Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 13. 1972 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1974)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1972-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre 1972. XIII, 1972. p. 195–243.
számíthatóak az utca szintjébe vágott sírok: 149 (150/ 750 szelvény), 151 (145/750-150/750 szelvény), 152 (160/ 760 szelvény), továbbá a késői padlószinthez kapcsolódó kemencék (155/760, 160/760) (3-4ábra; 14.1.) és gödrök (150/755, 155/755). Az utóbbiak a leletanyag alapján egyértelműen középkoriak. Az utca folytatását К felé sajnos nagyméretű beásás tette tönkre, azon a helyen, ahol az E —1) irányú széles IV. századi utca keresztezte (160/755, 160/760, 165/755, 165/760, 170/755, 170/760 szelvények). Az utca feltárása a korábbi kronológiai megállapításokat erősítette meg. A IV. századi szintet a bemutatás szempontjait figyelembe véve itt nem vágtuk át (a korábbi útjavítások rétegeződései aligha térhettek el a palatium előtt ós az area sacra előtt végzett, eredményeiben azonos stratigráfiától), így csak a későbbi periódusok meghatározására nyílt lehetőség. Az utca IV. századi — feltehetően tetrarchia-kori — szintjót a város fennállásának későbbi szakaszában mégegyszer megújították. Ez aligha történhetett a IV. század vége előtt: a századeleji utcaszinten nagy mennyiségben került elő Valentinianus-kori érem. A későbbi útjavítás gyengébb minőségű ós csak foltokban maradt meg, különösen ott, ahol megfelelő kőalapozása volt. Ennél is későbbi periódushoz tartoznak a kemencék és a sírok, amelyek a VI-VII. századnál nem korábbiak, egy részük a gödrökkel együtt már a középkori megtelepedés emlékei lehetnek. Tabernae Az utcát a D-i oldalon szegélyező, a tabemaehoz tartozó pillérsor teljes feltárása megtörtónt. Ennek a 100 méterre terjedő sornak részletes leírását csak az épület feltárása után adjuk meg. Valószínűnek látszik, hogy К irányban az utolsó két pillér már nem az üzletsor előtt állott: ezek az E — D irányú széles keresztutca tengelyében helyezkednek el. Feltehető, hogy a pillérsor vonalában, annak folytatásaként az úttest fölött kapu, vagy arcus-jellegű áthidalás lehetett. Ezt a feltevést megerősítik azok a megfigyelések is, amelyek szerint a tabernae ÉK sarka a 165/ 750 szelvényben a DK irányban húzódó csatornáig ér. II/III. századi középület (A) Az 1970-ben feltárt 770-es szelvénysortól D-re egy szelvényben, a 150/765-ben tártunk fel olyan jelenségeket, amelyek a 770-es szelvénysortól E-ra végzett kutatáshoz kapcsolódnak. (5. ábra) Annak a nagy épületnek falai kerültek itt elő, amelynek DNy-i sarkát a 145/765 szelvényben, (I. t. 2.) Ny-i zárófalát a 145/770 szelvényben, D-i falának részleteit a 165/765, 155/770 és 160/770 szelvényekben állapítottuk meg. 135 140145 150 155 160 5. ábra: A 770-es szelvénysortól E-ra feltárt szelvények ' Abb. 5: Nördlich der Profilreihe 770 freigelegten Profile-
