Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Közlemények – Mitteilungen - †Csatkai Endre: Régi pásztorélet és a székesfehérvári juhász szegődtetés. X, 1969. p. 173–174.

ben a papok a pásztorembereket mellőzik a lélekmentő munkában.

9 A veszprémi püspökségben 1817. szeptember 17-i kelettel rendelkezés ment az összes paphoz, hogy a latorságok csökkentése végett évente többször tartsanak egyház szónoklatot a titokban elkövetett bűnök isteni megfenyítéséröl. A nemesi bíróságok pedig hajtsák oda a pásztorokat. A prédikációkat valóban megtartották, de a pásztorok ... nélkül.

10 A nyugati megyékben céhbe tömörültek a pásztorok a XVII. század derekán, ami nyilván valamennyire kordában tartotta őket. Nádasdy Ferenc 1649-ben adott céhlevelet fertőszentmikósi, kapuvári és sárvári uradalmában levő pásztorai számáraa székhely Fertőszentmiklós volt. A mosonmegyei juhászok céhe, Magyaróvári 1668-ban szervezkedtek, céhzászlójuk egyik oldalán Krisztus báránnyal és Dávid király, a másokon Jézus születése pásztorokkal, valamint István báránya volt ábrázolva.

11 A fraknói (nagymartoni) uradalom pásztorai a kismartoniakkal alkottak 1656-ban céhet, kiváltak 1701-ben a kismartoniak

12 A szentmiklósi céhlevél egyik pontja figyelmet érdemel: „Meg legyen tiltva az koldulás, hanemha birájoktul bizonyos kolduló czédulája lészen." Valószínűleg azt értették alatta, hogy a pásztorok adományt gyűjtöttek házról házra járva, ahogy Csepregen a csordásnak 1637-ben túró, vaj járt, amit házanként, pusztánként szedett össze.

13 A megyei hatóság állandóan gyanúsította a pásztornépet, hogy összejátszik a rablókkal. 1836-ban mind Sopron megyében , mind a szomszédaiban számos fegyveres rablótámadást jelentettek. Ekkor Sopron megye katonai segítséget kért, egyúttal hirdetményt tett közzé november 22-én és ebben a pásztorokra is súlyos csapást vélt mérni: ,,Minden cselédnek, akár legyen a Pásztor, akár más nemű, Deczcmber Hónap első napjától fogva kemény büntetés alatt szoros kötelességében fog állni, mindenkor és pedig mind a határban, jelssen pedig a nyájak mellett is, mind pedig azon kívül is küldetése esetében a járásbéli Szolgabíró Urnák aláírásával, és az illető személynek pontos leírásával ellátott Úti-Levelet magánál hordozni, mert azon jelentés következtében, hogy az üldözések alkalmával a megszorult rablók a haza távozott Pásztorok helyett a nyájak mellé állván, az üldözőket eképpen elámétották : szoros parancsolat adatott az üldöző Csapatoknak minden Uti-Levél nélkül találtató Cselédet azonnal elfogni, és ha bár a Rablásokban való ártatlansága kisülne is, engedetlensége miatt büntetésének elvétele végett Járásbéli Szolga-Bíró Úrhoz vezetni." Ez bíz korszakalkotó újítás volt, a Bach korszak intézményesítette. .. Geringer teljhatalmú császári biztos 1850. május 14-en kelt rendelettel az egész országra behozta a „pásztorlevelet", amely személyleírással kapcsolatos szabályos útlevél volt. Sőt ismerünk egy Vas megyei példányt, amelynek befejezése 1855ben még a következő drákói rendszabályt is hozza: „A fentneve9 SZABADY, Draskovieh György győri püspök, A Bencés gimn. értesítője, 1935/6, 39. Érdekes megoldást ajánl Molnár János jezsuita Pásztorember avagy a pásztorok tanításáról c. munkájában (1755). Ha ugyanis Faludi Ferenc a nemest és udvari embert taníthatja, mért ő nem a pásztort? A kalendáriumon kezdené, azután Jézus életére, a szentek történetére térne át, végül a négy evangéliumot és a zsoltárokat venné sorra, legutoljára В e r t a 1 a n fi, Kempis Tamás és Pázmány Írásaival tetőzné az oktatást, világiak közül Beniczky Péter rigmusait adná a pásztor kezébe. Nyájőrzés közben igyekezzenek komoly dolgokkal foglalkozni, sőt szórakozást keresni: „Szabad hegedülni, szabad furulázni Sípolni, füytülni, pofásán dudzáni." 10 ÁDÁM \.,A veszprémi székesegyház, 1912, 445. 11 Történelmi Tár. 1884, 558.; NÉMETHY, Nádasdy Ferenc utasítása a mezei pásztorok számára, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1902, 41.; KÁRFFY, A mosnomegyei juhászok céhszabályai. 12 CSATKAI E., Adalékok a sopronmegyei céhtörténethez, Történetírás, 1937, 4 — 6. sz. 13 FARKAS, Csepreg mezőváros története, 1887, 150. zett egyénnek csupán a nyáj mellett leendő tartózkodhatás végett azon megjegyzéssel: hogy a határt átlépnie nem szabad."

14 A székesfehérvári szegődtetés egy más szempontból való kárhoztatása Bertalanffy Antal tollából a Századunk 1838-as évfolyamában jelent meg.

15 „A juhtenyésztésben is vannak ollyan javítások hátra, mellyeket uradalmakkal biró földesúr is egyetértés, közös akarat és kötés kitűzése nélkül ki nem vihet; illyen p.o. azon felette káros és megrögzött szokás, hogy az egész juhászati cselédséget, hazánk nagy részében még máig is Sz. Mihály napkor fogadjuk, változtatjuk és cseréljük tetszésünk szerint; melly szokást minél könnyebb lett volna már régen megváltoztatni, annál károsabban hat ránk, juhbirtokosokra. Az okok sokkal ismeretesebbek, hogy sem valaki kérdezné: miért? De ha mégis kérdezné: azért, mert azon időszak, mellyben a juhászati cselédséget fogadjuk és cseréljük, (főleg lapos vidéken) a legelő általi juhromlásnak mintegy kitűzött ideje, mellyet egy ügyes bojtár elmellőzni s juhait a káros befolyású legelőtől védeni képes ugyan, de a benne megrögzött rosszlelküség, vallástalanság és betyárkodás oda vezérlik, hogy urának tetemes kárt, vetélkedő társának pedig bajt okozzon, ami közönségesen és nagy részint annak következése, hogy urát, mivel rajta kiadott, büntetni, vetélkedő társának pedig, mivel helyéből kiszorította, szinte bajt szerezni törekszik. De egészen másképp áll a dolog ott, hol a juhászati cselédség nem Szt. Mihály, hanem Szt. György napján változik, mert igy a nyári és őszi legelőre történni szokott juhmegrontás eltávoztatik, melly akár gondatlanságból, akár pedig rosszlelküségből történt, szinte a suhanc bojtárt is érdekli, mivel igy ugyanő és nem más kénytelen levonni bőrét azonn ártatlan állatnak, mellynek vagy gondatlansága, vagy rosszlelküsége 4—5 hónap előtt veszélyt hozott. A kármentesítéstől illy esetekben nem lehet ugyan szó; de tudván azt a pajkos bojtár, hogy ő a következő bajoknak szemtanuja lenni kénytelen, eszébe jut az is, vájjon nem vonatik-e le egy évnegyedi bére? mi reá nézve majd nem arányban áll urának kárával". A cikk azt is kiemeli, hogy Vas-, Sopron- és más megyék javaslatát elfogadták. Az a hang, amely a fenti töredékben is megszóla és amely a pásztorban megrögzött bűnözőt hisz, még akkor is megmutatkozik, ha a teljesítmény dicséretes. 1820. szeptemberében Budán I. Ferenc és az egész udvar előtt felhajtják a ráckevei uradalomból a „gyönyörű hófehérségü Magyar Juhokat". A nyáj előtt ballagott dudálva a pásztor, utána kullogtak a teherhordó szamarak. És most következett a csattanó, amely nyilván megerősítette a pásztorokról elterjedt balvéleményt: „megmutatta egyik Juhász — mondja az egykorú újságtudósítás — miképpen szokták a Zsiványok a nyájból kiszakítani prédájukat."

16 ^ С sat к ai Endre » CSATKAI E., Pásztorlevél a Bach-korszakból. NK, 1959, 4. sz. (A Magyar Hírlap, hivatalos lap közölte teljes rendelet szövegével.) ^Századunk, 1838, 317. 18 Hazai és külföldi tudósítások, 1820, II, 207. 174