Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)
Közlemények – Mitteilungen - †Vágó Eszter, B.: Előzetes jelentés az 1957–1968. évi intercisai ásatásokról. X, 1969. p. 166–169.
ELŐZETES JELENTÉS AZ 1957-1968. ÉVI INTERCISAI ÁSATÁSOKRÓL Intercisa II. kötete 1957-ben jelent meg. A város újabb építkezései és a nagy méretű partrendezésekkel kapcsolatban folyó leletmentések során a Dunaújvárosi Múzeum különböző feltárásokat végzett. 1957 —66-ig a castrum területén 3 kőalapozású házat, középületet, vályog házat, feltöltött hulladékgödröt tárt fel és különböző vallumokat metszett át. A canabae területén 1957 és 1959-ben 2 kőalapozású és egy vályogfalú ház feltárását végeztük el. 1963 —67-ig 12 kőalapozású, házat, több mint 20 cölöpös épületet, egy gerenda házat és 6 gazdasági épületet ástunk ki. Villák és vicusok feltárása és terepbejárása 1956, 1960 és 1962-ben történt. 1953-1968-ig 1410 sírt tártunk fel. Ezek során bizonyos tekintetben megkétszereződött Intercisa régészeti anyaga. Dokumentációja modern, szemben a század eleji ásatások jelentéseivel. Legfontosabbak a castrum a canabae és a temetők topográfiájában kialakult új eredmények. A sokrétegű statigrafia valamint a zárt gödrök, új régészeti kronológiai kidolgozását teszik lehetővé. Castrum A castrumban csak késő római épületek kerültek elő. A három kiásott több osztatú kőalapozású épület közül az 1957 évi 1. házat a padlóján festett faltöredékek között előkerült IV. századi érem keltezte. 1962-ben a porta principalis dextra közelében nagy méretű nyugat-keleti irányban fekvő középület részei kerültek napvilágra. Nyugati végén két fűthető helység között magasabb szintű exedráb&n végződött. Középső csarnokát 6 — 6 oszlop tagolta. Padlója négy és hatszögű téglákból s terrazzóból készült, falai festve voltak. Az épület beosztása a szír bazilikális építészet stílusához áll legközelebb. Közelében egy vályogfalú házból különböző földművelési és kertészeti szerszámok mellett, korai besimított népvándorlás kori edényekben megszenesedett gabona került elő. A házhoz terméskővel körülrakott nyitott tűzhely tartozott. A part mellett húzódó részen a tábor déli oldalán húzott kutató árokkal megtaláltuk a palánk tábor 4 méter mély valiurnát. Feltöltése után itt húzódott a berma. Több helyen cölöp alapozás nyomai is előkerültek. A kőtábor vallumát is több helyen átmetszettük, s elsőízben derült fény arra, hogy kettős valluma volt. A táborhoz közelebb eső árok 5 méter mély, a mellette húzódó külső árok 3 méter mélységet ért el. A „Tábor kerület" késő római temető részében több helyen két és fél méter mély padkás árkok futottak, épület nyomok nélkül. Az árkok a római táborok védő árkaihoz hasonlítanak. Nincs kizárva, hogy ezek a legkorábbi földtábor nyomai. Mégis valószínűbb, hogy a gyakorlatozó katonaság húzta az árkokat. Betemetésük után, a későbbi századokban már temetkezésre használták ezt a területet, L 1, ábra: Dunaújváros— Inter cisa^ 48. sír 166
