Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 13. 1972 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1974)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1972-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre 1972. XIII, 1972. p. 195–243.
KÖZLEMÉNYEK - MITTEILUNGEN KUTATÁSOK GORSIUMBAN 1972-BEN I. FELTÁRÁSOK 1. A 16. ásatási évben a feltárás az előző évek kutatásaihoz kapcsolódóan" ' két területen folyt. Megkezdtük a palatium — tabernae — basilica maior valamint a basilica minor — area sacra feltárási területek egybenyitását a két ókeresztény basilica közötti terület feltárásával. Másrészt folytattiik, kisebb arányban az area sacra ásatását, annak É-i és ÉK-i részén. A két basilica közötti területen már 1970-ben végeztünk kutatást, amikor Ny — К irányban a 770-es szelvénysort (140/770, 145/770, 160/770, 155/770, 160/770, 165/770, 170/770, 175/770, 180/770, 185/770, 190/770, 195/770) kibontva a két feltárási terület között 60 m hoszszú átvágást készítettünk. Az átvágást ebben az évben a 170-es szelvénysortól D-re és É-ra újabb szelvények feltárásával kiszélesítettük. Nyugat-kelet irányú utca A 770-es szelvénysortól D-re feltárt szelvények (1. ábra) jelentős része a Ny — К irányú főutca további szakaszát hozták napvilágra. Az utcát a D-i oldalon a tabemaehez tartozó pillérsor határolta, amelynek további kilenc különböző méreti! és egymást rendszertelen távolságra követő tagját találtuk meg. (2. ábra) Az É-i oldalon a basilica maior előtti pillérsor folytatása nem került elő, de a 150/760-155/760, illetve a 160/760 szelvényekben egy-egy nagy, kőből rakott és részben elpusztult pillérmaradvány mutatkozott. Az utca közepét DNy —ÉK irányban a basilica maior előtt ós részben a palatium porticusánál megállapított csatorna vágja át. Ebből a (1) Az utolsó jelentést a korábbiak felsorolásával cf. BÁNKI Zs. — FITZ J., Oorsium. Ötödik jelentés a táci római kori település feltárásáról. 1965 — 66. Alba Regia, VIII/IX, 1966/68, 215-231. 160/755 szelvényben DK felé egy keskeny csatorna ágazik ki. Az utca szintjét kavicsos réteg alkotja, amelyből helyenként nagy, lapos kövek emelkednek ki. A 155/755 szelvényben összefüggő területen maradt meg nagy kövekből kialakított útfelület. Itt a kövek egy része megőrizte a keréknyomokat is, Ny — К irányban. Az utca szintje a Ny-i oldalon — a 145/750 szelvényben mérve — az alapponttól számított 172—177 cm-nél volt, amely a csatornaelágazásig fokozatosan emelkedett, itt 199 cm-t mértünk. Az út fölött helyenként kisebb felületekben megmaradt a későbbi (IV. század vége — V. század eleje) utcaszint, általában 25 — 50 cm-rel magasabban, mint a IV. század nagyrészében használt kövezet (145/755: 249 cm a 194 cm-es korábbi szint fölött, a 150/760 szelvényben 236 cm, a 160/760 szelvényben 248-252-257 cm a 199 cm-es utca fölött). A megújítás kő alapozás fölött sárga apró kavicsokkal történt. Még későbbi periódushoz 145 150 155 160 165 170 1. ábra: A 770-es szelvénysortól D-re feltárt szelvények. Abb. 1: Südlich der Profilreihe 770 freigelegten Profile. 13* 195
