Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)
Közlemények – Mitteilungen - Kovács Tibor: Prehistoric Horse-Bits of Antler Found in the Carpathian Basin Recently. – Újabb őskőkori agancszabla leletek a Kárpát-medencében. X, 1969. p. 159–165.
4. Százha lom bat ta — Téglagyár Jobboldali zabla oldaltag szar vasagancsból. Testét két kerek és két ovális lyuk töri át. H: 12,3 cm, (5. ábra, 6. ábra 1.). Az 1963-ban végzett hitelesítő ásatás után a telep egy részét elhordták. Ekkor került felszínre a bemutatott darab. A szerkezetileg hasonló zabiák 47 49 időrendi helyét figyelembe véve a százhalombattai oldaltagot a telep váli kultúrát képviselő fiatalabb rétegéhez köthetjük. A Kárpát-medence legrégibb szarvasagancsból készült lószerszám tartozéka a hatvani kultúra Nyergesújfalu —Téglagyári telepén hiteles körülmények között talált szíjelosztó lemez. 50 Ennek és a hasonlóak vizsgálata alapján Bándi Gábor megállapítja, hogy a csontból (agancsból) készített lószerszámok a középső bronzkor elején (i.e. 1700—1650) terjedtek el a Kárpát-medencében. 51 A zabla oldaltagok részletes vizsgálata nyomán megállapíthatjuk, hogy a két ovális lyukkal ellátott zabiák (ún. tószegi típus 10 ) közül csak néhány, szerkezetileg teljesen azonos darabon (Százhalombatta - Téglagyár (1. ábra), Nitriansky-Hrádok, Maié Kosihy, 12 Vesele 18 ) fordul elő a a hullámvonal köteg dísz, amelyet R. Hachmann és Mozsolics Amália az i. e. XVI. század végére, illetve a XV. század elejére keltez. 19 ~ 20 Ennek alapján a fenntebb említett, és a Mezőcsátról 52 származó darabok nem készülhettek az i. e. XVI. század közepénél korábban. Ma még meglehetősen bizonytalanok a Kárpát-medence őskori történetére vonatkozó abszolút időrendi adatok. Ennek ellenére szembetűnő a nyergesújfaluról származó szíjelosztó csontlemez, és a viszonylag jól keltezhető zabla oldaltagok közötti minimálisan 100—150 évet kitevő időbeli különbség. Ennek feloldására két 1 ehetőség kínálkozik. 1. A Kárpát-medence legkorábbi agancsból készített oldaltagjait a nem hullámvonallal díszített, két ovális lyukkal ellátott darabok között kell keresni. 2. Feltételezzük, hogy a szíjelosztó lemezek egy része esetleg lemezes oldalta gként funkcionált. 53 Gondolunk itt elsősorban egy Tiszafüred— Ásotthalomról származó példányra. 55 A Beycesultan-i és az Alaca Höyük-i, 41 ~ 43 illetve az egy ovális lyukkal ellátott kárpátmedencei oldaltagok díszítése (Pákozd — Vár) 37 — 40 és különösen formája között szoros összefüggés mutatkozik. A közelkeleti darabok i. e. 1450— 1300 közötti keltezéséhez jól kapcsolódik a mendei telep radiocarbon vizsgálattal nyert i. e. 1330+65 évszáma. 44 " 45 Fenti eredményeket összegezve, a Kárpát-medence bronzkori lószerszámozásának további vizsgálatához három biztosnak látszó adat áll rendelkezésre. 1. Az agancsból készült tartozékokat felhasználó lószerszámozás az i. e. XVII. század folyamán jelenik meg hazánkban. Ennek bizonyítéka a Nyergesújfalun talált szíjelosztó lemez. 2. A két ovális lyukkal ellátott zabla oldaltagok egy részét — a rejtuk lévő hullámvonal köteg motívum keltezése alapján — az i. e. XVI —XV. század fordulója körüli időben használhatták. 3. Az egy ovális lyukkal ellátott oldaltagok az i. e. XIV. században használatban voltak. Ezek szembetűnő szerkezeti — egy esetben díszítésbeli — egyezést mutatnak a hasonló korú közelkeleti darabokkal. Kovács Tibor
