. Ünnepi alkalmak étkezése Kézfogó. Kézfogót nem tartanak különösebbet, akkor segítséget sem hívtak a munkához. A ma már eljegyzésnek hívott családi ünnepségre összejönnek a rokonok, sütnek, főznek. Ha az eljegyzéskor ebédet adnak, úgy kezdődik az ebéd, mint a lakodalomban: gulyásleves, pörkölt csirke és kalács. Ennél nagyobb étkezés nem volt. Lakodalom. A lakodalomban ebédre a menyasszonyos háznál hiislevest adtak, pörköltet és kalácsot. Vacsorára a vőlegényes házban került sor, a régiek emlékezete szerint ilyenkor vacsorára volt „gulásleves, csirkébül pörküt, pecsenye ós savanyúkáposzta. Rizskása volt csirkeaprólékkal azután adták a pecsenyét. A sütemény mákoskalács vót meg saraglás tészta. Az olyan tészta vót amire kisebb tésztákat sodortak, vékonyabbat mint az ujjam. Azokat tették a tésztára keresztbe. Ma is csinálnak ilyenféléket, de ma már nem csak lakodalomra. Nem vót ám azelőtt olyan lakodalom mint most. Csak egy tortát csináltak, most meg a tortával fordul föl a lakodalom meg a süteménnyel." Jobb módú helyen lezajlott lakodalomról és az ott feladott vacsoráról a következőképen emlékeztek meg. „Vacsorára a vőlegényes háznál becsinátt leves van. Azután van úgy, hogy pörküttet, vagy rizseshúst adnak baromfiból, azután pecsenye, vagy fásért, vagy rántotthús, meg disznót is szoktak olyankor vágni. Mind a két Julinka-lány lakodalmába 150 szelet kirántotthús volt menyasszonytáncra. De semmi se vót olyan kapós, mint éjfélkor az a jó friss kirántotthús. 110 személyre főztem ebbe a lakodalomba. Csak a leves volt 55 liter, mert fél litert számítottam egyre-egyre. Mikor megabátuk a baromfiakat, — rengeteget ötünk — összemeregettük a levet egy 55 literes katlanba. Azt a sok levest mind meg is ették. A húshoz nem ettek mást csak savanyút, az télen mindenhez passzol. A húslevest is meg a becsinál tie vest is májgombóccal csinátuk. Sok helyen nem csinálnak mást csak a finom metélt tésztát a levesbe. " Általában az előkészületi munkák több napot vettek igénybe. Például egy hétvégi esküvőhöz már „kedden elkezdtük úgy, hogy hozzákószütünk, diót törtünk, cukrot darátunk, azelőtt süvegcukrok vótak, de az én időmben (cca. 60 évvel ezelőtt) már kristálycukor volt mindenhol. Szerdán megsütöttük első nap azokat a keményebb tésztákat, akiknek köllötött pihenni. Utánnavaló nap csütörtökön megcsinyátuk a tortákat. Asztán este díszítettük. A keményebb tésztát, a darátt tésztát meg a linzertésztát is díszítettük. Legjobban linzertészta vót csinálva. Akkor barnába is vót, meg sárgába is, meg vót aki telles tojás nélkül képarasztság és az ipari munkások között, rányomta bélyegét a táplálkozás megváltozására is. A legiijabb típusú villany és gáztűzhelyek, az ezekhez való főzőedények, és a mai, modern ételek, már jó értelemben eltüntetik a falu ós a város közötti különbséget. Már valóban, csak árnyalati különbségeket lehet találni a mai óvárosi asszony és az újvárosi asszony konyhája, felszerelése és főzési készsége között. szütt. Egy tojás se vót benne. Akkor úgy folytatódott, hogy pénteken már csinátuk a húst. A pörküttnek valót elkészített ük, leaprítottuk, meg aztán a pecsenyének valót vágtuk. Aztán készütt a főtt kocsonya. Módosabb helyen borjút is vágtak meg disznót is. Az mind a kettő vót a kocsonyába. A sok hús fasérozottnak, kolbásznak vót tőttel. Hajnalra meg mindig szoktunk csináni sósderelyét. Az ífíl után nagyon jó vót az embereknek. Arra tudtak még innyi. Azután kuglófot sütöttünk mer azelőtt nem vót, hogy csak ilyen nagyon sok cukorsütemény mennyen mint a máma. Azokat a jó kuglófokat csinyátuk, nem győztük enni. A lakodalomba hajnalra meg vót kocsonnya, pörkütt, aztán süthús. Amikor már a menyasszony fejit bekötötték, aztán akkor úgy terítettek megint újból. Akkor hát az új asszony, meg az új ember, azok szolgálták ki a népeket hajnalba. Mind odaütek az asztalhoz, szépen behozták az asztalt. Mer úgy vót az illen módosabb helen, hogy a sátorba táncutak, a lakásbó minden ki vót pakuva és meg vót teríttel. Éjjel nappal mindig meg vót teríttel amíg csak tartott a lakodalom. Csak odamentek az asztalhó ennyi. Hajnalra szoktuk fölanni a marhacombot. Nagy lábosba van lepárolva, fokhajmás zsírba csak úgy rotyogott. Akkor aztán forrott a másik lábosba a zsír, akkor két nagy vellával áttettük a másik lábasba ott rotyogott tovább. Megszoktuk csinyáni olyan gyönyörű szeletekre a tálon. Ha ez vót hajnalba, a kocsonnya ott lehetett. Pedig jó vót az is mikor főztük marhahúsból, lábból, különtettük a disznókocsonnyától." A korábbi pörköltcukorból készült menyasszonyitorta még ma is meg van sokféle formában készítik. „Sokfíle pörkütt tortát szoktam csinyáni lakodalomban. Most egy hajót készítek. Ehhez kell 70 deka dió 1,40 kg cukor meg egy tojás, összeapríjuk kézzel a diót egy deszkán, a cukrot felovasztom, mikor folyékony, beleöntöm a diót, azután a hajóformába öntöm. A forma bádogbó készült belül üres. Citrommal kigyúrom, amíg csak szépen nem megy az oldalához. A formába mindig vizesruha köll, mikor meghűl akkor kiveszem a ruhával és a ruha legyün róla. A többi masszámat kiburítom a deszkára, megsodrom abból szabok kéménynek kellőt, azt főtekerem főzőkanyál nyelire. A hajó két deszkáját csak úgy gondolom formán kiszabom és beleteszem. Ha törik újra kell óvasztani, szabni. Madarakat, figurákat csak úgy a kezemmel gondolomformán csinyálok. A habot fölverem cukorral, három mákdarálóval teszek bele darát cukrot, a habbal egyszerre verem, egy kis ecet is kell bele. Ezzel díszítem a zászlót, kácsaformát, figura Jankót. Szokok venni a játékbótba olyan babaformát és odaakasztom olyan gólyaformának, hogy minél érdekesebb legyen. A kápolnához van a háznak meg a deszkának is külön forma. Az deszkábúl van, mert azt magunk csinátuk. A tornyot előrajzolom papírból és mikor ki van sodorva ahhó szabom. A szélmalomhó egy lábas, egy tölcsér meg egy üveg kell, a többi figura megin az ón kezem. Mindenhez kell egy vizesruha, de az üveghez nem, mer jól oda se érjen hozzá, de már szeggyem le, mert eltörik. Kell hozzá egy kis ügyesVI. KÜLÖNLEGES ALKALMAK TÁPLÁLKOZÁSI RENDJE 280