Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő: Andreas Alföldi: Studien zur Geschichte der Weltkriese des 3. Jahrhunderts nach Christus. X, 1969. p. 175. - Fitz Jenő: Alfred von Domaszewski, Die Rangordnung des römischen Heeres. X, 1969. p. 175.

IRODALOM — BESPRECHUNGEN ALFÖLDI, ANDREAS: Studien zur Geschichte der Weltkriese des 3. Jahrhunderts nach Christus. Darmstadt 1967, 460 p., 78 tábla. Az összefoglaló cím alatt változatlan szöveggel kapjuk a szerző nagy fontosságú tanulmányainak nagyobb részét, amelyeket 1927 és 1950 között adott közre a III. század nagy válságáról. Egy további kötet az itt helyet nem kapott munkákat — köztük a gót mozgalmakról és Dácia feladásáról írt összefoglalásokat — fogja adni, továbbá a jelenlegi kötetbe felvett cikkek összevetését az újabb irodalommal. Az első kötet, anélkül, hogy eredményeiben újat adott volna, a különböző folyóiratokban, kiadványokban megjelent tanulmányok összegyűjtésével tett szolgálatot a kutatás számára. A Gallienus koráról írt úttörő tanulmányok (Der Usurpator Aureolus und die Kavalleriereform des Gallienus, Das Problem des „verweiblichten" Kaisers Gallienus. Die Besiegung eines Gegenkaisers im Jahre 263, Die Zählung der Siege des Kaisers Gallienus und der Fides seiner Legionen. Die Hauptereignisse der Jahre 253 — 261 v. Chr. im Orient im Spiegel der Münzprägung, Die römische DOMASZEWSKI, ALFRED vo/i:Die Rangordnung des römischen Heeres. 2. durchgesehene Auflage, Einführung, Berichtigungen und Nachträge von Brian Dobson. Beihefte der Bonner Jahrbücher, 14, 1967, LXII, 375 p. A Bonner Jahrbücher szerkesztőit és fenntartóit illeti a köszönet A. von Domaszewski alapvető művének új kiadásáért. Az ókortudomány kevés munkát tart számon, amelyet az elmúlt fél évszázad új eredményei oly kevéssé érintettek volna, mint a római hadsereg felépítésének ezt a klasszikus összefoglalását. Az új kiadás változatlan szöveggel közli az 1908-ban megjelent munkát, annak sajtóhibái és helyt nem álló felirat-feloldásai nélkül. Ami az új kiadást valóban értékessé és a mai kutatás számára nélkülözhetetlenné teszi, az B. Dobson kitűnő bevezetése, amely a könyv fejezeti beosztását követve pontról pontra összegezi a kutatás új eredményeit. Sajnálatos, hogy ebbe a nagy gonddal összeállított bevezetésbe csak kis mértékben kerültek be az újabb pannóniai adatok. Viszonylag nem sokról van szó. Mégis Intercisa feliratos anyaga több olyan adattal bővíti ismereteinket, amelyek módosítják a Münzprägung und die historischen Ereignisse im Osten zwischen 260 und 270 n. Chr., Die Angabe der Regierungsjahre und die Zählung der Siege bei Valerianus und Gallienus, Die Vorherrschaft der Pannonier im Römerreiche und die Reaktion des Hellenentums unter Gallienus, Zu den Christenverfolgerungen in der Mitte des 3. Jahrhunderts) alig, vagy éppenséggel semmit nem veszítettek tudományos jelentőségükből, éppen úgy, mint a Cambridge Ancient History XII. kötetének fejezetei, amelyek német fordításban kaptak helyet a kötetben. A legtöbb vita és eltérő vélemény Gallienus győzelmi számai és legios vereteinek értékelése körül alakult ki (utoljára: Ingenuus et Régalien, Collection Latomus LXXXI.), továbbá Valerianus császár fogságba esésének datálásában. E részletek tekintetében elért újabb eredmények azonban nem érintik e nagyjelentőségű életmű értékét, maradandóságát. Fitz Jenő cohortes auxiliares szervezetéről adott Domaszewski-megfogalmazást. B. Dobson egy sor principálist említ, akik Domaszewski összeállításából kimaradtak (capsarius, stator tribuni, sacerdos, aedituus, magister campi, cibariator). Intercisában a következő principales ismeretesek, akik Domaszewskinál hiányzanak: stator tribuni, summus curator, capsarius, duplicarius, magister, curator. A. B. Dobson által idézett új rangok nagyobbára a cohors XX Palmyrenorum (milliaria) equitatan&l fordulnak elő. Mivel az intercisai új principálisok is ezres létszámú segédcsapatban (cohors I milliaria Hemesenorum) szolgáltak, kézenfekvő, hogy az ezres létszámú gyalogos segédcsapatokban többféle principalis működött, mint az ötszázas alakulatokban és szervezetük bizonyos tekintetben az alakéhoz állt közel. Fitz Jenő 175