Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)
Tanulmányok – Abhandlungen - Kovács László: A honfogaló magyarok lándzsái és lándzsástemetkezésük. – Die Lanzen der Landnehmenden Ungarn und ihre Lanzenbestattung. XI, 1970. p. 81–108. t. XXXI–XXXIV.
9. ábra: A X —XI. századra keltezhető lándzsák elterjedése a Kárpát medencében IV. A RÉGÉSZETI ANYAG ÉRTÉKELÉSE 1. Kutatástörténet A X —XI. sz.-dal foglalkozó külföldi fegyvertörténészek a lándzsák kérdését is feldolgozták, munkájukat a nemzetközi párhuzamok mellett bőséges hazai anyagra alapozhatták. Tanulmányaik számunkra azért fontosak, mert eredményeik nyomán — egyező formák esetén — a tágabb korhatározást lehetővé teszik. A külföldi párhuzamok felhasználhatósága azonban korlátozott : a hosszú ideig használt, célszerű formák nagyobb pontossággal csak a kísérő leletanyag segítségével keltezhetők. A keltező erejű leletegyüttesek hiánya magyarázza a lándzsákkal foglalkozó hazai szakirodalom szűkszavúságát, hiszen ma is mindössze néhány hiteles lándzsás sírt ismerünk. ,»Kopja a honfoglaláskori leletekben ritkán található, de ahány annyiféle" írta 1896-ban, mindössze négy példány ismeretében Nagy G. (lá8 ),s valószínűleg ezért vélte úgy, hogy a nagy, fűzfalevél alakú nyílcsúcsok voltaképpen kopják (la9) . H a m p e 1 J. szerint a lándzsa ,,elő(188) NAGY G., Emlékek 357. (189) NAGY G., Fegyverzet 296. állítása talán még a kardénál is nehezebb volt, és mivel a kardnál is többre becsülték, nem igen adták a megholttal a sírba" (I90) . Miután 1905-re a népvándorlás kori leletanyagot is összegyűjtötte (191) , ennek ismeretében a honfoglalás kori lándzsákat három csoportra osztotta: 1. Őskori jellegű (Csorna-Csatár 1. sír, Nagyhalász), 2. A honfoglalást megérő avar jellegű (Bezdéd, Domaháza, Kótaj), 3. A magyarokkal megjelenő új forma (Törökkanizsa, Törtei). Nem sorolta be a második csoportba, de avar párhuzamot kapcsolt az esztergomi lándzsához is a92) . Összefoglalásul pedig megjegyezte, hogy a leletek csekély száma semmiféle végleges megállapításra nem jogosít (193) . A jól körülhatárolható szárnyas lándzsáknak csak keltezési nehézségeik akadtak (194) . (190) HAMPEL J., Honfoglalási kor, 757. (191) HAMPEL J., Alterthümer, I, 179-183. (192) Csak leletünkre vonatkozhat, mert nyolcszögmetszetű köpűről írt —HAMPEL J., Újabb tanulmányok, 35. — az esztergomi nádlevél alakú kopja köpűje viszont hatszegletes. HAMPEL J., Avar, 112-113. (193) HAMPEL J., Újabb tanulmányok, 36. (194) HAMPEL J., Alterthümer, I, 183; HAMPEL J., Újabb tanulmányok, 222 - 223 ; NAGY G., Karoling, 250 - 254. 95
