Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)
Közlemények – Mitteilungen - †Vágó Eszter, B.: Előzetes jelentés az 1957–1968. évi intercisai ásatásokról. X, 1969. p. 166–169.
2. ábra: Dunaújváros — Intercisa, 962. sír — 3. ábra: Dunaújváros — Intercisa, 1ЪА. sír Can abae A város építkezései során csak a temetőt közvetlenül érintő vagy a temető szakaszai között elhelyezett lakótelepülésre terjeszkedett ki a leletmentés. Rendszeresebb ásatásra csak a partrendezés alkalmával került sor. Ekkor tártuk fel a 90 méter hosszú, 30 méter széles úgynevezett ,,Papszigetet", s a mellette levő fennsíkot. A „Papsziget" északi oldalán minden eddiginél korábbi római település nyomai kerültek elő. A telepet a szigetet keresztül vágó hármas árokrendszerrel védték, amely a közepe táján megszakad, út vezetett itt keresztül. A szigetnek ezen a részén cölöpépületet találtunk, hossza 20 méter volt, szélességéből 16 méter maradt meg, a többit a Duna vitte el. Az épületet I. századi póvidéki szigilláták, s többek között Claudius és Otho nagybronzai keltezik. Később az egész sziget betelepült házakkal és gazdasági épületekkel. Az egyik gazdasági épületben Pannoniában még nem ismert nagy űrtartalmú must vagy bor tároló medence került elő, amelyet terméskőből építettek, s belül terrazzó réteggel vontak be. Néhány kőalapozású ház is volt körülötte öntött padlóval. A IV. században már nem lakták ezt a területet, amire a szórványosan előkerült késő római temetkezések utalnak. A „Papsziget" mellett húzódó fennsíkon földbe mélyített, talán korai népvándorlás kori házak alapjai kerültek felszínre. Kőalapozású házak még a Kálvária téren, a Bánum sor Öreghegyen levő szakaszán és a Batsányi utca végén a mai úttest két oldalán s a táborba vezatő római út keleti oldalán jöttek napvilágra. Közelében vályogfalú épületek is voltak, festett falakkal, stucco frízekkel, terrazzó padlóval, különböző méretű és típusú kemencékkel. Ezen a szakaszon két kút is előbukkant: egyszerű fakávás kutak, az egyiket a III. század végén töltötték fel. A canabae szemétgödreinek tartalma: különböző magvak, a háztartásban használt edények széles skálája mellett több ezer szigilláta, rátétes díszítésű üvegek, orientális gemmák többek között hangszerek is: tambura, síp, cintányér, bronz és vas csengők, csörgő dob és kolompok. Egy szépen faragott csontlapon ATILIVS ATILIANVS neve olvasható, ugyanebből a gödörből került elő egy kalcedon-onixból készített gemma, szatirikus keleti férfi fej ábrázolással. Az ún. „Cigány soron" fazekas műhely nyomai bukkantak elő. A kasztrum területén egy gödörből csontfaragó műhely maradványai kerültek felszínre — ez készíthette a temetkezéseknél használt csontintarziás ládikákat. A canabaeban egy III. századi házban ólom tömb is előkerült, de más műhelyre utaló lelet hiányzott belőle. Kisebb településnyomok a „Tábor kerület" ABC áruháza terén és a Bánum sor kezdetén is előkerültek. Néhány villa, illetve vicus nyoma is ismert a város területén. Az egyik vicus a Fűzfás dűlőben, a következő nem messze tőle a Hunyadi utca lejtős részén terül el. A Lebuk patak két oldalán III. és IV. századi érmek és épület törmelékek szintén vicusra engednek következtetni. A kisapostagi határban a Farkas ér mellett egy IV. századi villa került elő két gazdasági épülettel. Temetők Intercisa temetőit az újabb feltárások előtt össze nem függő töredékekben ismertük. A század elején csak olyan parcellákban lehetett ásni, ahol sem szőlő, sem gyümölcsfák nem voltak. Most először nyílt arra lehetőség, hogy összefüggő nagy területeken lehessen 1400 sírt feltárni. A korábbi 1200 sírt is figyelembe véve végre egyértelműen kiderült az öreghegyi temetők rendszere. Az Intercisaból Annamatiaba vezető út két oldalán helyezkedett el a nagy temető, az Öreghegy északi szakaszán. A szokványos temető mellett, attól dél-keletre, egészen a Duna 167