Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)
Tanulmányok – Abhandlungen. A Pannonia Konferenciák aktái, I. – Akten der Pannonia Konferenzen I. - Lichardus, Ján: Beitrag zur chronologischen Stellung der östlichen Linearbandkeramik in der Slowakei. – Adatok a szlovákiak keleti vonaldíszes kerámia időrendi helyzetéhez. XII, 1971. p. 107–122.
ADATOK A SZLOVÁKIAI KELETI VONALDÍSZES KERÁMIA IDŐRENDI HELYZETÉHEZ Jelentős különbségek mutathatók ki a keleti és nyugati vonaldíszes kerámiák között időrendi helyzetük, elterjedésük, jellegük alapján. Egyik igen fontos különbség, hogy a keleti vonaldíszes kerámia karcolt díszei geometrikusak, míg a nyugati vonaldíszes kerámiáéi görbevonalúak, illetve ún. Notenkopf-díszítésűek. A két csoporton belüli lovábbi időrendi ós tipológiai csoportosításnak azonban elsősorban terminológiai akadályai vannak. A tanulmány a továbbiakban a keleti vonaldíszes kerámiával foglalkozik. Az elnevezés alatt a Kárpátmedence keleti részében elterjedt vonaldíszes kerámiát foglalja össze, kelet-kárpáti vonaldíszes kerámia néven is. Ide tartoznak az Alföldi Vonaldíszes Kerámia, a Keletszlovák volutásdíszíi kerámia, a Bárca 1П típusú kerámia, a (lömör vonaldíszes kerámia, a Szarvas — Erparti típusú kerámia, a Tiszadobi csoport, a Szakáihát — Lebő csoport, a Bükki kultúra, a Protobükk kerámia, a Sátoraljaújhely csoport, Ezek részben azonos, illetve egyidejű és rokon csoportokat jelentenek. Ezután ismerteti a cikk az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó magyar állásfoglalásokat. Kalicz — Makkay szerint a vonaldíszes kerámia, azaz az Alföldi Vonaldíszes Kerámia a Körös kultúra időszaka után alakult ki, a Vinöa A időszakkal egyidőben. Lichardus álláspontja 5 lényeges pontban eltér a Kalicz — Makkay féle állásponttól. Ezek a következők: 1. a korai vonaldíszes kerámia genezisében és időrendi tagolásában ; 2. az Alföldi Vonaldíszes Kerámia ós a Gömör Vonaldíszes Kerámia egymáshoz való időrendi viszonyában; '.i. a Gömör Vonaldíszes Kerámia és a Tiszadobi csoport időrendi viszonyában ; 4. a bükki kultúra származásának kérdéseiben; 5. a Tiszadobi és Bükki csoportok egymáshoz való viszonya kérdésében. Részletesen ismerteti a keletszlovákiai vonaldíszes kerámia tagolására vonatkozó rétegtani adatokat. Majd a rétegtani helyzet alapján kialakított időrendi csoportok tipológiai összehasonlítását végzi el. Eszerint 8 horizontra tagolható a keletszlovákiai vonaldíszes kerámia fejlődése. A legkorábbi szakasza még a Körös kultúra egy viszonylag korai szakaszával egyidős: az ún. Protolinearbandkeramik. A fejlődés végén a legfiatalabb bükki emlékanyag áll. A vonaldíszes kerámia szaunázása szempontjából érdekes, hogy nem a Körös kultúrából vezeti le a vonaldíszes kerámiát, hanem egy eddig közelebbről még meg nem határozható, kisázsiai eredetű komplexumból, amely egyébként szoros kapcsolatban állott a korai festett kerámiákkal. Részletesen vizsgálja a Körös — Starcevo emlékanyag kialakulását, belső fejlődését és időrendjét, majd a fejlődése végén bekövetkező történeti eseményeket, átalakulásokat, a Vinöa művelődés megjelenését. A továbbiakban elemzi a vonaldíszes kerámia és a Vinöa művelődés kapcsolatait, egymáshoz való időrendi helyzetüket, végül a kelet szlovákiai késői vonaldíszes csoportok fejlődósét. Tárgyalja a keleti és nyugati vonaldíszes kerámia egyes csoportjainak egymáshoz való időrendi viszonyát. J. Lichardus 122
